Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 2. szám - Káldy Zoltán: Az egyház társadalmi funkciója
KÁLDY ZOLTÁN Äz egyház társadalmi funkciója Mivel a társadalom „az emberi együttélés viszonyainak összessége” (politikai, gazdasági, kulturális, etikai, tudományos viszonyok stb.), azért amikor az egyház társadalmi funkciójáról szólunk, ezeket a „viszonyokat” mind szem előtt kell tartanunk, vagyis az egyház funkcióját a politikai, gazdasági, kulturális, erkölcsi élet területén. Azt is tudjuk, hogy a társadalom az emberi együttélés történelmileg változó alakja. A mi egyházunk Magyarországon nem egy „elvont”, absztrakt társadalomban él, hanem egy szocialista társadalomban. Ennek következtében amikor az egyház társadalmi funkciójának főbb vonalait felvázoljuk, akkor azt nem egy „általános” társadalomra nézve tesszük (ilyen nincs is a világon), hanem — anélkül, hogy ezt ismételten hangsúlyoznánk — a szocialista társadalom van szemünk előtt. A háttér, amelyre a vázlatot felrajzoljuk A témáról evangélikus egyházunkban — de éppen úgy más hazai egyházakban is — a felszabadulás óta sokat vitatkoztak a lelkészek és gyülekezeti tagok egyaránt. Ez volt az egyik legkényesebb téma. A teológiai és nem-teológiai nézetek e kérdésben ütköztek leginkább. A vitát befolyásolta a lelkészek teológiai, kegyességi beállítottsága, és minden cáfolat ellenére a politikai nézete is. Közben e kérdéshez való viszonyulás alapján folyt a lelkészek és gyülekezeti tagok minősítése és kategóriákba való besorolása. Bizonyos egyházi körök „békepapoknak” (lekicsinylő, sőt becsmérlő értelemben) kiáltották ki azokat, akik mertek beszélni az egyház társadalmi funkciójáról, az egyház feladatairól a társadalomban és a világban. Rosszallóan beszéltek „politizáló papokról”, akik szerintük „beleelegyedtek az élet dolgaiba”, és elárulták ezzel az evangéliumot. A legrosszabb lelkésznek az számított nem kevés gyülekezetben, aki az igehirdetésbe „politikát kevert”, más szóval, aki a textus tartalmát kifejtette illetve „kihúzta” a keresztyén ember társadalmi kötelezettségeinek megmutatásáig. Ugyanakkor a „politizáló lelkészeket” elítélő lelkészek és gyülekezeti tagok azt hajtogatták, hogy „az egyház ne politizáljon”, mert mint mondták, ..az egyház feladata az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása”. „Az egyház maradjon semleges a társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben” — hangzott sokak részéről az igény. „Még ha politizálnak is az egyes gyülekezeti tagok, de az egyház mint egyház ne politizáljon, és ne foglalkozzék a társadalom kérdéseivel” — mondták mások vagy ugyan
