Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-07-12 / 28. szám

1974. JÚLJlJS 12. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG r 5. OLDAL. Rózsa László: PILLANTÁS A NAGYVILÁGBA SPORT tanwfflrlwim«mmwinn»niiro SZOLZSENYICIN IGAZI ARCA. A szovjet kér­dések egyik szakértője szerint tévednek azok, akik Szol­­zsenyicint szabadgondolkodónak, liberálisnak minősítik. Szolzsenyicin rendkívül bátor ember, de nem a de mokrácia bajnoka ,—■ írja Jerry Labour, a Columbia Journal Review című folyóiratban megjelent cikkében, amelyben az író pályafutásával foglalkozó sajtóközleményeket elemzi. A cikk írója a Columbia-egyetem orosz intézetében végezte tanulmányait és több folyóirat közölte már a Szov­jetunióval kapcsolatos kérdésekről szóló írásait. Szolzsenyicin száműzésével a szovjet vezetők elkerül­ték a Nyugattal történő összetűzéseket, amely az íróból martírt csinálhatott volna ,—■ írja Labour. Könnyen lehet­séges, hogy a Nyugaton is, ahová Szolzsenyicint száműzték megváltozik a róla alkotott kép. Az emberek kezdenek rá­jönni arra, hogy az író nem az, aminek hitték. A cikk írója szerint Szolzsenyicin meggyőződése tulaj­donképpen igen távol áll a nyugati liberális gondolkodás­­módtól. A marxizmust nem mint demokrata Ítéli el, hanem mint olyasvalaki, aki az elitcsoporthoz tartozó uralmának a híve. Ő a nyugati demokráciát dekadensnak tartja és a jó indulaiú tekintélyuralomra való visszatérést kívánja, amely alatt amint mondotta >— Oroszország Í.000 esztendeig élt. Ami pedig a legmeglepőbb, ez a félelmet nemismerő szabadságharcos magába a szabadságba sem helyezi bizal­mát teljes mértékben /— írja Labour. Á szabadság csak ak­kor erkölcsös mondotta Szolzsenyicin — ha bizonyos ha tárok között marad, amelyek túllépésével önteltséggé és sza­batossággá korcsosodik. A Szolzsenyicin-ről kialakult téves kép kialakulását részben az okozta, hogy a sajtó igen hajlamos sablonok használatára. Így pl., amikor az újságírók a szakadár szov­jet értelmiségről írnak, többnyire liberálisnak nevezik őket., annak ellenére, hogy a szakadárok között jelentős ideológiai különbségek vannak. És mivel már régóta Szolzsenyicin volt a leghíresebb szakadár, rendszerint az ő nevét emlí tették a liberális értelmiségről szóló cikkeikben és a szövegei az ő arcképe kisérte. A Szolzsenyicinről a sajtó által alkotott képnek a kö­zönség által való elfogadásához hozzájárult az is, hogy ke­vés adat állt rendelkezésre az író életéről. Szolzsenyicin gyakran felhasználta a sajtót a saját céljaira és ezzel mintha jóváhagyta volna azt, amit róla írtak. A közönségnek mind ez jól jött, meri egy igazi hős után sóvárgott. A róla szóló értesülések hiányát részben maga Szolzsenyicin okozta /— írja Labour. Magánéletéről nem volt hajlandó nyilatkozni. Re­gényeiben találunk ugyan önéletrajzi adatokat, felfedezhet­jük bennük állásfoglalásait és nézeteit is, de ezeket nem nagyon sokan olvassák. Az újságírók azonban nem merít­hetnek ezekből megbízható értesüléseket. Annyi bizonyos, hogy az író viszontagságokkal teli életet élt és a nyugati sajtó kihasználta ezt és hőst csinált belőle. A cikk írója megjegyzi, hogy Szolzsenyicin csak akkor használta fel a nyugati sajtót a saját céljaira, amikor már nem volt más lehetőség nézetei közlésére. Azon keresztül fordult a világ közvéleményéhez, amikor támogatásra volt szüksége. Abban reménykedett, hogy a Nyugat támogatása megóvja a letartóztatástól és ezt sikerült is elérnie. Amíg Oroszországban volt Szolzsenyicin u, hős minta képe volt számunkra >—> írja a cikk írója. Erős, magányos, titokzatos voli írói tehetségét pedig igazolta a Nobel díj. Lényegében azonban mint politikai személyiségét becsülték nagyra. A szabadság, az igazságosság és az igazság védel­mezőit látták benne. Egyszer aztán Szolzsenyicin nem volt többé a messze Oroszországban, hanem itt kint Nyuga­ton. Már nem jelkép, hanem valóság. Azok, akik követke­­zeiesen hibásan ejtették ki a nevét, talán azért, mert öntu­datlanul azt akarták, hogy külföldi maradjon, kezdik meg tanulni, hogy helyesen mondják ki. Ami pedig a legfontosabb: a nyugati támogatásra, amelyet Szolzsenyicin annyira keresett, már nincs szükség. Szolzsenyicin él és jól van közöttünk. Igazán nem számít, hogy nem az a liberális, akinek sokan gondolták. Megér­demli a Nyugat nagyrabecsülését a bátorsága és az ügy, amit magáévá tett, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy el kell fogadni egész világnézetét. Most talán neki láthatimk annak, hogy tanuljunk va lamit egyedülálló életéből. . . * * * A DANZIG melletti egyik kis falucska határában 1959. szeptember 1-én tört ki a második világháború. A krónika szerint 200 főnyi lengyel legénység tartotta a frontot. Több napon át álltak ellent több ezer főnyi német hadse­regnek. Ebből az alkalomból kiállítást rendeztek és felelevení­tették a történelmi órákat. Kiállításra kerültek az abban az időb en megjelent újságok, rádiók és az akkor használt fegy­verek. * * * HA MINDEN AZ ELŐIRT tervek szerint bonyoló­dik le, akkor a jövőév elején a brit trón várományosa, Ká­roly, welszi herceg beköltözik a számára kijelölt kastélyba. Barátai egyáltalán nincsenek elragadtatva az ötlettől, mert a kastély híres arról, hogy falai között szellemek ad­nak egymásnak találkozót, amikor éjfél tájban megkondul az ősi kastély toronyórája. Beavatottak szerint ajtók nyílnak és csukódnak anél­kül, hogy emberi kéz érintette volna azokat. Különösen hold­töltekor nagy a kisértetjárás a trónörökösnek kiutalt, ősi ' várpalotában. A kertész, aki egyébként már 30 esztendeje gondozza a kastélyt, így mesélte el a kisértetek történetét: A XVII. század végén kezdődött a kisértetjárás. Egy angol főnemes lakott akkor a kastélyban, akinek az volt az egyetlen szenvedélye, hogy laboratóriumában kotyvasztott. * ,— Sok éves kutató munka után közölte barátaival, hogy sikerült egy olyan anyagot feltalálnia, amely sze­rinte éghetetlennek bizonyult. Ennek ellenére r—> a monda szerint halála nem leheteti természetes mert holtestét összeégve találták meg a laboratórium falai között. ' Azóta kisért az angol főnemes az ősi kastély falai között. . . Még szerencse, hogy a wáleszi herceg, a brit hajóhad egyik tisztje és nem ijed meg a saját árnyékától . . . De vi­szont könnyen lehetséges, hogy a kisértet “árnyéka más­ként hat a daliás tengerésztisztre ... * * * AZ AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓK több mint 100 tagú hadának, akik elkísérték Nixon elnököt a Szovjetunióba óriási sikerük volt az utca népe előtt. A szálloda előtt nagy tömegben várakoztak a szovjet polgárok, lesték a nyugati szabású ruhákat, színes ingeket. Különösen nagy sikere volt a Daily News munkatársának, aki kanárisárga nadrágban és zöld ingben jelent meg. Az amerikai újságírók természetesen ellátogattak Yal­­tába is és a nagy érdeklődés ellenére, kiadós sétákat tettek a tengerparton. Az egyik újságírónak megtetszett egy lakkozott cipő, amelyért 32 dollárt kértek tőle. Azt is közölték vele, hogy a cipő Északvietnámban készült. * * * EVA GARDEN az 50-es évek egyik legszebb filrn­­színészriőjé, sajnos nem magos. Évának nie g formás itatták a lábát, új hajat ültettek fejbőrébe, többször felvarrták az ál­lát és még a lelkesítő, domború mellformái is a plasztikai intézetből kerültek ki. A hollywoodi plasztikai műsebész nemcsak Éva Gar­­denröl rántotta le a leplet, hanem, a világ legszebb nagyma­májáról, Marlene Dietrichről is. A híres sebész ezeket írta: “Marlene Dietrichen egy egész sor plasztikai műtétet hajtottam végre. Hogy csak egyet említsek: legutóbb az ar cán végeztem műtétet és ezért kerek 30 ezer dollárt fizetett. Elmondhatom, hogy a híres, németszármazású film­színészen úgyszólván »— semmi sem valódi ^ csak az ékszerei.. . . TV KÖZVETÍTÉS szovjet módra Nixon elnöknek a Kreml ből közvetített televíziós be­széde után a három nagy amerikai állomás, az ABC, a CBS és az NBC hírmagyarázói — a megszokott hazai mó­don — elemezni kezdték az elnöknek a szovjet és a világ népeihez szóló üzenetét. A hatalmas aparátussal kivonuló amerikai társaságok hírmagyarázói alig fogtak hozzá az el­nöki beszéd kiértékeléséhez, amikor egyszerre megszakadt a Moszkvából sugározott közvetítés. Később megtudtuk, hogy miért szakadt meg a közve­títés. A moszkvai központ közölte, hogy a közvetítést azért vették le a műsorról, mert a három állomás munkatársa előnytelen helyzetbe állította be a Szovjetuniót. A szovjet tehát ismét bemutatta valódi arculatát. A közvetítésért járó 300 ezer dollárt zsebrevágta és ezzel egy­­időben garantálta, hogy a közvetítés alatt nem lesz hiba. így néz ki, ahol még mindig cenzúrázzák a rádiót, televíziót a szabadság bajnokának kikiáltott Szovjetunióban. ★ SPORT ★ Szerdán délután másodszor is legördült a függöny és eldőlt, hogy melyik az a két együttes, amelyik vasárnap a müncheni olimpiai stadionban összeméri erejét a világbaj­noki címért. Mint, ahogy az várható volt és ehhez nem kellett semmiféle különösebb szakértelem, csak annyi, hogy a lab­da gömbölyű, a nyugatnémetek és a hollandusok között dől el a nagy tét sorsa. A harmadik és negyedik helyért viszont Brazília és Svédország állt szemben egymással. A SZERDÁN LEJÁTSZOTT VB MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYőL A csoport: Hollandia Brazília 2:0 (0:0). Dortmund, 54 ezer néző. A gólnélküli félidő utón az 50-ik percben Cruyff beadását a kifutó kapus fölött Neeskens a hálóba (emelte. A 65. percben is Cruyff volt a gól előkészítője, amit Rensenbrinós értékesített. A távirati irodák jelentése szerint a játék képe alapján, ha a labdarúgás szépségit is pontoz­nák, akkor feltétlenül a brazilok vitték volna el a pálmát a hollandusok elől. Argentina >— Keletriémetország 1:1 (l:0). Gelsenkir­chen. Ennek a mérkőzésnek már semmi jelentősége nem volt. B-csoport: Nyugatnémetország ,— Lengyelország 1:0 (0:0). Frankfurt, 62 ezer néző. Mielőtt elkezdték volna a játékot 30 percen át a tűzoltóknak kellett a pályáról kipum­pálni a tócsákban álló esővizet. Az első félidőben Maternek számos veszélyes lengyel támadást kellett tisztáznia. A győztes gólt Müller lőtte az 52. percben. Svédország *—i Jugoszlávia 2:1. Düsseldorf. A jugók a II. félidőben teljesen elkészültek erejükkel. * * * Kétségtelen tény: a kerékpár világszerte divatba jön- és Japántól Lengyelországig éppen ez az iparág hódít a motorizált, sőt túlmotorizált nyugati országokban. Az egyik nyugati hírszolgálat jelentése szerint az idén már több mint í millió százezer kerékpár készült Lengyel­­országban, amely ezzel a mennyiséggel a világranglista he­tedik helyére került. A 220 millió lakosú Egyesült Államokban, öt évvel ezelőtti mintegy 10 millióval szemben 70 millió kerékpár van forgalomban. Gombamódra alakulnak kerékpáros klu­bok és ma már ott tartunk, hogy a hétvégi kirándulásokra, az évi szabadság idejére is egyre többen viszik magukkal a “bike -t ami az autókra szerelhető praktikus tartókkal tény­leg nem jelent gondol:. így lett a szükségből tömegdivat, testedzési mozgalom. * * * A szovjet atléták 192-184 arányban legyőztek az ame­rikaiakat a Durham-ban (N, Carolina) megrendezett nem­zetközi atlétikai viadalon. színfoltok a labdarugó vb-ről A HOLLAND játékosok nem fizettek rá a világbaj­nokságra. Igaz, hogy a 100 ezer dollárnak megfelelő pré­miumot csak akkor utalják ki., ha a világbajnoki címlet haza­viszik. Az előcsatározások során viszont egy holland bank minden gólért 600 dollárnak megfelelő guildert fizet ki. Nem volt csoda tehát, hogy Cruyff és társai nemcsak győz­ni akartak, hanem sok gólt is lőni az ellenfél kapujába. * * * A VILÁGBAJNOKSÁGON szerepelt játékosok kü­lönbéin nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak az itt elért sikere­kért kapott pénz gazdagítja őket, hanem nevük rohamosan emelkedett a nemzetközi “tőzsdén . Hiszen a legkülönbözőbb európai klubok megbízottjai ülnek a lelátókon és keresik a tehetségeket, akikkel meg­erősíthetik egyesületüket. A nyugatnémet világbajnokságon a spanyolok csinál­ják a legnagyobb üzleteket, mivel korlátlan mennyiségű pénzösszeg áll a rendelkezésükre. A Real Madrid pl. az uruguayi középcsatárért Mo­rénáért közel 1 millió dollárt, az FC Barcelona pedig a hol­land Neeskens-ért 1.200 ezer dollárnak megfelelő összeget fizetett. A nyugateurópai klubok egyébként szívesen alkalmaz­nak jugoszláv edzőket. A Valenciához is jugoszláv edzőt, szaktanácsadót szerződtettek azzal az indokolással, hogy a jugoszlávok nemcsak elsőrendű szakemberek, s vala­­mennyiőjüknek főiskolai végzettsége van, hanem azért is mert elismert pszichológusok, több nyelven beszélnek, s így könnyen beleélik magukat az idegen környezetbe. *. * * A NYUGATNÉMET VB rendezői az eddig mutatott játékok alapján, tisztelet a kivételnek, csalódottnak érzik magukat. Vitathatalan, hogy volt néhány unalmas és ala­csony színvonalú találkozó. Sokkal csalódottabbak azonban a világbajnoksággal kapcsolatban azok a szépségek, akik modellként, vagy masszőrként kínálják újsághirdetések útján szolgálataikat. Az egyik modell csalódottan megjegyezte: úgy látszik a férfiakat az is kifárasztja, ha csak nézik a mérkőzéseket. * * * A nyugatnémet válogatott első találkozóját a második fordulóban a jugoszlávok ellen játszotta. Ugyanezen a na­pon hivatalos látogatáson Nyugatnémetországban tartózko­dott Tito jugoszláv elnök is. A két ország vezetője Bonnban találkozott és még a tárgyalások megkezdése előtt Helmuth Schmidt első mon­datával bocsánatot kért a jugoszláv államfőtől azért az ud­variatlanságért, hogy a nyugatnémet válogatott megverte csapatát. * * * A MÜNCHENI ÚJSÁGOK ban a nagy döntő ta­lálkozó előtt számos figyelmeztető cikk jelent meg, amely­ben arról írtak, hogy miként lehetne a holland szurkolók 10 ezreinek áradatát túlélni. A jelentések szerint a világbajnoki döntő találkozóra 3-5 ezer jegyet tartalékoltak és fele arányban azok között a szurkolók között osztják el, akiknek a csapata szerepel a müncheni olimpiai stadionban. A hollandok, akik biztosra vették, hogy szerdán ki­harcolják a döntőbe jutást, azért szurkoltak, hogy a döntő­ben ne a nyugatnémetek, hanem a lengyelek legyenek az ellenfelük. A lengyelek részére ugyancsak 5.000 jegy volt fenntartva, de a hollandusok szerint ötezer lengyel szurkoló biztosan nem akad Münchenben, s így a lengyeleknek tar­talékolt jegy is nekik jut majd. * * # Egyébként meg kellett változtatni a hivatalos záróün­nepség műsorát is. A rendezők azt tervezték, hogy a záróünnepségek so­rán a többek között — egy ejtőernyős csoport is leereszkedik a levegőből az olimpiai stadion gyepére. A rendezők a közönség testi épségéért aggódnak, de más okuk is van, amiért elálltak ettől a gondolattól. Attól tartanak ugyanis, hogy terrorista csoportok tagjai is felhasz­nálják ezt az alkalmat és saját embereiket, kezükben gép­pisztollyal ejtőernyővel közlekednek a stadion fölött. Az előkelőségek soraiban nemcsak a monacói hercegi pár jelenik meg a mérkőzésen, de ott lesz Dr. Kissinger amerikai külügyminiszter és a vendéglátó ország vala­mennyi magasrangú, közéleti személyisége is. Az amerikai külügyminiszterről köztudomású, hogy minden hétfőn jelenteni kell neki, hogy az FC Fürth, szü­lővárosának csapata, amelynek gyermekkorában lelkes szur­kolója volt, miként végzett a hétről-hétre megismétlődő baj­noki találkozón. Neki egyébként nincsenek szobafoglalási problémái, annak ellenére, hogy Kissingernek több helyre van szüksé­ge, mint bárki másnak. Kísérőivel együtt egész lakosztályo­kat foglalt le és szállásához két speciális és két más telefon­­vonalat kapcsolnak be. Ha hinni lehet a müncheni újságoknak, akkor a hét végén a bajor fővárosban fejtetőre áll minden. Nemkevesebb mint 200 ezer vendéget várnak a lab­darúgó világbajnokság döntő mérkőzéseire. A müncheni újságok felszólították a lakosságot, hogy legyen mindenki kedves és udvarias, nehogy a vendégek rossz emlékeket vigyenek magukkal. A közel 5 ezer müncheni rendőr is állandó szolgálat­ban lesz, hogy részben segítsen az autón érkező szurkolók eligazítása körül, nehogy forgalmi dugót csináljanak Mün­chen város nem éppen széles utcarengetegében. A városban egyébként a tolmácsok tucatjai teljesíte­nek szolgálatot, hogy segítsenek azokon, akik nem beszélik a német nyelvet. * * * A labdarúgó VB rendezői statisztikát bocsátottak ki, amelyben közlik, hogy 2 és fél millió kibocsátott belépőjegy közül 1 millió 700 ezrei sikerült eladniok. A holnapi és a vasárnapi mérkőzésekre természetesen már csak a feketepiacon lehet belépőket kapni. Ilyen körül­mények között bombaként hatott az a jelentés, amely arról szól, hogy egy előkelő müncheni szálloda vezetősége kül­dött az idegen forgalmi irodákba. Ezek szerint a szálloda igazgatósága 500 és 750 márka között hajlandó bárkinek belépőjegyet szerezni az utolsó két mérkőzésre. A müncheni rendőrség megindította a nyomozást a szálloda igazgató­sága ellen, * * * De akár hogy is alakulnak a dolgok, a rendezőség jó előre tudta, hogy ezer és ezer holland szurkoló lesz szállás nélkül. Éppen ezért már jó előre felkészültek arra, hogy az Olimpiai stadion szomszédságában levő fedett csarnokban, valamint a bajor fővárosban szereplő cirkusz sátorvárosá­ban találjanak menedéket a vendégeknek. Ezenkívül a rendezőség gondoskodott arról, hogy a kí­vül maradt szurkolók a hatalmas vetítővászonra sugárzott ’TV közvetítésből képet kapjanak arról, hogy mi történik a stadionban. Az olimpiai parkban mozgókonyhákat szereltek fel, ahol “gulyáságyúk’ is gondoskodtak a melegételről. * * * A jóslatok és az eddig mutatott játék alapján termé­szetesen mindenki holland <— nyugatnémet döntőt várt, ami be is következett. És ha igaznak bizonyulna a nyugatnémet együttes ho­roszkópja, akkor a döntőben meghosszabbítás után is dön­tetlenre végződne a találkozó. Ebben az esetben, a döntőt két nappal később meg kellene ismételni. Ez lenne az 1974-ik X. labdarúgó VB. 39. mérkőzése. MAIER VOLT A LABDARUGÓ VB DÖNTŐJÉNEK A HŐSE Nyugatnémetország — Hollandia 2:1 (2:1). Műn chen, Olimpiai stadion 82 ezer néző. Vezette: Taylor (an­gol). A mérkőzés drámai fordulattal kezdődött, amikor a hollandok már az első percben 11 -esből Neeskens révén megszerezték a vezetést. Az első félórában a hollandok voltak fölényben, ami­kor a németek, ugyancsak 11-esből, a 25 percben Breitner védhetetlen büntetőjével kiegyenlítettek. 1:1. Ekkor a német csapat szárnyakat kapott és magukhoz vették a játék irányítását és a 43. harmadik percben Müller csodálatos góljával megszerezték a vezetést. A második félidőben a hollandok sorozatos ostrom alá vették a nyugatnémet kaput és fiogy nem tudtak ki­egyenlíteni azt kizárólag a kitűnően védő német kapus ér­deme. Ehhez hasonló csodálatos — és néha önfeláldozó védést r- már régen láttunk egy kapuvédőtől. Bátran el­mondhatjuk, hogy Maier volt ennek a döntő találkozónak a hőse. Nyugatnémetország, csaknem 20 év után, másodszor szerezte meg a labdarúgó világbajnoki címet. Mint tudjuk 1954-ben Bernben Magyarország állt szemben a németek­kel és 2:0-ás vezetés után 3:2-re verték a magyarokat. A Rímet kupát, mint ismeretes, ezelőtt négy évvel Mexikóban Brazília vitte haza. Az új aranykupát a győztes csapat kapitányának, Beckenbauemak Scheel nyugatnémet államfő nyújtotta át. A nézők között ott volt Walter Scheel nyugatnémet­ország elnöke, Helmuth Schmidt kancellár, a monákói her­­cegpér, Bernardt holland herceg, Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Ehsabeth I aylor filmszinésznő is jelen volt a mérkőzésen. A nyugatnémet győzelem után a lakosság valóságos karnevált rendezett München utcáin. Autókaravánok dudál­tak, zenekarok vonultak fel és éltették a győztes csapat minden tagját. A nyugatnémet szurkolók táblákkal járták a város ut­cáit, amelyen a következő felírás díszelgett: “A hollandok szépen és jól játszottak, de a nyugat­németek lettek a világbajnokok . * * * PIERRE DE COUBERTIN BÁRÓ 80 ÉVVEL EZELŐTT INDÍTOTTA ÚTJÁRA A MODERN OLIMPIAI JÁTÉKOKAT A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mostani elnöke Lord Killanin üzenetet intézett a világ amatőr sportolóihoz, abból az alkalomból, hogy Coubertin báró nyolcvan évvel ezelőtt hirdette meg az olimpiai játék felújítását. Lord Killanin, a NOB évfordulója alkalmával emlé­keztette a sportolókat mindarra, amit Coubertin-nek köszön­hettek. Többek között, hogy négy évenként összegyűlhet­nek az ifjúság nagy seregszemléjén. A NOB ugyanakkor nem feledkezik meg arról, hogy az olimpiai eszme a gyakorlatban négyévenként csak egy alkalommal valósulhat meg. A fő feladatot az állandó ne­velő munka kapja, s ez a játékok alkalmával jut a legfé­nyesebb módon kifejezésre. “A NOB, amikor Coubertin nemes eszméit hangsú­lyozza, azt kéri mindekitől, sportolóktól és nevelőktől; ere­jükhöz és képességeikhez mérten járuljanak hozzá ahhoz, hogy világszerte tiszta fényben sugározzék az olimpiai esz­me ,—' fejeződik be az üzenet. * * * A NAGY ÁGYÚK KÖZÜL KIK BÚCSÚZTAK EL EDDIG WIMBLEDONTÓL? A fiatal svéd klasszis Bjorn Borg, Nik Pilics (Jugo­szlávia), Ilié Nastase, .Arthur Ashe, Roscoe Tanner (ame­rikai), Fletcher (ausztrál). A nőknél Rosemary Casals mondott búcsít Wimble­­don-nak. A női párosban az esélyesnek vélt Billie Jean. King, Casals pár 6:3, 3:6, 6:4 arányban vereséget szenvedett az ausztrál Gourlay, Krantzke párostól és ezzel kiestek a to­vábbi küzdelemből. Óriási meglepetésre Billie J. King a szovjet Morozovától elszenvedett veresége után kiesett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom