Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 2. szám - Káldy Zoltán: Az egyház társadalmi funkciója
4 KÁLDY ZOLTÁN: AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI FUNKCIÓJA azok. „Azért se avatkozzék az egyház a politikai és társadalmi kérdésekbe, mert a politikában gyakran vannak tévedések, és az egyház nem tévedhet és nem sülhet fel egy helytelen politikai döntése miatt.” „Ha pedig az egyház mégis akar politizálni és beleártja magát a társadalmi kérdésekbe, akkor egy feladata van: vállalja a prófétai szolgálatot.” Ez utóbbit sokan úgy értelmezték, hogy bírálja és kritizálja az államot és társadalmat. Lényegében ezek a vélemények annak az álláspontnak adtak hangot, hogy az egyháznak nincs társadalmi funkciója, vagy ha van, az igen szűk körre korlátozódik. E helyen nincs lehetőségünk a felsorolt vélemények elemzésére. Csupán néhány ellenkérdést teszünk fel. Tényleg csak két feladata van az egyháznak: az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgálása? A szeretetszolgálat, a diakónia nem feladata? És ha mégis feladata, meddig nyúlhat az? A gyülekezet határáig? Azon kívül már nem? De hol Van a gyülekezet határa? Hol van az egyház határa? Ki tudjuk cövekelni? Az igazi egyház tényleg „semleges” politikai és gazdasági kérdésekben? Tehát olyan mint egy „szfinksz”, amelyik merev szemekkel és érzéktelenül néz körül a társadalomban és a világban? Ki tanította ezt? Jézus? Pál? Péter? Augustinus? Luther? Az Ágostai Hitvallás? A Kis- és Nagykáté? A Barmeni Nyilatkozat? Az egyháznak tényleg „semlegesnek” kell maradnia ilyen kérdésekben: fasizmus, háború, faji megkülönböztetés, éhség, elnyomás, gazdasági igazságtalanság? A gyülekezeti tag részt vehet a társadalmi kérdések megvitatásában és politizálhat, a lelkész nem? Miért nem? Neki kevesebb az állampolgári joga? Egy-egy gyülekezeti tag politizálhat, de a gyülekezet és az egyház nem? Tehát ha egyedül van egy gyülekezeti tag, politizálhat, de ha ketten vagy hárman összejönnek az Űr nevében (ez tudniillik már gyülekezet!), ők már nem politizálhatnak? Vagy ha igen, tízen, húszán vagy ötvenen mint gyülekezet — már nem? Egy ötventagú presbitérium még igen, de egy száztagú gyülekezet már nem? Nem egy groteszk helyzet ez így? Nem foglalkozhat az egyház a társadalom kérdéseivel és nem politizálhat, mert esetleg tévedhet? Tényleg nem vállalhatja az egyház az esetleges tévedés kockázatát? Az egyház tévedhetetlen? Melyik? A római katolikus, a református, az evangélikus vagy úgy általában az egyház? Az egyház nem a „megigazultak és bűnösök közössége” (simul iustus et pecoator)? Nem így van a döntésekben is? Igazán az volna az „igazi egyház” egyetlen feladata, hogy „fejére olvassa” az államnak és a társadalomnak a hibákat, bűnöket? Csak a bűnöket? Más feladata a társadalomban nincs? Például hogy segítsen minden jó törekvést? Noha az utolsó 15—20 évben egyházunkban sokan jutottak jobb belátásra és ismerték fel az egyház társadalmi funkcióját, mégsem lehet e háttér nélkül jól érteni mai társadalmi szolgálatunkat. Teológiai megfontolások Anélkül, hogy sokat idéznénk a Szentírásból, Luthertől, hitvallási iratainkból és ma élő neves evangélikus teológusok műveiből (erre nincs helyünk), néhány „tégláját” meg kell említenünk annak a fundámentumnak, amelyen állunk, amikor az egyház társadalmi funkcióját megjelöljük. Az I. hitágazat (a teremtésről) alapján vüágos előttünk, hogy a föld és az egész kozmosz az Istené. Isten nemcsak megteremtette a világot, és nem
