Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-08-23 / 32. szám

4. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. AUGUSZTUS 23. , ) Somogyi Ferenc dr.: I MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) KIEGÉSZÍTŐ szemelvények SZENT FERENC ÉS A MADARAK A legrégibb írott magyar könyv, amely a Jókai-kódexben maradt ránk, tartalmazza a legrégibb terjedelmesebb magyar szép­prózai írásművet, az “Assisi Szent Ferenc Iegendájá”-át az 1370-es évekből. Ebből való az alábbi részlet: Az tartományon általmenvén . . . tekénte az ut mellett való némi fákra, kiken áll vala különb-különb madaraknak ezernyi sokasága, bogy sonba azfélékben nem láttatott olyan sokaság. Meg annak felette az fölül-mondott fáknak mellette való mezőben lakozik vala külön-különb madaraknak nagy sokasága, mely sokaságot nézvén Szent Ferenc és csudál­­kodván Istennek iblésével rajta lőttet, mondá társinak: Vár­jatok meg engemet az utón, elmegyek és prédikálok én hugimnak, madaracskáknak. És mene az mezőbe. Ki madarak lakoznak vala az föl­dön, legottan bogy prédikálni kezde, mend az fán lakozó madarak leszállónak őhozzá, és egyetembe velek az mezőn megmaradónak. De mikoron menne Szent Ferenc ő köztük, sckat ő szoknyájával illet vala: sem egyik mindenestül fog­ván indoltatik vala, — miképen mondá Mássai fráter Jakab, az szent ember, ki mind az felül-mondottakát vallotta való fráter Masseusnak szájábó 1, ki az csudában volt Szent Ferencnek társa, az szent atyának. Ki madaraknak Szent Ferenc mondá: Igen tartoztok Istennek, éh hugim, madarak. És tar­tozzatok mindenkoron ütet dicsérni a szabadságért,■ kit pál­lotok mindenütt röpülést, kettős ruháért, avagy hármozatért, Noénak bárkájában Istentől timagatoknak megtartásáért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, éS Isten titeket eléltet1 és ad folyóvizet és kutfórrásokat innyo­­tok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kel­lemes öltözési. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezennel jót adott. Azért ódjátok magatokat, éri hugim, ma­­daracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mindenkoron kellemelest dicsérjétek Istent.” Ez bódogságos atyánk beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokat, kinyúj­tani nyakokot, és tisztese^ fejeket lehajtók földiglen. És ő éneklésekvel és mivelkedésekvel mutatók, hogy az beszéden, kiket szent atya mqndott ,yalá nekik, sokképen örvendeznek vala. De szent atya azokképpen mikor ezeket őrizné, cső-: dálatost örüle és cáudálkodik vala madaraknak ezenne so­kaságáról és őnekik külön-különb szépségéről és nyájas sokaságokról, és ököl Teremtőnek dicséretire édesen hívja vala. És azért őköztük Szent Ferenc csudálatost dicséri vala Teremtőt. SZENT MARGIT HALÁLA A Szent Margitról szóló legenda, amelyet az Érdy-kódex őríz, 15 i 0-bőI való. Másolója Ráskai Lea domonkos apáca. Az alább idézett rész az Árpád-házi sViéhtekrőI vallott egykorú véléííiényt fejezi ki. ", Ez szent szűz eszében Joj-galja vala gyakorta és néba egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének, eleinek életüket és életűknek szentséget. ; . : „ f Azaz: Szent István Líráinak életit, k i vala magyarok^ nak első királa és apostolai Kinek hitét és keresztyén hitnek prédikációját, kivel az ő nemzetét, az pogány magyarokat megfordította az bálványoknak imádásától, miképen anya­­szentegyház hirdeti, jelenti. Esmég gondolja vala Szent Imre hercegnek is az ő életit és az ő szentséges szüzességét. Kinek mikoron volna nemességes jegyese, görög császárnak leánya, Istentől neki megjelenteték és az ő jegyesével szeplőtelen megtartó az tisztaságnak szüzességét az ő életeknek minden napiban, miképen az ő jegyffsV “ ^' Síént Imrének halála után — megbizonyejtá. I ( . Esmég ez szenjt szűz meggondolja v.ala Szent László királnak életit, hogyf aki Magyarországnak dicsőséges biro­dalmat és oltalmazált szolgáltatván a pusztehtóknak ellene., jelesöl pogányoknak) ellene. De maga azért ez szent kiró! gyakorta alamizsnaadásokba, királi igazságokba és imád­ságokba és egyéb jpszágos mivelkedökben magát foglal­ván, még ennek felette az testnek nyugodalmát elvevén az éjét viseli vala álom néköl. Kinek az ő szentségéről bizony­ságot tesznek mindez mai napig az gyógyulásoknak gya­korta való jótételi. Esmég meggondolja vala Szent Margit asszony Szent Erzsébet asszonynak, az ő szerelmes nénjének szentséges életit, kinek szentséges érdemével mind teljes az anyaszent­­egyház, és nagy örömmel tiszteli. Ilyenféle gondolatokban és szólásokban foglalja vala magát ez szent szűz, és nagy magas fohászkodásokat von­­szon vala az ő szivének belső részéből és kéré vala ez szenteknek esedezésöket, hogy az ő érdemöknek miatta és az isteni ajándoknak, malasztnak miatta érdemlene lenni az ő nyomuknak és érdemöknek követője . .. Az ő mesterének, Olimpiádis asszonynak és egyéb vén sororoknak (nővéreknek) megmondó az ő halálát, az ő testé­nek megfeslését közel lenni: ki azonképpen lön. Mer mikoron egy soror meghalt és Szent Margit asszony volna az infirmáriában (betegszobában) a megholt sorornál, mon­da az ő mesterének: Én szerelmes anyám, én leszek első e soror után, aki meghalok ; ki ezenképpen lön. Ismét úgy monda az ő haláláról az ő öccsének: “Én szerető atyámfia; én hamar meghalok, és kérlek titeket, hogy temessetek én­­gemet a karban, a szent kereszt oltára előtt, ha pedig a kar annak miatta igen megszorul a sororoknak, tehát temessetek engemet az én imádkozó helyemben, és ne féljetek azon, hogy testemből valaminemű dohosság jönne ki, mert az én testemből semminemű dohosság ki nem jő. Ki mind ezen­képpen megtelék. Mert alig éré tizenkét napot, hogy ezután ez ártatlan szent szüzet hideg kezdé lelni. Mikoron a sororok látták volna e szent szűznek ő nagy betegségét, igen megkéseredének rajta és megüzenék min-I den klastromokba. E szentséges szüzhöz jőve az időbeli pro­vinciális fráter Mihály és meghallgató a szentséges szűznek ártatlan gyónását, és vévé Krisztusnak szent testét az ő szívének buzgó szerelméből. Ennek utána kéré szent kenet­nek olaját fráter Mihálytól, provinciálistól és megkenetteték fráter Marcellusnak jelen voltára. Ezek utána e szentséges szűz Szent Margit asszony odahivatá az ő fejedelmét, a priorisszát (a rendi tartomány főnöknőjét), ki vala Badoboray István úrnak leánya és neki adá az ő ládájának kulcsát. O, szerető atyámfiai, akarat szerént való szent szegénységnek szeretői, tartói és kívánói, kik a mezítelen Jézust mezítelen követitek, lássátok, néz­zétek, hajoljatok jól oda és lássátok, mit lele a priorissza ma gyári Béla királynak leányának ő kincses ládájában! És mit gyűjtött asszonynak. Máriának az ő klastromában? E szent szűznek ő ládájában való kincsei ezek valá­­ne>k: ő benne valónak két ciliciumok (vezeklési szőrruha). Egyik megszakadozott vala immár a gyakorta való viselés nek miatta, a másik cilicium pedig új vala. És vala őbenne vasból csinált öv, kivel övedezik vala a ciliciumnak alóla nagy keménységgel, és egy vessző, kire vala kötöztetvén a sündisznónak bőre sörtéjével együtt, kivel e szent szűz ő magát ostorozza vala. És vala a ládában két nemez (fonat­­lan gyapjúból készült) kapca, mely kapcákat bevertenek vala két felől apró hegyes vasszögekkel, kiket a szent szűz visel vala ő lábain. Ezek valónak, szerető atyámfiai, Szent Margit asszonynak ő drágalátos kincsei, kikkel gyüjté a boldog érdemeket, mely érdemekkel segít mostan minden hozzáfolyamodó bűnösöket. Mik oron jutott volna az szentséges szűz ő betegségé­nek tizenharmadik napjára, egy szombat napon, komplétá­­riak utána, előtikszókoron (első kakasszókor), környül állván frátereknek és szororoknak sokasága, Krisztus születetinek utána ezerkétszáz hetvenegy esztendőben, ez szent szűznek kedig huszonkilencedik esztendejében, február havának .tizenötöd napján, meggyullada ez méltóságos szűz az meny­­nyei jegyesnek szerelmében. Kit kéván vala, kit szolgál vala, kit mindeneknek felette szeret vala. Kinek szerelméért mind atyját, anyját és ez világi országnak birodalmát elhagyta vala. -Az ő ártatlan lelkét, szentséges, méltóságos lelkét ajánlván az ő 1 éremtőjének, az ő édéssegés kévánatos je­gyesének, elnyugovék az Urban. Oly idegen vala az ő teste minden fájdalomtól az ő halálának idején, miképpen az ő elméje és az ő teste is idegen vala minden testi romlástól és fertőzetességtől. Legottan ez szentséges szűznek ő orcája csodálatos fényes­séggel megfényesedék vala az ő szemének alatta oly igen szép világosság, mintha megaranyozták volna az ő orcáját szemének alatta. SZENT ISTVÁNRÓL Az 1527-jbőI való Érdy-kódex tartalmazza Szent István legen­dájának első magyar szövegét, amelyből az alábbi részeket idézzük: Mikoron azért bódugságus Szent István király felser­dült4 emberkorában jutott volna, gyoropodik vala mint mennyből adatott nemes magzat szent ajándék mind Úris­tennek, mind embereknek látására jó erkölcsben, jámbor­ságban, szent malasztban, isteni félelemben és szeretekben, és mindnnek 'utána szentséges életben, lelkét éltetvén ajoj­­tatus imádságokkal, elméjét mennyei gondolatokkal, ez vi­lági testi életét szent bejttel, vigyázással és zarándok-járás­sal, felette kilemben, honnem az mastani urak, fejedelmek és nemesek. Mikoron azért Úristen az királyságban megerősöjtötte volna, ottan .pokolbeli sátán utána erede. hogy plejtené, mert nehézzé tartja vala, hogy az ő szent érdemének miatta, az országot kezéből kiszalasztotta volna. Vala azért ez idő­ben Somogyságban egy pogány hatalmas herceg, kinek Kuppán vala neve, az régi kopasz Zirind fejedelemnek ma­radéka, ki még Szent István atyjának életében es erőssen uralkodik vala egész Somogyságban és Szalaságban. Mi­koron Szent István királynak atyja, Gejsza kimúlt volna, támada fel ez gonosz kegyetlen herceg. Szent István király hallván az gonosz szándékot, egyben hívó az magyari ura­kat és dicsőséges Szent Márton pispeknek segödelmét kér­vén, kiszálla Kuppán herceg ellen; és tévé hadnaggyá Vencellinus nevű urat, ki jött vala hozjá Németországból. És mikoron nagy .erős itközetöt töltenek volna. Úristennek irgalmasságából adaték az diadalom Szent István király­nak. És azon hadban .Ventíellinus hadnagy megölé.Kuppán hercegöt, kiért nagy sok ajándéköt és tisztösségöt vén az szent királyiul. És a^ gonosz hitetlen somogyi hispánt vá­gató négygyé Szent királ,y: egyik' részét kifdé isztragomi kappura, az másodikat Veszprémmé, az harmadikat el-fel Győrré, az negyediket ebbe Érdélben; miért mind az egész országnak ellensége volt. Másod hada Szent. István királynak lén erdéli vajdá­val. kinek Gyula vala neve, kinek leányátul való vala Szent István király, kinek Sarolta vala neve, Gyejszának felesége. Mik oron azért írónak ezer két esztendőben, Szent István király nyomoték (nyomult) erdéli vajda ellen és mikoron meggyézte volna, fogó meg Gyulát, mind asszony feleségé­vel és két fiaival, kidé be Magyarországba fogva, mert annak elette gyakorta való izenettel és írással intötte vala őiet, hogy lenne keresztyénné és szennék meg az ország háborgatásátul. De soha reá nem hajtható, hanem az hi­tetlenségből nagy erőszak és úgymint akaratja ellen, mind óhozjá tartozóval kihajtá és megkeresztölteté. Annak utána jámborul élvén, úgy tartó, mint jó atyját és holtok után Fejérvárott nagy tisztösséggel temettette el. És erdőség az iclőtül fogva Magyarországhoz hallgatott mind ez ideiglen. Harmad jeles hada lén Szent István királynak az doI- gárok és oláhok ellen, Havasföldében, kikkel annéval erő­sebben viaskodék, míg erősebb helyen lakoznak vala, kik- i nek fejedelmök Kéán vala. De mikoron meggyézte volna őket, nagy mondhatatlan kéncsöt és kazdagságot nyere, és az országot adá tisztül egy régi ősinek, kinek Zoltán vala neve; és haza jeve a Szent király nagy nyereséggel Ma­­• gyarországban. Az Zoltán fejedelem kedég Havasföldében : nagy erekes lén és hatalmas, kitül származónak az Zol­tánok, és ez országúi! elszakadván, nagy sok nyomorúsággal i fizeték meg az jótételt. Szent István kedég az nagy nyere­ségből nagy sok szentegyházakat és kalastromokat rakattata i ez országban Úristennek, asszonyunk szíz Máriának, és az mennyei dicsőséges szentöknek tisztességökre, kiket kilemb­­' kilemb városokkal, valálokkal (tanyákkal) és kívül-belül ■ való szépségökkel megerősöjtvén, kiket ez mastani jobbágy urak és nemesek felégetnek, elpusztojtnak és magoknak fog­lalnak, kiknek bosszúállója az teremtő Úristen. Ennél több hadakozási voltának bódog szent király­nak az szegény országnak ótalma mellett, kiket ha mind megírnak, idő sem szenvedné. Annakokáért késalkodjunk (törekedjünk) arról ő szent neve dicséretire, mely szorgalmas lett legyen, mind ő asszony feleségével, JKészlával (Gizellá­val), szentegyháznak gondviselésében. Ügy olvastatik rólok az ország krónikájában, hogy minden esztendőben eljárják vala ez országot, meglátogatván, nézegetvén minden szent­­egyházakat, kikben kívül-belől ha mi fogyatkozást láttának, addég onnan el nem mentenek, míg szerével meg nem éppöjtették. Azonképpen Készla királyné asszony mise­mondó ruhákat, oltárőtözetöket, keresztöket és egyéb egy­házbeli ruhákat megnézögetvén, megújogat vala . . . Élete vége felé látván az szent király, hogy remény­ségétől megfosztatott volna, nagy gondban esék, annak­­ulána nagy betegségben, kinek halála es lén az utolja; mert senkit nem Iát ő rokonsági közzől az királyságra ő teimészeti szerént méltónak és elégnek lenni; megbúsula és halálra nehezödék és belhívatá az egyházi fejedelmeket- és kik akkoron jelen valónak, paraszt (világi) urakat, kik mind Úristent feljebben félnék, tisztölnék, és nagy édes atyai beszéddel utolsó testamentom szerént kéré és inté őket, hogy olyant tennének királlyá, ki elég volna reá, és hogy az szent keresztyén hitöt el ne hadnák, kit felvettenek volna, mindenben igazság szerént élnének, isteni és egy­máshoz való szeretetben állhatatosak lennének, szent aláza­tosságban járnának és kiváltképpen ez szegény keresztyén országot ellenségtől ótalmaznák. Annak utána felemelé ő édes kezeit, szemeit és szívét- lelkét mennyeknek országára és nagy siralmas és kenyörületes szóval monda: Ó, mennyeknek királ yné-asszonya, Istennek szent anyja és ez világnak megéppöjtő nemes asszonya, dicsőséges szíz Má­ria! te szentséges kezeidben és oltalmad alá adom és aján­lom anyaszentegyházat, mind benne való fejedelmekkel és lelki népekkel egyetembe, és ez szegény országot, mind benne való urakkal és szegénnyel, bódoggal egyetemben,, hogy te légy asszonyok és ótalmak. Annakutána szentségöt vén hozjá és megkeneték; de miért azon napokban anyaszentegyház illi (üli) vala Nagy bódog asszony innepének octáváját, annak okáért nagy jó hitben, bizodalomban, teljes lelki nemes jószágokkal és mennyei koronára való érdemmel, Úristennek és asszonyunk szíz Máriának kibocsátó lelkét, és szent angyaloknak sere­gében nagy édes énekléssel az erek (örök) bódogságra vite­­ték: azon időben, mikoron Krisztus sziletinek utána írnának ezer harminc nyolc esztendőkben. És lén nagy eremek rajta az mennyei szentöknek, szent angyaloknak; de viszon ellen lén sírás, óhajtás ez szegény országbeli új keresztyéneknek, hogy olyan szent és kegyes atyjoktul megváltanak volna. És Magyarországban minden erem, vígság nagy keserűségre változók, és minden rendbeliek, nemesek, nemtelenek, sze­gények, kazdagok hegedűlést, sípolást, dobolást, táncot három esztendeég megtiltottak lenni; de mindenek gyászolók nagy sírással^az szent királynak halálát. JÓ PARTNER Egy londoni társaságban Mark T wain amerikai hu^ morista megismerkedett Winston Churchillel, aki a század elején még ismeretlen volt. Twain és Churchill a kertiben együtt sétált és amikor sétájukról visszatértek, a házigazda megkérdezte a humoristát, vajon mi a véleménye Cliur­­chillről, mire Twain azt mondta: * “Óh, nagyon kellemesen töltöttem az időt vele. Sétál­tunk és én nyugodtan és megszakítás nélkül elszívhattam a szivaromat. (Churchill már akkor nagyon bőbeszédű le­hetett .. .) WILL ROGERS MONDTA 1929 szeptember 8 -án: “A nagy harcok a kereskede­lemben nagyon elkeseredettek. Sok ember belehal, de a legnagyobb harcok a felekezetik között folynak ...” 1928 február 26-án: “Nem értem, mi történt a bün­tető biráinkkal, vajon letörtek-e, megbénultak, vagy sántí­tanak, mert bármit mondanak is, valami kuku .,.. Ha egy embert bűnösnek ítélnek ebben az országban, akkor a bíró­ság legfőbb gondja, hogy megbüntessék-e, vagy sem- Ha bűnös, miért kérdés, hogy büntessék-e, vagy sem? Úgy lát­szik, ha elég szerencsés, akkor még az esetben ha elitélik és bevallja is bűnösségét, még mindig nagy esélye van a szaT badulásra ... IDVÖZ LÉGY, IDVÖSSÉGES HOSTYA A Szent Bernátnak tulajdonított “Ave, salutis bostia” magyar változata az 1308-ból való Nádor-kódexben: Idvöz légy, idvösséges hostya, Istennek tiszta anyjának fia. Mert tégödet hitben látlak. Tisztán és teljességgel hiszlek. Met te vagy én idvözítőm. Mind ez velágnak megváltója, Bizony Istennek szent fia. Ki a keresztfán feszülteték. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar t irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.73 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 ; B. Kovács Eréda: A Halhatatlan harcos I-II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) ÍM Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00; Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.011 Somogyi Ferenc or.: Küldetés. A Magyarság története 1240 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, 1 a magyar nemzeti élet központjában I 80 , Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi .Szentírás (nagybetűs) (Kötve) . 8-25, . Dr, Várdy Béla: MagyarorSzágtudomány az ...» •; rt északamerikai egyetemeken és főiskolákon j, ; (Tanulmány) ^ 1.80 Vaszary Gábor; Hárman egymás ellen (regény) 5:50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5,50 'Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv ) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 Mikor a pap az igét elvégezi, Nem állhat kinyérnek állatja, Hanem leszön Krisztus teste, Ki a keresztfán áldoztaték. Én Istenöm, téged dicsérlek, Leikömmel én felmagasztallak. Szent háromság dicsértessék És ez ige mié áldoztassék. ÉNEK SZŰZ MÁRIÁRÓL (1508) Dicsőséges szűz Mária, Dicsérettel vagy teljes! Hatalmas vagy és felséges. Angyali tisztességgel! Méltán dicsértessék Mennyországnak asszonya. Ajándékozz minket A te szent fiaddal. Kegyes Krisztusnak szent anyja! Bűnös népnek orvossága, I évelygőknek idvessége, Bizony rózsa tövis nélkül, Szüzeknek lilioma! Engedjed, mit kérünk, Igaz Istennek anyja, Mert bűnösek vagyunk: Irgalmazz minékünk, Reménységnek vigassága! Ó, szerelmes szűz Mária! Adjad nékünk, mit kérünk, Hogy lehessünk mennyországban Istennek mind szentivel! És hozzad az útra Tévelygő bűnösöket, Az kik hozzád bíznak. Szüzeknek virága, Szentháromságnak temploma! SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Tisza John, Decatur, Mich. Funka Berta, Columbus, Ohio $1.00 $3.00 Hálás köszönet a megértő támogatásérti- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE 4 ~ ~ ~ ” TTT • ' 'iüi.aLA .üo.venhv-RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 . Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: • •••••••••••••.••••••••«a ••••••••••«• •••••« , a ; #\ l i .......... . '.V.. I ;V.r ^ 1’-' T': ’•••'; , -c :p tv.Mi’ ..Úni*óJE «•••••• éj •;.;*># -é «■* é’ jé'"#' • «'• é' -é • • •##•.■*••• •■•ß’f • • .0) •- • JJ..j i,.,, , . .. .2- : Gr . '•Tó* *>! Án v :• ' 1 Jülú'TOt »-.a •••#••*, ..ééééééé •.)> A csekket mellékelem. , ’ Név: .................................................... Utca: ...................................................................................... Város: .........................................................................1.............. Állam:..................................................... Zip cod*:.................. 1974. ÉVI TÁRSASUTAZÁSOK New York—Budapest—New York ŐSZI TÚRA Szept. 2-án Halmos János vezetésével . . $465* KARÁCSONYI TÚRA Dec. 16-án Molnár Péter vezetésével . . . $436* * Változás joga és szövetségi jóváhagyás fenntartva. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX IS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE JM&L groger travel bureau 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313)881-4394 rt 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236' '■ ' - ....... « , ■■ ■......... i iiiwi.iA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom