Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Kulturális figyelő
92 KULTURÁLIS FIGYELŐ a közösségi neveléssel foglalkozó munkákhoz. A szerző megállapítja, hogy napjaink valóságában már nem mutatkoznak eredményesnek a korábbi elképzelések és módszerek; az iskola nem szünteti meg a társadalmi különbségeket, értékelési szisztémájával inkább fölerősíti azokat, s olyan belső hierarchiát teremt a tanulók között, amelyben eredeti társadalmi rétegződésük erősen érvényesül; a külvilág demokratizmusának foka meghatározza az iskoláét is, szintúgy az is, hogy a tantestület közösség-e vagy sem. Fontos szerep A külföldi evangélikus sajtóból A „materialista bibliaolvasás” társadalmi felelősségükben elkötelezett keresztyének Biblia-értelmezése. Ernesto Cardenal nicaraguai katolikus pap adta ki a latin-amerikai parasztokkal, halászokkal, az evangéliumokról folytatott beszélgetéseit. Az olvasót magával ragadja a prófétai hang. Egy fiatalember így beszél (Mt 5,39): Ha egy gazdagtól elveszik valamely tulajdonát, mást is oda kell adnia, mert „miért lehetne az arculütés dolgát csak a szegényekre és nem a gazdagokra alkalmazni?” — Egy parasztasszony: „Az agrárreform éppen olyan szétosztás, mint a kenyerek szétosztása...” — Pilátus nevét hallva az észak-amerikai nagykövet jut eszünkbe. — Az irgalmas samaritá- nus elbeszélésében a rablók kezébe jutott ember a nép, aki mellett közömbösen elmegy a vallás, de a kommunizmus segítséget nyújt. Időközben a protestáns sajtóban olyan írások jelentek meg, melyek a materialista bibliaolvasás szempontját a bibliatudománnyal konfrontálják (F. Belő, M. Clevenot, G. Theissen, H. W. Bartsch), de már — főként a németeknél — nincs mögötte olyan széles, kollektív politikai gyakorlat, mint Latin- Amerikában. Felületes ismeretek alapján is indokoltak bizonyos fenntartások: Naiv az a mód, ahogyan ez a bibliaolvasás átlépi a történeti távolságot az Újszövetség kora és napjaink valósága között. A bibliai kijelentések ilyen közvetlen átjut a család és az iskola kapcsolatának, hiszen a közoktatás rendszere mint szolgáltató intézmény a szülők társadalmi igényeit hivatott kielégíteni, az egyén szocializációjának pedig elsődleges színtere a család. A tanuló közösségi létének alapozását otthonról hozza. A közösségi ember nevelésének tervezésénél tehát nem lehet illúziókból kiindulni, hiszen számításba kell venni a társadalmi és közgazdasági, a technológiai és munkamegosztási feltételeket is — állítja a tanulmány írója. Bozóky Éva ültetése mai helyzetekbe megcsonkíthatja az eredeti üzenet tartalmát. Tág lehetőség nyílik önkényes értelmezésekre és a legkülönfélébb álláspontok szentesítésére. A materialista bibliaolvasás mégis bizonyos ellenhatásnak tekinthető arra a bibliatudományra, mely a részletekbe feledkezésével sok esetben a szakemberek számára is áttekinthetetlenné és érthetetlenné lett, s melynek következtében az igehirdetés is veszített megszólító erejéből, amikor a mindennapi élet kérdéseire nem felelt. A materialista bibliaolvasás értéke — említett kétségtelen hibái, veszélyei, egyoldalúsága ellenére is —, hogy úgy veszi kézbe a Bibliát, mint ami a teljes élet, az egyén és a világ alakítására inspirál. Ezzel szűkíti annak a rétegnek az értelmezési monopóliumát, mely csupán lelki felüdülésre és a status quo igazolására használja. S olyan távlatot fed fel, mely sokszor feledésbe merült, de egészen soha el nem veszett: a keresztyén hitnek politikai és társadalmi téren is messzemenő következményei vannak. Az antirasszizmus-program különleges pénzügyi alapját az Egyházak Világtanácsa 1968-ban létesítette, és azóta mindmáig (KB ülés Jamaica 1979) ismételten megerősítette. Célja olyan szervezetek támogatása, melyek a rasz- szizmus ellen küzdenek, nem pedig csak következményeit akarják enyhíteni. Egyetlen feltétel, hogy az illető
