Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Botta István: "A magyar Luther" – Új szempontok a Dévai-kutatáshoz
BOTTÁ ISTVÁN: „A MAGYAR LUTHER! 49 csolódásával magyarázni, életkörülményeit, tettei indítékait e szempont alatt megmagyarázni. Ügy tetszik, hogy Dévai székesfehérvári prépostsághoz tartozó személyként is főként Budán tartózkodott. Pártfogói a királyi és királynéi titkárok közül kerültek ki: Bebek Imre, később székesfehérvári prépost, Bácsi Ferenc szepesi prépost, Nádasdy Tamás és Serédy Gáspár.16 Bebek Imrének ajánlotta Dévai „A szentek aluvásáról” írt művét és „Apológiáját; budai házában prédikált, ő eskette meg „az evangélium szerint”, s emiatt együtt kerültek börtönbe.17 Bebek Imre kiszabadulása után budai bíróvá választtatta Thurkowyth Miklós székesfehérvári harmincadost, s vele együtt működött Dévai kiszabadításán. Thurkowyth mostohatestvére volt Gyzdawyth Péter, aki — mint magáról írja: „Pápa városának iskolamestere, káplán, de nem pápista”.18 Dévait kiszabadulása után Bebek Imre Thur- kowythal együtt ajánlotta Nádasdy Tamás oltalmába. Megjegyzem, hogy Bebek Imrét többen székesfehérvári prépost helyett gyulafehérvárinak írják, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Dévai erdélyi származásának hipotézise megerősödött.19 Dévai a Bebek Imrének ajánlott művel együtt adta ki Fáber bécsi püspök és budai prépost előtti kihallgatása feljegyzéseit. E művét ő és kérésére Veit Dietrich nürnbergi lelkipásztor is annak a Bácsi Ferenc szepesi prépostnak, királyi titkárnak ajánlotta, aki helyetteséül a buzgó lutheránus Leudischer Györgyöt nevezte ki.20 A titkárok közül Serédy Gáspárral külön fejezetben foglalkozom lapunk következő számában, most csak Dévai második wittenbergi útjának magyarázatára Nádasdy Tamással való kapcsolatának egy részére mutatok rá. Id. Révész Imre írja: „Mi lehetett Dévay külföldi útjának sajátlagos célja, azt az ő közvetlen nyilatkozatának hiánya miatt, teljes biztossággal nem tudhatjuk”. Könyve kiadásának szándékát említi, megjegyezve, hogy ez nem tette mindenképpen szükségessé személyes kiutazását.21 Sólyom Jenő szerint „szemét s gyomrát orvosoltatni és iratait sajtó alá adni” ment ki.22 Kétségtelen, hogy könyve első része kiadásának szándéka is vezette (a Fa- bér előtti kihallgatás hozzácsatolására Veit Dietrich beszélte rá), bajai gyógyítására külföldi orvos segítségét is igénybe kívánta venni, de ez nem volt fő célja, hiszen éppen más elfoglaltsága miatt el is mulasztotta kezelése lehetőségét. Ha útja célját illetően nincs is kifejezett nyilatkozata, leveleiből kiderül, hogy költségeiről főként Nádasdy Tamás gondoskodott, s kettős megbízatására is következtethetünk: az egyik az, hogy Nádasdy Tamás rokonát, Hássághy Ferencet kísérte Wittenbergbe, a másik pedig, hogy kiadót keresett a Sylvester János által fordított Űjtestamentum megjelentetésére. Hássághy Ferenc, Imre szlavóniai protonotárius fia Nádasdy rokona volt. 1535. április 14-én iratkozott be a bécsi egyetemre. Nádasdy javadalomként megszerezte számára a zalavári bencés apátság gubernátorságát. E tisztet a XV. század folyamán szinte megszakítás nélkül a Kanizsaiak bírták, II. Lajos király Nádasdynak juttatta a gubernátorságot, aki nem sokat téve az apátságért, azt pusztán javadalomnak tekintette. Egy ideig fi- és nőtestvérei is ott laktak. 1534-ben kieszközölte, hogy „egy alkalommal” maga jelölhesse ki utódját. Kérésére 1535. december 31-én Ferdinánd király Hássághy Ferencet nevezte ki gubernátorrá, s a formaság kedvéért arra kötelezte, hogy két éven belül vegye fel a rend ruháját.23 Amikor Hássághy Ferenc a bécsi egyetemről hazatért, atyja a wittenbergi egyetemre küldte, lehetséges, hogy
