Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-11 / 2. szám

li. " LÉVEL KÖZEL-KELETRÖL üiaROi fi: magyar oaság KITÖRT AZ UJ ARANYLÁZ J ]'■ 7:j: 77}.y)J, ftHH^ÍAOiiAö * || Kedves Bátyám! r'\ .... n f, ; t .{t Lo Po Húrig urat ti Karikaui "ŰrKínai Újság" euró-Íai tudósítóját kísértük ki Ei Cseng Yennehakiviszont á inai hivatalos hírügynökség az Új Kína Hangja Közel- Keletre küldött rijjortere, a kairói repülőtérre. Hung úr Pórizsha repült, hogy Kissinger és Hoh tár­­: gyalásánól közvetlenül a helyszínről tájékoztathassa Han­­kaui olvasóit. " ^ Visszafelé a repülőtérről 'len úr indítványozta, hogy tekintsük meg a kairói Press-Cluh kiállítását. Ennek a kiál­lításnak anyagát Beirutból hozták át Kairóba. Saad Abdul Latif a lébánoni “Al-Moharrer szerkesztője gyűjtötte össze és rendszerezte kiállítás céljára. Yen úr elbeszélte, hogy á kiállítás Beiruiban freneti­kus sikert ért el. Ellenben az izraeliek, .— méltatlankodnak és a kiállítás anyagát tudatos antiszemita propagandának nyilvánították. Üres, programnélküli délutánom volt, így kaptam Yen úr indítványán s előre szóltam a taxi-vezető nek, hogy hajtson a Nilusparti Nahasz negyedben leve Press-Club épületéhez. Gépkocsik hosszú sora jelezte, hogy a kiállítást nemcsak a szamaragoló lelláhok vagy a heu­­liáni vasasok, de azok is megnézik és sokan nézik, akiknek gépkocsira is tellik. Erős biz'önsági intézkedést loganalosí­­totta.k a kairói hatóságok. Motoros és gyalogrendőrök járőrei cifkálhakáz épület körüli és a környező utcákban. Belé­péskor alapos igazoltatás és nem éppen udvarias motozáson estünk át. Mint később közölték érdeklődésemre, tartanak á “Sin-Béth izraeli C.LA. akciójától. Állítólag a Iebanoni AI-EIasvadess jobboldali irányzatú lap Izraelből postázott, fenyegető levelet kapott. Hogy a közlés mennyiben fedte az igazságot, sem engem, sem a hónamaljáig érő lapsisapkás Yen árat nem érdekelte. A fényesen kivilágított bejárati te­rem felett hatalmas kékneon arab írás.. . “Tedd nevetsé Íréssé és megölted! ’ Ebben a bejárati teremben vannak n alakon sorába- felfüggesztve a felnagyított gúnyrajzok kartonok. Mindegyik kép mellett ott van az eredeti rajz és -megjelölése a lapnak vagy magazinnak, amiben megjelent rajzolója nevével. A kigúnyoló rajzok 09.%-ban Nixon! óz Egyesült Államok elnökét ábrázolják. Nem akarlak un ■tferii ezekkel a fö|iié!mesen rosszindulatú rujzolmányo kkal, csak’ egypárat szeretnék neked bemutatni. •• Nixon elnök, svábbogár, fekszik egy pszicboánalizisl Ádzsgáb ,asztalán. A páciens panasza: . .Állandóén az áz érzésem, bogy az Egyesült Államok Elnöke vagyok! Nixon elnököt csuklójánál fogva magához bilincselve ki séri egy polgári ruhás ügynök. Nixon elnök rnhmháhan Agnew alelnökkel megbilincselve csíkos rabruhában men nek n rabkonyhára ételért . Nixon elnök patkány egy c' a torna lefolyón* aláírás... Mintha á Feliéi házban vol­nék" ! ... I , V ,. A többi rajzok léniái .is hnspnJóok egymásnál yéteked ntek durvaságukban Szomorú, hogy a rajzokat kanadai .és az USA-i lapokból vették nagyrrészben. Készítőik r "••eil nem akarom neked leírni, mert nem szeretném, ha téged i antiszemitizmussal vádolnának. Egyik részében a ten nine! arab lapokból kivett rajzokat latunk. Kevés kép van, nni Nixon elnököt személyileg érinti. Nixon elnök dr. Kissinger rel együtt egy nagyhosárban atombomba ajándékot adna*­­Golcla Mayr Izrael miniszterelnök asszonyának, aki mo o - lyogv a múlat a saroicbart kukoricán térdeplő Dach Samt és Ben Venistére. (Mind kelten a hírhedt Watergate v z gáló bizottság fogdmegjeí. Inkább dr. Kissinger az and kartonisták célpontja. Öt figurázzák ki. becsületükre men ! va nem a durvaság, hanem az éle szellemességével. Epy‘1 kartonon dr. Kissinger egy írtó sovány gebét támogat körit .karókkal, kövekkel, hogy el ne dőljön. Aláírás szilár , Iáhon áll a vietnami béke (Libanoni “A1 -Havvadssbó') . . dr. Kissinger Kairóban galambházat épít, Sadat elnök ki váncsiskodva kérdezi tőle, hogy mit csinál?... Kiss nge; a magasból leszól, hogy a békegalamboknak csinál szállás a gálambházból Dayan és Elizár generálisok kíváncsis kodnak fehértollú galamboknak álcázva. Al-Sahafa-bói Khartum. Goldn Mayr kézen lógva vezeti n térdnadrágo: Nixon,elnököt. A kente.*" 1 Sámuel Dach, Ervin szenáto­­nyelvüket nyújtogatva csúfolják őket. Golda Mayr seprűvé fenyegeti a, csufondároskodókat “. . . szégyeljétek magato kát, hogy fogadott lianiat bántjátok! .. . "Ealastin e Thaúra"-ból Damaskus-Sziria. Megjegyezni szeretném hogy ■ ez az utóbbi lap a a P.L.Q. (Palesztina feiherat Organize tton) hivatalos lapja. , A nézők közölt feltűnően sokan voltak az U.N. Léke fenntartó alakulatából. Egy fiatal linn hadnagy egy csuda szép kairói leánnyal társalogtak tökéletes angolsággal Közvetlenül a hátuk mögött voltunk Yen úrral. ".. . Ha én amerikai volnék — mondotta a finn tiszt ha rátnőjének *— i gén nagyon szégyelncm magamat. Az a nép amelyik eltűri, hogy első polgárát, akit ők választottat meg,. így lealjasulhatják, büntetlenül, saját magáról állítj ki a szegénységi bizonyítványt!-. . . Nekem pedig a Biblic tanítása jutott ekkor eszembe. "... Űzd el a pásztort, elszé fed a nyáj!” . ... Az Ür Isten pedig altól őrizzen meg mind nyájunkat, hogy az elszéledt nyájat a kommunisták vaskor hácsa terelje újra egybe! Kairó, 1973. december 5. sok üdvözlettel Károly. ^LÓRUN TIBORj _.J. ~ A •- •*«*- "'7 MEGHAJOLOK SZEMEMBEN HULLÓ MADARAK SZÁRNYA LLBBLN, ÉLÜNK, DE PERCENKINT EGYRE KEVESEBBEN SZÁMBAN KESERŰ ÉVEK ÍZEI GYŰLNEK. MÁR NINCS OLDÓ KEGYELEM A JEGES ŰRBEN. HAJSZÁLAIM FEHÉREN LENGNEK A SZÉLBEN, ■ / V IMMÁR MEGHAJOLOK A VÉGZETNEK MÉLYEN. SZÍVEMBEN MÉG A REMÉNY RŐT LÁNGJA LOBBAN DE KEZEMRE JÉOBIl INCSET VER A HOLNAP. GYŐZÖTT A MUNKÁSPÁRT IZRAELBEN A világ közvéleménye nagy érdeklődéssel figyelte az izraeli választások véesö kié fo­telét, mivel a genfi középkeleti békekonfe­rencia eredményessége szempontjából na­gyon fontos tényezőnek bizonyult. Mindenki tisztában volt azzal, hogy Golcla Meir miniszterelnök kormánya addig nem tud lényeges tárgyalásokba bocsátkoz­ni, amíg a választásokat meg nem tartják. És azt is sejtették, ha a miniszterelnök és pártja komoly veszteséget szenved a válasz­táson, képtelen lesz árra, hoijy folytassa a tárgyalásokat. Politikai megfigyelőknek a választások titán első Véleménye az, hogy az izraeli kor­mány képes lesz az arabokkal folytatott ér­demleges tárgyalások folytatására. A munkáspárt veszített ugyan néhány mandátumot, de nem annyit, niint amitől hívei tartottak. Ugyanakkor a vele szemben álló jobboldali koalíciónak nem sikerült na­gyobb nyereségre szert tennie. Ez a párt pedig sokkal keményebb a területi enged­mények kérdésében, mint a munkáspárt. Ennek ellenére Meir miniszterelnök pártjá­nak lehetnek rnég nehézségei. A legtöbb politikai megfigyelő rámutat arra, hogy va­lószínükig a Nemzeti Vallásos pártot újra be akarják vonni majd a koalíciós kerniánv­­bá. Ez a párt pedig egyre nagyobb mérték­ben amellett van, hogy Izrael tartsa meg a Jordán folyótól nyugatra fekvő területeket, melyeket az 1967-es háborít sorári Jordániá­ul elfoglalt. Márpedig az ahhoz való ra­gaszkodás nagyon komoly problémává vál­hat Géniben. További komplikációt jelent a kormánynak az is, hogy a koalíció másik oéríja, a Független Liberális Párt éppen az dien kezűleg, sokkal hajlékonyabb a területi engedmények kérdésében, mint a Vallásos Párt. Nyugdijhamenés miatt Art Gallery Eladö Long Island City legjobb üzletnegyedében Az üzlet tartalmaz: E.urópa különböző Országaiból importált eredeti olajfestményeket: miniatűr olaj­­képeket és kézifaragású ajándéktárgyakat: I estókellékeket (Art Supply), festők és tanulok ré­szére (8 iskola van a környéken). Rámavágóműhely anyagkészlettel (rnould'ívgs) és importált képrámák. — Ha nincs gyakorlata, beta­nítom. Levélcím: B.L. 30-19 Steinway Street, Long Island City, N.Y. 11103 — Telefon: nappal 10-6 ig: area 212 274-6447, — este 8-10-ig: 212 545-3952. T • ; KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAI: • KÖNYVKIADÁST © ÜJSÁGNYOMÁST * © NYOMTATVÁNYOKAT’ © névjegyek : - r : © BORÍTÉKOK ~ © levélpapírok . ilTZ I. I ,-Jl : . ■ / 1< fefk ,;ú , . i> í 9r, NYOMÁSÁT! ,. ■ 1 »}*?»ifiül • UÓlyJol ■ JíV/Hi' Vlt 'G dió! ■•-> jo. 'Keressen fel!■ — un i / | 1017 Fairfield Ave., Cleveland, ^)hio 44k 13 Hívja telefonon: (216) 696-3635 MEGHALT CHARLES BÖHLEN A SZOVJET LEGKIVÁLÓBB AMERIKAI ISMERŐJE Bohlen egyike volt azoknak az amerikai liplomuláknak, akit az Egyesült Államok­ban szovjet specialistának válasz'oltak ki, mielőtt még Moszkva és Washington fel­­veffe volna a. diplomácia kapcsolatokat. Folyékonyan beszélt oroszul és ismertr> a kommunista tanokat és felfogásokat. Sok­szor elmondták róla, hogy megérti és felis­meri a szovjet vezetőket és az orosz népet. Charles Bohlennek hosszú időn keresztül szerepe volt a szovjet amerikai kapcsolatok minden nagyobb fejleményében, amióta 1954-ben megnyitották a moszkvai ameri­kai nagykövetséget, egészen 1968 ig, amikor Johnson elnök elitébe Csehszlovákia szovjet vezetés alatt történt megszállását. Bohlen nagykövet a második világhábo­rú ’ utáni úgyszólván, minden elnöknek ta­nácsadója volt a bonyolult szovjet kérdések­ben. Az 1950-es években moszkvai nagykö­vetté nevezték ki, ezt megelőzően minden nagyobb konferencián, a háború a'att és után, amelyet a szövetségesek a Szovjetunió­val tartottak, az amerikai elnökök, illetve külügyminiszterek szaktanácsadója és tol, mácsa volt. ‘ ‘ Bohlen mindig hangoztatta: a Szovjet unióval szinte lehetetlenen hosszú lejárajú . együttműködés, gmig a .szovjet, nepri, grúltozf , tatv.«i szigorú ellenörzés-retidszer.(w,, Jf/ijt ózonban, a .korlátozott. mogulIpvodcsok, léi rókázásában aSzovjetgniávcd, kinoskpclelini és kultúrálta, kérdésekben, valamint:a Jeszcr lés tarén. Bohlen einlékirátáit nyolc évvel ezelőtt adta ki egy newyorki könyvkiadó. Ebben Bohlen leszögezte: a legjobb ametthai poli­tika az, ha az Egyesut /ílarnok honvédel­mét olyan erősre építi ki, amellyé! meg tudja akadályozni, hogy a Szovjetunió alomhábo­rú megindításának a kísértésébe essék. A kiváló amerikai diplomata rákbeteg­ségben halt meg, 69 éves korában. AZ UJ ESZTENDŐBEN MÉG TÖBBET FOGUNK HALLANI AZ OLAJRÓL Az arab ólajminiszlerek múltheti teherá­­ni konferenciájukon bejelentették, hogy a nyersolaj árát január 1 i hatállyal kél szeres­sé re emelik. : Persze, ezt a bejelentést a nyugat világ­ban nagy felháborodással fogadták az ipa­rilag fejlett országok és ennek minden oka meg voit. A nem kommunista országok olajszükségletüknek felét a Közelkeletröl szerzik be. Az elmúlt évben a középkeleti olajtermelő országok az olaj árát már a négyszeresére emelték. Egyszerű számítással is meg lehet állapítani, hogy ennek követ­keztében azoknak az országoknak, amelyek a középkeleti olajra vannak utalva, négyszer annyit kell tenneln.ök és eladniók, mint 1972-ben, hogy az olajimportjuk négysze­resre emelt árút he tudják hozni. Ennek kihatása Iapátira és sok nyugateurópai or­szágin súlyos csapást jelént. A lehcrár.i döntésnek sokkal kevésbé drasztikus a kihatása az Egyesült Állatunk­ra, hiszen Amerika olajszükségletének csu­pán 6%-át szerzi be a Közelkeletröl. Az olajárak óriási emelkedése azonban, közgaz­dászok szerint, hosszútávon azt mutátjá, hogy ennek k hatásai alól egyetlen ország sem mentesülhet teljesen. A Világ Bank egyik vezetője, a Wa­shington Post-nak adott nyilatkozatában, a középkeleti olajbojkoUal kapcsolatban kije­lentette, hogy ez radikális fordulópontot jelent a nemzetközi gazdasági életben. Az egyik amerikai olaj szakértő pedig azt jósolta, hegy az iparilag fejlett országok olyan problémákkal néznek szembe, ame­lyek nehezen lesznek kezelhetők. A fejlődésben levő országok számára pe­dig az olajválság szinte katasztrofálissá vál­hat — mondotta az amerikai olajszakértő. Ezeknek a sivár kilátásoknak az oka egyn szerűen az, hogy a világ cgyrészének nincs anyagi ere/e ahhoz, hogy megfizesse az ola­jat, amelyre szüksége van. Ha még elég pénz is állna rendelkezésre, a szakértők véleménye szerint, a tőke törne gas áramiára az olajfogyasztóktól az olaj termelőkig felboríthatja a jelenlegi nemzet­közi valida rendszert. Természetesen, mind erre van megoldás. Az egyik ilyen megoldás nyilvánvalóan az, hogy koordinált előintéz­­kedéseket kell tenni, másfajta energia for­rások kifejlesztésére. Ez azonban időt igé­nyel és sokkal nagyobb együttműdését, mint amennyit az ipari országok jelenleg fel tudnak mutatni. Sokan azt remélik, hogy az olajfogyasztó országokat rá lehet venni arra, hogy feles­leges tőkéjüket olyan országok vállalkozásá­ban fektessék be, amelyek olajat importál­nak. A probléma megoldására a másik válasz: a valuták átértékelése lehet. Az Egyesült .Álláínökhán a jelenlegi válságot kém az olajbeszerzés ‘ problémájában lát ják, livmern sokkal inkább abban, hogy miként lehet azt májé még szüntetni. A megoldás, részben legalább is természetesen, a középkeleti or­sztígoPjíhaghtártásáHrnűlík. ' ^ iov WÍÍTöl j ííh ftLú'fQVíij c ifedg-ím iui<(» Az. jrani safi figyelmeztetett ajra, hogy az. olcsó ola j korszaka véget ért. Az. plajter­f | . I j. - ( -r t T ^ Ili J ?•»..'• i ' ímelő országok nem gupptak crlgm az ipa­rilag fejlett országoknak, ele jólétükben ■ oszloszkodni kívánnak. A szakértők véleménye szerint a világ az 1975. esztendő ufoTó hórwnfaiban. hallott az o’ajról, valószínűleg még sokkal többet jog hallani 1974 ben... i%r.,íAz elmúlt évtizedben az arany ára világszerte emel­­jíedetb. Az új aranyláz kitörésében nyilvánvalóan; ez is sze­repet, játszott. Ajelenség azonban a nemesfém iránti élénk kereslettel magyarázható, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a különböző romantikus tényezőket sem. A régi aranyásó történeteket, amelyek gyerekoruk óta izgatják az amerikaiak fantáziáját és a gyors meggazdagodási lehető­ségek legendáit és a kisember örök impulzusát, hogy a.hét­végeken szakítson hétköznapj.aival és mint előtte annyian, ő is szerencsét próbáljon. . Az egyik amerikai magazin a .közelrpúJfban; érdekes cikket közölt az amerikai aranyásókról, akik . a,, hétxygekeu ezrével lepik el a Calif ornía állambeli Matheií-Lodge megye völgyeit és kiszáradt folyómedreit. Néha az egész család kivonul, gyerekestől, megfelelő szerszámokká!‘ a. hátizsák­jaikban. - , A magazin szerint nemcsak Caliiorniábun, de AlaS; kában, Coloradóban. Arizonában és Neyaifei hegyvidékein is aranyláz ütött ki. Az arany kutató felszerelést^árusító cé­gekhez tömegével futnak be a rendelések. Az- eóyik ilyen vállalat 1 dollárért részletes térképét küld azokról a terüle­tekről, ahol az aranyásás megengedett és abpL a geológusok szerint a nemesfém jelenléte elképzelhető, A térképhez az aranyásás. kotrás, isznnolás módozatait ilfetöén használati utasításokat is mellékelnek. , b»r>s, ; v L Az amerikai törvények szerint, magánosok tulajdoná­ban nem lehelnek aranyrudak. Színarany egak ékszer for májában tartható, adható és vehető. Az ayfgjyröggel azon­ban szabad a kereskedelem, hiszen az áf,ak,p.em, szükség szerűen követik a hatóságilag megszabott árakat, hanem a keresleti és a kínálat révén kialakult szabadpiacot. Az aranyásás tehát elvben kifizetődő is lehet, fefe a gyakorlat többé kevésbé más mutat. A riporter szeri,pl az amatőrök jórésze nagyon is jól tudja, hoov nagyobb mennyiségű arany csak ritka szerencsével található és Sókkal inkább a sport és az izgalom kedvéért folytatják gz aranyásást. Egyeseknek szerencse kisérte az erőfeszítéseit. Egy John Betty nevű kaliforniai pl. egy véletlen folytáig '.megcsúszott az egyik folyó meredek lejtőjén és. hogy bejei ne pottyanjon a vízbe, megkapaszkodott egy kiálló kő darabban. A kő sárgás volt és meglehetősen fényes. John Betty• kievickélt a nart a, kiemelte a kövei amelyről a rnegtipzlogatása után kiderült, hogy egy negyedkilós aranyrög, amelynek az ás­­ványgyűjtők körében ■ nagyobb az értéke, mini, magának a színaranynak. y ... /- i John Betty szerencséjének hírére, a következő héten, annyi aranyásó jött a helyszínéie„ hogy, úgyszólván- össze­ért a válluk. Nem mindenki bizonyult azonban ilyen szerencsésnek. Frank Jackson kaliforniai .könyvelő és. a felesége nyolc hét­hétvéget töltött kinn a folyóparton < s mindössze, yl gramm­nyi arqn.yp.4yfed, és lügtíAlánkot sifenűt .(«ftzegyűjtenie. A házaspár napi -14 órán:keresztül ásott,? matniotlififl iszapban és minden hétfőn snigó derékkal és Usrornfezz-nJ. állított'be az rodába. Ha más, hasznosabb dobóiddal:!g!lőtték vojpa a szabadidejüket, lényegesen többet is megkeres tbc ttok volna, i'<iV,színúleg kevesebb élvezettel. " s Ray Brown sac rámentéi központi I^tésszgrelő és n felesége 172 dollárt fektetett bele a vállalkozásába. Kotró­­masinát vettek és még négy éves kisgyeijnéküknek is mér -,-ati a maga kis felszerelése, nem mindén lelkesedés nélkül. :\ is *észt vehessen a felnőttek tevékenységében. Naponta ke’tö’' I-négy köbméter homokon dolgozták mamikat keresz­tül. ,Te mindeddig sikertelenül. Broimék fg>ik barátja, a nyári vakáció alatt 4 ezer dohár értékű aranyat mosott ki óm-ho^y, egyelőre még nem adták fel a.reményt. Az arany­nál*', a jelek szerint, csakúgy mint évezredeken át, ma is megvan a maga vonzóereje. Az amatőr ajcgiyásóknak azon ban a meggazdagodásra nincs több reményük és kilátásuk, mint azoknak, akik minden héten megveszik a maguk sors jegyet. ■ '■ - . NEM ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZÉSI KÖTELEZETTSÉGE S. F. Perryman, az Emigrációs Hivatal helyi igaz galója jelzi, hogy minden nem amerikai állampolgár kötejes jelmteni lakhelyét a január .hónapban. Kivételt képeznek az akkreditált diplomaták, a neng zotközi'szervezetek igazolt szepiylyzete. , A jelentkezési lapokál'a [)östíibi\útá'okIí<vh leltei [díj­mentesen beszerezni vagy az Emigrációs Hiva'alhan,. Ki­töltés után a megfelelő helyen bélyeget kel! ráragasztani és postára feladni. S. F. Perryman jelzi azt is, hogy az új törvény súlyos büntetési is helyez kilritásba a jelentkezés elmulasztása esetére,-vagy valótlan adatok közlésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom