Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-04-18 / 16. szám

Detroiti MAGYAR U JSAG SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA. return postage guaranteed KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Piiirfield Avenue, Cleveland, OLio 41115 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 65. ÉVFOLYAM - NO. 16. SZÁM. 1975. ÁPRILIS 18. EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent a kínai nemzeti egység és mű­veltség HARCOSA - A Taiwan (Formosa) szigetére szorult nem­zeti Kína elnöke, Chiang Kai-shek április 5-én, 87 éves korában elhunyt. Szívszélhűdés érte. A második világ­háború négy nagyhatalmának vezetői közül ő volt az utol­só. Roosevelt Franklin Delano (I8S2-1945) amerikai elnök távozott az élők sorából először, éppen 30 évvel ez­előtt, 1915 április 12-én. Stalin (1879-1953). a Szovjetunió hírhedt diktátora, 8 évvel később, 1955 március 5-én kö­vette Rooseveltet. Churchill Winston Leonard Spencer (1874-1965) volt angol miniszterelnök 10 évvel ezelőtt, 1965 január 23-án halt meg. Chiang Kai-shek utóda az elnöki székben Yen K. C. elnökhelyettes lett, az államügyek vezetése azonban — ál­talános vélemény szerint »— továbbra is az elhunyt fiának, a 65 éves Chiang Ohing-kuo miniszterelnöknek kezében marad, aki az utóbbi három ('ven ál gyengélkedő apja he­lyeit vezette az országot. Chiang Kai-shek 1888-ban született Ningpo közelé­ben. Tanulmányait a japán katonai tisztképző lőiskolán, Tokióban végezte: Országos szerephez akkor jutott, amikor az 1921-ben kínai elnökké választott Sun Yat-sen 1924-ben szovjetorosz tanácsadók segítségével a (’anionban székelő "kuomintang -ot újjászervezte és Chiang Kai-shek vezeté­sével a kínai nemzeti haderő kiépítését megkezdte. 1925 után, amikor a kínai nemzeti kormányzat íőtanácsadója a szovjetorosz Borodin Michael tábornok lett, akinek tevé­kenysége ( hang Pso-lin és több más északi vezető részéről keserű kommunistaellenes magatartást váltott ki, Chiang Kai-shek lőparancsnoki szerepe 1926-tól 1930-ig a nankingi nemzeti kuomintang" kormányzatának kifejlődéséhez ve­zetett. Peiping (Peking) és I ienlsin elfoglalása után a Nem­zeti Párt központi végrehajtó bizottsága 1928 október 9-én Chiang Kai-shekel választotta meg a nemzeti (nankingi) kuomintang kínai kormányának elnökéül. Chiang Kai-shek erről a tisztségéről 1951-ben lemondott, hogy a canloni és nankingi kuomintang kibékülése és egyesülése megtörtén­hessék. Chiang Kai-shek ugyanis 1927 óta a kínai kommu­nisták erős ellenzéki tevékenységével találta magái szem­ben. 1952-ben a nép politikai tanácsának elnökévé és a Kuomintang főigazgatójává választották. Ugyanekkor az egész kínai szárazföldi, légi és tengeri haderő főparancsnoka leli. 1939-ben őt nevezték ki miniszterelnökke. 19 12-ben pedig a szövetséges haderők kínai lőparancsnokavá. 19 13 szeptemberében Kína elnölu ■ve választották, de a miniszter­elnökségről csak 1915 májusában mondott le. Ettől kezdve a nemzeti kínaiak küzdelmét vezette a kommunista kínaiak ellen. A Mao I se-tung vezetésével harcoló kommunista csapatok csak 1919-ben szorították ki a szárazlöldi Kína területéről, amelyről azonban sohasem mondott le. Végren­deletében is azt kötötte honlilársai lelkére, hogy a nemzeti eszme, a demokrácia és a szociális jólét szolgálatában állít­sák vissza Kína egységét és hagyományos nemzeti művelt­ségét. TAIWAN SORSA - Chiang Kai-shek végrende­letében dr. Sun Yat-sen és Jézus Krisztus tanítványának vallotta magát. Sunnal Ja­pánban találkozott, amikor a lorradafom atyja Hong Kong és Honolulu missziós iskoláiban befejezett tanulmá­nyait követően az Egyesült Államok, Európa és Japán terü­letén a kínai Mám hu-uralkodócsalád ellen és a köztársa­sági gondolat megvalósítása érdekében gyűjtött erkölcsi és anyagi támogatást. 1 öle vette át a nemzeti gondolat, a demokrácia és a népjólét szolgálatának hármas irányelvét is, amelyet egész életén át követett. Kereszténnyé az 1898-1 ran Shanghaiban született Mei­ling Soong hatására lelt, akivel 1927-ben kötött házasságot. Chiang Kai-shekné Amerikában végezte tanulmányait; methodista keresztény volt. 1951-ben Chiang Kai-shek az ő kedvéért kereszlelkedelt meg és lelt methodistává. lai­­wanban Sun Yat-sen irányelveinek keresztény és nemzeti alapon történt alkalmazásával és az Amerikai Egyesült Ál­lamok erkölcsi és anyagi támogatásával szervezte meg a Taiwan (Formosa) szigetén élő 16 millió kínai mintaszerű államát, amely a koreai háború idején forgott először ve­szélyben. Chiang Kai-shek nemzeti kormányzatát akkor Amerika hetedik hajóhada védelmezte meg, azután pedig Amerika árasztotta el a szigetállamot fegyverekkel és gaz­dasági segélyekkel, amelyeknek célszerű felhasználása Tai­­want katonai és gazdasági erődítménnyé tette. Újabb ve­szély csak akkor fenyegette, amikor 1972-ben Nixon volt elnök pekingi látogatását követően a szárazföldi Kína elis­merése és Taiwannak az Egyesült Nemzetek Szervezetéből történt kizárása bekövetkezett. Köztudomású, hogy az ame­rikai-kínai viszony további alakulásának egyetlen akadálya az volt, hogy Amerika változatlanul támogatta Taiwan nemzeti önállóságát, Kína viszont annak felszámolását kö­vetelte. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy még 1924-ben a wampoai katonai akad émián Chiang Kai-shekkel együtt működött Chou En-Iai jelenlegi kínai miniszterelnök is, aki akkor a politikai kiképzés irányítója volt. Chiang Kai-shek halálával régi személyi ellentétek szűntek meg. Ryan L. William, az Associated Press tudósítója máris azt írja, hogy "Taiwan talán laza kapcso­latba kerülhet az anyaországgal úgy, hogy helyi önkor­mányzatát megtarthatja. Pekingnek lonlos gazdasági segí­tőtársa lehet. Ez a megoldás nagy akadályt tudna elgördí­teni Amerika és Kína kapcsolatainak útjából.” Ez a meg­CHIANG KAI-SHEK oldás tagadhatatlanul közelebb vinne a kínai egység meg­valósításához, amelyet több mint 100 év óta eddig rövid időre csak Chiang Kai-shek volt képes elérni, de az is két­ségtelen, hogy a kommunizmusnak újabb eb i és gyakorlati sikert biztosítana Amerika hátrányára. KÜLPOLITIKAI ELLENTMONDÁSOK -Amerika hosszú időn keresztül arról volt nevezetes, hogy külpolitikai téren mindkét pártja lényegileg egyet értett. Ez a helyzet az indokínai kudarc következtében megvál­tozott. Egyelőre csak az a kérdés, hogy ki kit okolhat ottani szövetségeseink háttérbe szorulása miatt. Ford elnök isme telten hajlamosnak mutatkozott arra, hogy a Kongresszust vádolja mulasztással. I együk hozzá, hogy nem alap nél­kül. Joggal hangoztatja, hogy a törvényhozók elfeledkeztek Amerika ígéretéről és áldoztairól, több mint 56.000 fiatal amerikai életének feláldozása és 150 billió $ elköltése után nyitva hagyták az irtat a kommunisták előtt a térség birtok­bavételére. Az indokínai események megismétlődésének elkerülé­se céljából a Fehér Ház határozottabb álláspontot sürget azokra a kényes területekre vonatkozóan, amelyeken Ame­rika szövetségeseit az indokínaihoz hasonló visszaszorítás veszélye fenyegeti. Ilyen terület a Közép-Kelet. Dél-Korea és Nyugat-Európa (tőként Portugálián keresztül). Ford elnök álláspontja szerint akár tetszik, akár nem. Amerika a világ vezető hatalma s ennek a szerepének megfelelően kénytelen viselkedni. Ha e tekintetben kötelességei elmú lasztja, légüres terek maradnak, amelyeket az oroszok siet­nek betölteni. A demokraták ezzel a szemlélettel korántsem ertenek egyel. Felfogásuk szerint Vietnam sohasem fenyegette az Egyesült Államok biztonságát, a leghelyesebb tehát az an­nak érdekében hozott anyagi és élet-áldozatok mielőbbi megszüntetése. T ovóbbmenőcn a Kongresszus demokrata tagjai között sokan vannak olyanok, főleg a legújabban be­kerültek között, akiknek az a véleményük, hogy a második világháború vége óla a kommunizmus visszaszorítására irányuló egész politika! irányzatot meg kell változtatni, meri azzal óriási kockázat < s rengeteg költség jár, ennek ellené­ben viszont csak igen kévés eredmény mutatkozik. A külpolitikai ellentmondások nem könnyen küszö­­bölhetők ki. Érvényesülnek majd az 1976-os választásokon is. Csak természetes, hogy Kissinger Henry külügyminisz­ter amúgy sem könnyű feladatát reni Ikíviili módon meg­nehezítik. Nemcsak külpolitikai kérdéseket kell megoldania, hanem a Fehér Ház es a Kongresszus külpolitikai ellent­mondásai között is illat kell találnia. Ezt persze nemcsak mi látjuk, hanem a külföld is tudja. A haj csak az, hogy az események nem várják meg, amíg Amerika belügyei ren­deződnek s azoknak vetületűiként a külpolitikai ellentmon­dások is elsimulnak. SZAUD-ARÁBIA UJ VEZETŐI _ A Faisal meggydkolasa után tionra került uj királyt, K hal id voll trónörököst az ország uralkodó családja formálisan is elis­merte uralkodójának. Khalid király a miniszterelnöki tenni­valókat saját magának tartotta fenn. A trónörökösi méltó­ságra Fahd herceg emelkedett akit már Faisal király is gyakran bízott meg fontos állami ügyek intézésével s ak iről az a hír járta hogy egyenesen Faisal örökébe lép. Khalid király őt nevezte ki első miniszterelnökhelyettessé is. Diplo­máciai körökben az a vélemény alakult ki, hogy az ország ügyeinek tulajdonképpeni vezetése az ő kezében lesz. Arról is beszélnek, hogy a betegeskedő Khalid király esetleges visszalépését követően rövidesen ő kerül a királyi trónra. Abdullah herceg továbbra is az ország 50.000 főnyi had­erejének főparancsnoka marad, de a minisztertanácsba is bekerül, mert az új király második miniszterelnökhelyettessé nevezte ki. Ezezl a kinevezéssel Abdullah herceg az ország legfőbb vezetése terén a harmadik helyre került. A negyedik helyet a király Nayef herceggel töltötte be, akit Fahd her­ceg utódukén, belügyminiszterré nevezett ki. Szaud-Arábia új vezetői mind a négyen ihn Saud király fiai, akik az ország és az. uralkodócsalád megalapí­tójának 41 fia közül Sand és Raised után születési sorrend­ben következnek. Khalid király most 62 éves. Az ország ügyeinek inté­zésében sohasem játszott vezető szerepet. Bár ő volt a trón­örökös, Faisal király szinte következetesen mellőzte. Ennek okaként betegségére szoktak hivatkozni. Májbajával állandó gyógykezelésben részesült, a közelmúltban pedig a "Cleve­land Clinic -en nyílt szívműtétet is végrehajtottak rajta. Bizalmasainak többször kijelentette, hogy nem óhajt király lenni. Kedvelt időtöltése a teveverseny és s sólyomvadá­szat volt. Fahd trónörökös, amint Faisal király belügyminisztere, annál inkább élénk tevékenységet fejtett ki az ország ügyei­nek intézésében. Mint második miniszterelnökhelyettest, Faisa! király jobbkezének tekintették. Nyugati műveltség­gel rendelkező, értelmes, törekvő, keményen dolgozó, kö­vetkezetes egyéniség. Faisal királyhoz hasonlóan erősen kommunistaellenes érzelmű, az f.gyesült Államok irányú ban barátságos. A zsidókat nem gyűlöli olyan fanatikusan, mint Faisal király gyűlölte, az olajkérdésben azonban min­den jel szerint osztja a volt király nézetét. Mindez azért fontos, mert ha Khalid király marad is a trónon, a döntő szó Falul trónörökösé lesz. A végső elhatározás persze a családi és egyben országos tanácstól függ, amelynek tagjai a törzsi sejkek, emírek és szultánok többnyire az or­szágalapító Ab< I AI -aziz Ihn Saud király liai. Khalid Király és Falul trónörökös öccsei, vagy sógorai. MEGDÖBBENTŐ - Április 6-án Clevelandben végeláthatatlan gépkocsi­sorok vonultak fel. hogy a szabad világot figyelmeztessék: az orosz megszá iiók a párizsi békeszerződés megdöbbentő megszegésével 50 év óta még mindig Magyarországon tar­tózkodnak. Akik látták a. megdöbbentő felvonulást, később a tá­volbalátó képernyőjéről Szemükbe néző vietnami asszony kétségbeesett tekintetével találkozhattak, aki sírástól el-el 'csukló hangon könyörgött Amerika segítségéért. Es a sze­gény asszonnyal együtt rn 6 ^ í< cl piák ugyanott a megdöbbentő választ is: nincs segítség, mert már késő. 1956 novemberé­ben a magyar segélykérésre is ugyanez a felelet hangzott el. ugyanilyen cinikus hangon. Mások Bob Hope nyilatkozatán döbbenhettek meg, oki a kaliforniai Palm Springsben Ford elnökkel golfozott, utána pedig nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államok evekkel ezelőtt be tudták volna fejezni a vietnami háborút. 500.000 életet tudta x volna megmenteni, ha úgy fejezhet­­ték volna be a háborút, ahogy a katonák akarták és tudták volna a politikusok beavatkozása nélkül. A legmegdöbbentőbb szavak azé': Cm a dél-vűli - ni elnök, / hieu Van Nguyen ajkáról hangzottak el: Az ame­rikai népnek és az amerikai Kongresszusnak szólt a nyi­latkozat .— most már tennie kell valamit, ha el akarja ke­rülni a hitszegő megbélyegzést. 1 hieu nyíltan megvádolta Amerikát azzal, hogy a kommunistáknak megengedte min­den fegyverzet és emberi erő Dél-Y ietriamba való szállítá­sát, mielőtt Saigon veszteségeinek pótlása nélkül három hét­tel ezelőtt a támadás megkezdődött. I Ugyanakkor nyíltan megvádolta a külföldi sajtót is, hogy kedvezőtlen tudósítá­saival rémületet keltett az elvesztett városokban. Az egyik nagy amerikai napilap szerkesztőségi meg­nyilatkozása I hieu vádjaival , helyesebben találó meg­állapításaival szemben újabb megdöbbentő szavakkal véde­kezik, amelyek megint csak igazságot hangoztatnak: a nem­kommunista Dél-Vietnamot 1975 januárjában ítélték ha­lálra, amikor az Egyesült Államok aláírták a párizsi bé­ke -t. amelyben kötelezték magukat, hogy csapataikat ki­vonják délről, míg az észak-vietnamiak ott hagyhatták egy­­j ségeiket. Senki sem tartotta he ígéretét. Megdöbbentő sza­­| vak ezek, amelyek azonban sok igazságot takarnak, éppen ezért okkal és joggal keserűségét támasztanak. És ezt a , keserűséget a vietnami árvák "megmentése , ünnepélyes fogadtatása, elnöki ölbevétele sem enyhítheti. A TERMELÉS VISSZAESÉSÉNEK KÖ­VETKEZMÉNYEI - Az. ipari termelésben bekö­vetkezett visszaesés (recessio) legszembetűnőbb következménye a közsegélyben részesülők számának megnövekedése. Valamivel több mint egy éven belül a közs,egélyben részesülők száma az eltartott kiskorú I gyermekekkel egütt közel I I millióra emelkedett. Az élel­miszer jegy eke kiutalását több mint 18 millió kérte. Számuk nyolc hónapon belül 5 millióval emelkedett. Az ezzel kap­csolatos költségvetési kiadások 4 billió $-hoz közelednek. Egyedül New York városában egy millió ember ré­szesül közsegélyben. Ez több, mint amennyi a hat New York után következő >— legnagyobb város kivételével az egész országban közsegélyt kap. A közsegélyezésre elő­irányzott 3 billió $ 1976-ban számos ország nemzeti ter­­j melésének teljes értékéi felülmúlja. A segélyezésekre elő- I irányzott összegkevésnek bizonyult Miami, San Diego, 'Minneapolis városában és több más helyen. A termelés visszaesésének legkézzelfoghatóbb komoly következménye, hogy egyre több középosztálybeli fehér fo­lyamodik közsegélyért. Számuk a munkanélküliek számának márciusban 8.7, később előreláthatólag 9%-ra emelkedésé­ivel tovább növekszik. A feketéket a visszaesés még súlyo­­; sabban érinti. A tizenéves fekete munkanélküliek száma ! már elérte a 42%-ot. egy közelmúltban végzett kutatás eredménye viszont azt mutatja, hogy a feketék vezetése alatt álló kisüzemek termelése 20-szorosan nagyobb arány­­' ban esett vissza, mint a fehérek vezetésével működők. A gazdasági visszaesés a főiskolai tanulmányokra be­iratkozok számát is jelentősen csökkentette. A tanintézetek takarékossági szempontok alapján korlátozták az ösztöndí­jak folyúsítását elsősorban a kisebbségi hallgatók irányá­ban. A beiratkozok száma a feketék részéről csökkent a legnagyobb mértékben. A gazdák a gépekért, a műtrágyáért, a vetőmagvakért és más szükségleteikért magasabb árakat kénytelenek fizetni. MEGHALT MSGR. TANOS ÁRPÁD IMRE A Szent Erzsébet egyházközség nyugalmazott plébá­nosa április 8-án rövid szenvedés után meghalt-Msgr. János Imre Árpád 1895. december 1 S-én szü­letett Budapesten, Magyarországon. A budapesti Szent Imre Kollégium helyettes igazgatója volt. amikor kivándo­rolt Amerikába, ahol először Eriében, Pennsylvániában szolgálta, mint lelkipásztor, a magyar katolikusokat. Innen hívták meg 1927-ben ( Ievelandba, ahol Msgr. Böhm Ká­rok prelátus munkahelyét kellett átvennie. A Szent F.rzsébet egyházközség plébánosa lett. Nyugdíjba vonulásáig vezette a Szent Erzsébet egyházközség életét. 1940-ben papai pro látnssá nevezte ki a Szenlatya. Az Amerikai Magyar Ka tolikus I jga igazgató tanácsának elnöke volt es reszt vett a l iga munkásságában. 1971. január elsején ment nyug­díjba. Április 12-én temették a plébániatemplomból, mely nek 15 ói ig volt plébános. A gyászrnisét Mosl Rév. Cl a renoe Issenmann nyugalmazott clevelandi megyespüspök végezte 20 magyar és amerikai pap konrelebrálásával. Az angol és magyar nyelvű br '.szedet M sói. Szabó lános pápai proto­­notárius South Bend-i magyar plébános mondotta- A be­szédét a következő gondolallal fejezte be: ' F.gy hosszú életben l anos prelátus sok szívességet lelt — közülietek * í ’ * , ,á V I SZU i I óz/., luk’­­. s~ zadig volt lelkipásztor itt. szeretett benneteket im*-, szentáldozatban. Kiszolgáltatta a szentségeket, látogatta a betegeket, vigasztalt. Krisztusnak keze, Iába, szája volt. Ö általa ismertétek meg Krisztust, adjatok érte hálát Istennek. Imáitokban kérjétek, nehogy miattatok legyen szigorú vele az ítélő Isten! Ennek eredménye az lesz, hogy a mezőgazdaság tiszta jöve­delme 1975-ben —- három év óta először — 20 billió $-náI alacsonyabbra esik vissza. VÉDEKEZÉS TORNÁDÓ ESETÉN - -W szágos időjárási szolgálat (National Weather Service) módosította a tornádó esetére szóló védekezés szabályait: iskolák, kór­házak és nagyobb épületek számára. Ezek szerint tornádó veszélye esetén a folyosókat és előcsarnokokat, különöskép­pen azokat, amelyek délre, vagy délnyugatra, tehát abba az irányba nyílnak, amely irányból a tornádó legtöbbnyire jön, el kell kerülni s üresen kell hagyni. Nem szabad a tornádó veszélyének kitett épületek déli, vagy nyugati sar­kán maradni. Ezek a szabályok kiegészítik azokat a sza­bályokat, amelyek az ablakok és ajtók közelében, vagyt tágasabb helyiségekben való tartózkodást tiltják. Az utóbbi helyiségek közé tartoznak az étkező helyiségek, előadóter­mek. tornatermek és könyvtárak is. Az új szabályokat azoknak a széleskörű kutatásoknak az eredményeként állapították meg, amelyeket a Délen, Középnyugaton, különösképpen pedig Ohioban, Kentucky­­ban és Alabámában dúló tornádók színhelyén végeztek. Ezek a tornádók együttesen 3Í5 halálesetet, több mint 6000 sérülést és 600 millió $-os anyagi kárt okoztak. Az adat­gyűjtést dr. Abernethy James professzor vezetésével építé­szek és mérnökök végezték. Abernethy a michrgani South­­fielden lévő Lawrence Institute ol Technology igazgatója. Az intézet az 1974-ben keletkezeti 148 tornádó által a na­gyobb épületekben okozott károkat tanulmányozta. Meg­állapítást nyert, hogy a tornádóveszély keletkezésének pil­lanatától a tornádó pusztításának bekövetkezéséig csupán három perc áll a veszélyeztetettek rendelkezésére, ezért min­den iskola, kórház és nagyobb középület részére olyan óvóhelyeket kellene építeni, amelyek az épületben tartóz kodók számára három percen belül elérhetők. A nagyobb épületek előcsarnokainak és folyosóinak óvóhelyekként való használata a megfigyelések szerint kü­lönösképpen veszélyesnek bizonyult, mert azok gyakran szeles alagútakká váltak, amelyeken keresztül a szél óriási sebességgel törmeléket, berendezési tárgyakat és más dol­gokat sodor magával, ami az amúgy is veszélyes légnyomás pusztító erejét méginkább megsokszorozza. Az ilyen folyo­sókon képződő szeles alagútakban, ba azok délre, vagy dél­nyugatra nyílnak, a tornádók 100 és 200 mérföldes sebes­sége nem csökken, hanem az épületen keresztül sodró erővé változik. Azok, akiket ilyen helyeken ért a tornádó, neme csak a börzalmasan erős légnyomás, hanem a széltől sodort legkülönbözőbb tárgyak következtében is a legkül önbözőbb természetű sérüléseket szenvedték. A Magyar Újság folytatása. —* Beolvadt lapok: "Detroiti Flírlap , Magyar Napilap”, Flint és Vidéke . — Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem). A DETROIIÍ SZER KÉS/. I ÖSl.( < ( ÍME: R.O. BOX 418. WYANDOT IT. MI. 48192. lel.: (515) 935-4666. Minden hétfőn és csütörtökön este 5:50 és 7:50 között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom