Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982
1982 / 2. szám - Interjú Bognár Józseffel a világgazdaság mai problémáiról
12 interjü bognár józseffei. tást és a kompromisszumra való készséget. Midőn sokkhatásokról szólok, akkor a fegyverkezési verseny abszurd jellegének fokozatos belátására is gondolok, hiszen egyik fél sem képes olyan fölény megteremtésére, amelynek segítségével a másikat új fegyver-rendszerek innoválásában és bevezetésében megakadályozhatná. A belátás és a kompromisszumra való készség megérlelődését hátráltatja az a politikai-társadalmi és gazdasági eltolódás, ami az USA-ban végbemegy, midőn a politikai uralom — a jelek szerint — a kevés nemzetközi tapasztalattal rendelkező „Sun-Belt elit” kezébe megy át. Ennek következtében a mostani időszak különlegesen veszélyes. Szerkesztő: Ez a beszélgetés 1982. júniusának végén folyt le, rendkívül feszült nemzetközi helyzetben és növekvő fegyverkezési verseny idején. Több helyen lángok törtek fel a földön. Ön több megnyilatkozásában tudományos érveléssel kifejtette, hogy a világgazdasági helyzet javulását, a globális és az egyes nemzeti gazdasági problémák megoldását, a világ nem egy helyén az éhhalál fokozódó veszélyének elűzését nagymértékben gátolják a nemzetközi feszültségek és a fegyverkezési kiadások. Igaz-e a fordítottja is: a szóba került gazdasági szükségszerűségek, tényezők hathatnak-e reális mai történelmi erőként a békés jövő irányában? Bognár József: Véleményem szerint a modern (korszerű) gazdaságnak semmi érdeke nem fűződik sem a háborúkhoz, sem a gazdaság militarizálásához, sem a fegyverkezési versenyhez. Természetesen modern gazdaságról (köz- gazdasági rendszerről) beszélek és nem egyes vállalkozásokról vagy struktúrákról, amelyeknek fűződhetnek érdekei a fegyverkezéshez és a háborúhoz. Kétségtelen, hogy a mai gazdaság bonyolult problémái és ellentmondásai erőteljes fegyverkezés esetén még fokozódnak, hiszen már a vietnami háború idején is bebizonyosodott, hogy a legerősebb gazdaság sem képes „vajat és ágyút” egyszerre biztosítani. Másfelől a nemzeti biztonság fogalma lényegesen több, mint katonai fogalom, hiszen a szó igazi értelmében csak az a politikai rendszer vagy kormányzat van biztonságban, amely polgárainak jólétet és viszonylagos megelégedettséget képes biztosítani. A biztonságnak ez a két összetevője: a külső (a másokhoz viszonyított) és a belső (a megelégedett lakosság) ütközni fog egymással. Sőt a külső biztonság megítélésében is helyet kell kapnia az új világhelyzetből adódó követelményeknek. Más módon is megközelíthetjük a kérdést: mi ad nagyobb biztonságot, a nemzeti gazdaság terhére és rovására megerősített hadsereg sok millió munkanélküli, csökkenő életszínvonal, infláció és folytonos gazdasági zavarok mellett, vagy egy jól prosperáló gazdaság? Feltehető, hogy a különböző kormányzatok a zavarok és nehézségek hatására felismerik a gazdasági tényező jelentőségét. Szerkesztő: Az Ön megnyilatkozásai mindig mentesek szólamoktól mindenféle tekintetben. Nagy súlyt helyez a lehetőségek reális felmérésére. Hadd idézzem 1980. teléről: „Gazdasági szempontból nézve a háborút elkerülő nemzetközi klímának különböző fajtái (típusai) lehetségesek, így nyilvánvalóan van (elképzelhető) egy olyan klímatípus, amely mellett a gazdasági katasztrófák elkerülhetők, de a problémák átfogó megoldását lehetővé tevő kooperáció még nem jön létre. A következő években ilyen gazdasági klíma kialakulása látszik valószínűnek, de nekünk — szerény erőinkhez képest — min-
