Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Ritoókné Szalay Ágnes: Albani Csirke György, Melanchthon magyar tanítványa
RITOÖKNÉ SZALAY ÁGNES: ALBANI CSIRKE GYÖRGY 17 világpolitikai érdekek miatt, keservesen bár, de elveiből is engedett. A korabeli levelezésekből tudjuk, hogy a bécsi eseményeket idehaza is nagy figyelemmel kísérték. Az egyetem nyújtotta ismeretek mellett nagyszerű politikai iskola volt ez a néhány év annak, aki nyitott füllel és szemmel, meg bizonyos rátermettséggel rendelkezett. 1557-től a bécsi magyar diákok között volt már Bornemisza Péter is. Fáradhatatlan kezdeményező és szervező munkájának egyik eredménye itt Sophokles görög nyelvű Elektra drámájának magyar fordítása és minden bizonnyal színrevitele is diáktársai közreműködésével. Bornemisza kezében a görög dráma is eszközzé vált a bűnt követő büntetés és a megtérés hirdetésére. Ezt prédikálta rendszeresen a magyar diákok szállásán is, ezért támadt kellemetlensége az újra erősödő katolikus főpapsággal. 1559-ben királyi rendeletre el kellett hagynia Bécset Pfausernak. Bornemisza Csirke Györggyel Wittenbergbe készült. Évtizedek óta szívesen látottak voltak a magyar diákok a reformátorok házában. A messziről jött vendégnek járó gondoskodásnál jóval többet kaptak, testi-lelki gondozást, gondoljunk csak a Dévai Mátyást körülvevő sze- retetre. A Wittenbergből hazatértek azután újabbakat ajánlottak maguk helyett. Ilyen ajánlólevélért fordult Csirke György is Gyalui Torda Zsigmond- hoz, a Magyar Kamara vezető tisztveselőjéhez. Torda korábban négy évet töltött Wittenbergben, és Melanchthonhoz meleg barátság fűzte. Gyakori levélváltásukból sok fönnmaradt, kapcsolatukat innen ismerjük. A trónörökös Miksa főhercegnek is bizalmas tanácsosa volt, hitük is megegyezett, mert lutheránus volt élete végéig. Hajdan tanítványa volt Gyulafehérvárt Kál- máncsehi Sánta Mártonnak és erről később is hálával emlékezett meg. Föltételezhetjük, hogy az időközben debreceni pappá lett Kálmáncsehi ajánlotta ifjabb diákját a már magasabb polcra emelkedett régebbi tanítványa pártfogásába. Torda azt írta Melanchthonhoz intézett ajánlólevelében, hogy Csirke György Wittenbergben jogot kíván tanulni.5 Aki akkor Magyarországon jogi pályára készült, az általában megelégedett a hazai gyakorlati képzéssel, ha tervei nem vitték magasabbra a megyei érvényesülésnél, vagy a birtokos nemesség jogvédelménél. A hazai szokásjog, Werbőczy ismerete erre elégséges volt. Aki külföldön tanult, az római jogi ismereteket szerzett. Ennek pedig akkor, Balassi Bálint sokat idézett kijelentése szerint „semmi ereje nincsen Magyarországban”. Ez bizonyos megszorításokkal igaz is. A való helyzet pedig az, hogy külföldön képzett világi jogász a XVI. században igen kevés volt nálunk, és mint országos hivatalok vezetői tevékenykedtek. Csirke bécsi évei alatt megismerkedett az ott működő magyar Kancellária és a nádori hivatal munkakörével. A debreceni kalmárfiú nagyra törő terveiről tanúskodik, hogy tanulmányait ilyen irányban kívánta folytatni. A wittenbergi egyetemre 1559. októberében iratkozott be Csirke György Bornemisza Péter társaságában.6 Az egyetemnek ekkor legnagyobb tekintélyű professzora Melanchthon volt, őrá maradt Luther örökének megőrzése. Alapvetően tudós egyénisége a humanista filológia eredményeit kívánta gyü- mölosöztetni a teológiai stúdiumokban. Valójában elvonuló szobatudós volt, akit korának körülményei és sajátos helyzete kényszerített arra, hogy belső hajlandósága ellenére harcba szálljon a Luther tételeitől eltérő tanokat valló teológusok ellen. Bornemisza alig néhány hónapos wittenbergi tartózkodása után otthagyta a szellemi küzdelmek színterét. Schulek Tibor mutatott rá, hogy ő ezekben a kérdésekben inkább az egyeztető Andreae híve volt. Csirke ott maradt Melanchthon környezetében. A budapesti Egyetemi Könyvtár