Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-11 / 2. szám

•1. ÖLDAL', t1 DETROITI MÁöfAR ÖJ'SÁÖ .H töNtTlANUÁRit. A SACHER-ról sugáro­zott ÍV-sorozat meglehető­sen felbosszantotta a bécsie­ket. Azokat is, akik még soha sem laklak a Hotel Sacher­­ben és soha sem kóstolták meg a kiváló konyha speciá­­litásót. a főtt marhahúst, re­szelt burgonyával és alma­­krémmel kevert tormává!. A Hotel Sacher, bár csu­pán egy első osztályú szállo­da, amelyből jó néhány van Béc sben, az osztrákok szemé­ben mégis drága műkinccsel felérő intézmény. Nemcsak azért, mert több mint 100 esz­tendős és valószínűleg a haj­dani császárváros legöregebb szállodája, amelynek sem külső, sem belső képe az idők föl várnán lényegesen nem változott. A Hotel Facher az egész világon fogalom, egy igazi Bécs, egy darab hamisítatlan Ausztria. A patinás szállodát valamikor Hotel Ös’erreich­­nek hívták. A nagyhírű, tör­ténelmi múltú intézmény a­­lapjnit 1 12 évvel ezelőtt egy kukta és egy tor! a vetette meg. Az akkor 16 esztendős kuktát Franz Sacher-nek hív­ták, Metternich herceg ház­­tartásáhan szolgált. Nyár volt, a herceg felesége Karls­­badban üdült, a főszakács szabadságot vett ki, amikor váratlanul vendégek érkeztek Metternich herceg városi pa­lotájába. A konyhában csu­pán a kukta lődörgött. A her­ceg megkérdezte: tudna-e a vendégeknek valami édessé­get felszolgálni? Franz Sacher összeszedte, amit éppen fi konyhába ta­lált, lekvárt, csokoládét, diót és hamarjában tortát készített p délutáni uzsonnához. Ez a torta, amelynek rccentjét a. Hotel Sacher ma is féltve őr­zi, az azóta világhírűvé lett Sacher torta. ' ^ . • A :18 ás dörrarhdpm után 1 rátiz Facher önállósította magát. Cukrászdát nyitott n hely árosban, f a Edward Fa­cher megvásárolta a házat, amelyben apja lóként az ak­kor' m 'r közkedvelt Facher tortát árusította. Edward Sa­cher feleségének támadt az az ötlete, hogy a régi palotát szállodává alakítsák át. A Hotel Österreich a 19. szá­zad 80-as éveiben Hotel Sacher néven, az osztrák­­magyar monnrhia első szál­lodája'lett. A nagyhírű szál­ját. ahol az akkori világ elő­kelőségei szálltak meg, Anna ‘Sachfer. .’vezette. A szivarozó, üreg hölgy mély hangjával legendává Jeté Alakja, szá­mos színdarabban és regény­ben» bukkant lek A magyar írók közül Krúdy Gvula és Molnár Ferenc emlékezett még róla. • A múlt hagyományaihoz ragaszkodó, a múlt hangula­tát ‘ a,' jelen he átmentő Bécs bek ma is eleven valósága. BALSZERENCSE Az elegáns mulató egyik asztalánál jól öltözött fintal­­eniher ül és szomorúan néz bele pezsgős noharába. A fő­úr -megsajnálja és megkér­­deze: , -oá Uraságodnák talán va­lami'bána’a’van, hogy olyan 'búsé i. ? ' i v — I u'dja. — mondta n vendég bizalmasan, — kél hónap előtt meghalt a nagy­­maiin m és húszezer dollárt .örököltem tőle! .— Ezért igazán nem kelle né bánkódnia ... Igen! De múlt hónap ban 'meghalt a .nagybátyám .'s tőle ötvenezer dollárt őrö­­' költeni ! 'Lazánk Hál akkor kü Iönüsen örüilriíé kelíerié F. . — Dehogy, dehogy! Mos már egy hónap óhi senki sen halt még a családból és egye lőre' mindenki olyan egészsé gés, hogy semmi kilátásom tincs . .. APAI ÉRZÉS Irta: Kemény Julia — F oly tatás — SAJTÓALAPRA ADAKOZOTr John Vexes, Taber, Alberta, Canada • ., $5.00 Carpenter Gizella, Cleveland, Ohio p 5 00 . : . . ■ '■ c, ihii hfc . trl i'arSf ■ Hálós köszönet a megértő támogatásért!: Fdf 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári. 2 hónapos ? rokonkihozatalra. , , * ; ^í. •»vV-t.i. y t • . KV.. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE Göre Gabor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth É erenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból, A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kocsányi József: Szent György meg a sárkány 173 Kossányi József: \'égtélen út (vászonkötésben) '5.00 B. Kovács Freda: A Halhatatlan liarcos i lF 11.00 Kővárv Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) t •-/ _ . '• 171 Köveridy Károly: Magyar királyi csendőrség ' . *(432 oldal, képiekkel) kötve $|2.C0 Mikai Sándor: f öld. föld ‘ ‘ ‘ 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) -7.00 Miatyónk imakönvv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.0Q Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság . * története • ' 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István.. ? ’ a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák F' erenc • 0.10 1 Szent Erzsébet Ó. 10 Rákóczi 1* erenc . 0.10 Szent István lovasszobra ‘ v • 0.10 A Szent Jobb * 0.10 A Mngyar Szentkorona v 0.10 A Szent Jof>b az ereklyetnrtóhán 0.10 Mihdszenty József bílxoros hercegprímás 0.10 Dr. Fólb libamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentirás (nagybetűs) (Kötve) 8.23 Dr. Várdy Béta: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és íőtskolákon (Tanulmány) ‘ ' 1*80 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vnszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regériy) 5.50 Vaszary Grábor: Ó (regény) 5.30 Vaszary János: I ubák csodálatos élete . 2.00 Wass Albert: lávák könyve (meséskönyv) 1.25 Willam Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ITT VÁGJA KI EZT A RESZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 41101 Megrendelem az alábbi könyveket: éí ■ . I f « v ,7 4 » , »»•» .•«« » * •• • « . * * « •• • • * • • * «.* • « • • 4 * • •••>•# kVl'íF.'.’ " 1« ” *; '» . ;y. i xjj* 7 ;V ’ V jCJTÜ-f, ■ •■'7.; 1 vo . .7 ••eV'(/ i • . • «.»ft« V. • r f n ví .-K'. * Ij 'Hí.*' fyQtt *ír-.V. é • '»••••• • • » • • • « * . • » • • * • • • • * • *' LV’« »:•••• ’ v éi.(iít/,:aúíip! «étit iiJa’ :> ' i.-; :. , p-d íí •! •.-: d A csekket (uelíi'kelein. . [\év 1 • f■*•’•••• ............................. ............. Utca: Varos! «».«•••• 1 *••••»•«••• < » > • Állam! t»oíí«a»i»es9*«í»,j»*9» /ip Cod«! » 9 » « 9 a • I e-, A megfigyelő gondozási osztályún vám a harmadik uneleten. Majd én közben felhívom a fiú nagyapját tele­­önón. : r;'y , Anti megtalálta Tónit egy külön szobában és az ópo ónő megkérdezte tőle, nem kíván-e egy csésze feketekávét,. <— Előbb az öcsémet akarom látni! — mondta Anti és Jement a szobába. Tóni ott feküdt az ágyban mozdulatla­­ml. Feje be volt kötve nagy géz kötéssel és szuszogásából átta, hogy erős kábítószer van benne. Nézte a gyermeket ;s látta, milyen piszkos a keze és a körme alatt fekete esik átszőtt. Az arca igazi gyermekarc volt, de hosszú tagjai eértek az ágy végéig. Nem látszott betegnek és Anti azt nondta önmagának: Biztosan nxeg fog gyógyulni. A mi faj­únk szívós! Gondolkodásából az ápolónő szavai térítették magá­íoz: — Mondtam néki, hogy ő legpiszkosabb gyerek, aki falaka ebbe a kórházba jött. Ö erre nagyon büszke volt! — Óh, tehát nem volt önkívületben? *— Dehogy! Sőt, megmondta az anyja telefonszámát s amikor Öt nem találtuk, akkor a nagyapjáét. . Anti nem vette le a szemét Tóniről. Azt akarta, hogy íz ápolónő inenjen ki és ő egyedül maradjon vele. De az Ápolónő Visszajött és megfogta lőni két vállát és azt nondta: ■— lőni, a nagybátlád van itl. Tónii A gyerek megfordult, zavartan emelte fel a lejét, de íem ébredt fel. —* Minél előbb tudjuk a gyermeket kihozni a kábult­­iágból, annál jobb! — mondta az ápolónő. —* Csak próbába neg ismételten, addig amíg pillanatról-pillanatra éberebb rém lesz. ’ ’ *— Itt maradhatok vele? <— kérdezte Anti. —* Húsz percenként jó ismételni n keltegetésl. Ha fel Shajtja hívni a gyermek anyját, itt a telefon az előszobá­ján. —< De Anti nem akarta Gisellet hívni, inkább apjának elefonált. Hamar kapott kapcsolást és az apa jelentkezett: — Mi újság fiam? Giselle azonnal repülőgépre ült, imikor értesült Tóni balesetéről. Azért nem volt otthon, mert calami külön munkát vállalt. Még nem tudok semmi biztosat, árvám! Remélem, minden jó lesz és Ka valami fontosai tudok, azonnal tele­fonálok. Visszatért Tómhoz a betegszobába, ahol az ápolónő ?gy csésze kávét adott neki. Ő nem akart kávét, de gépiesen megitta és kissé felfrissült. Húsz percenként pontosan kel tegette 1 ónit, de a gyermek csak aludt és nehezen mozdult. Azután a kórház bennlakó orvosa jött. Éjjel volt már. Az mos azt mond a Antinak:-- Uram, a gyermek megmozdult amikor szóltunk hozzá, most jön a nehezebb dolog. Az első negyvennyolc Árában az a fonto's, bogv kihozzuk a gyereket az önkivüiet­­)öl, amennyire lehet. Még kell próbálni felkelteni! • yVúíi ránézett a beteg gyérípekre, rtki nagyonfárad Inak látszott;-a h úsnw réen ként r kelteje léstől és most már nem­­:sak szólt a fiái íoz, bánóm gyen gé( len iá tel te a kezét és azt mondiu hango an: - ’ ' 7 I ónr,'Tóni, te lusta gczpng'uz! Ébredj fel! Ne aludj ly sokáig! / A gyermek megrezzeni, megfordult és megmerevedett. I-* No látod, már kezdel ébredezni! — azután foly­tatta: —' Csuk ébredj, fiacskám, csúk ébredj, ne aludj to­vább! 1 ■ / Ä, gyérek hirtelen felnyitotta szemét, felemelkedett egy kicsit az ágyban, de a szeméből félelem látszott. Olyan volt, mint'egy megfélemlített kiskutya. l őni! ^ mondta Anti újra, de a fiú behunyta sze­mét. . Óh, hát ez már valami! —* kiáltott az orvos.-- Gondolja, doktor xír? Meg fog engem ismerni? Mert mosl bizony nem ismert meg és a szeméből iszonyat látszott • < r Nem mondom határozottan, de azt hiszem, jó úton haladunk . . . ' i— V an remény? , Mindgíi húsz percben ismételni kell a keltegétést, —* morldta. az or\'os, de bizony az eredmény mg)dnem min­dig ugyanaz volt órákon át. A fiú ijedten nyitotta ki a szeméi és nem felelt. Félelmét mutatott; Ariti Katán végigfutott a hideg borzongás. — Istenem! Ha a fiú felépül fizikailag és ilyen ma­rad. hogy nem ismer meg senkit, és ójyíin lesz» mint valami félénk kis állat? , . * Már nem mert rémeini. de isíhéfeltén keltegétté busz percenként. Az óra a kezében volt és égész éjjel ott ült a fiú ágyánál. Az ápolónő jött a szobába. i—*• l essék reggelizni, —* szólt és eléje tette a tálcát á reggelivel. *— Hogyan lesz ereje n további költögetésre, fia nem szik? Mint egy engedelmes kisfiú, úgy ette meg Anti a reg­gelit, azután folytatta a húsz. percenkénti keltést. Előbb csak gyengéden mondta: : ;-* Tóni, fiacskám, ébredj! — Azután paranrso’óan rászólt: lórii, fiam lel kel,! ébredned! —* Ezt hangosan is­mételgette, amíg a fiú fel nem emelte a fejét, tágranyitottu a szemét és feléje fordult. Boldogan mondta: — Tóni! — Anti bácsi! — suttogta, a gyermek, azután vissza esett leje a párnára és.mély álomba merült. A fiú nagyon láradt volt, de Anti úgy érezte, hogy minden tagja ólombő van. Dél volt már. Amikor kilépett a betegszobából szembe, jött vele Gi­selle. Szegény usszonv összetört és szeme körül mély kari kák voltak. Sírva kérdezte: — Hogy van n iiárn? — Már megismert engem! ( aselle azt gondolom, hogy a liúirk túl van. a vészelvén. Az asszonyból kitöri a sírás és Anti masához ölelte Soha (rxeni érzeti gyengédség fogta el,. Csókolta; ölelte a szegény kis anyát és iolylon csak azt ismételte: Meggyógyul as gyermúM Ne sírj-, ne félj! Majd éh \i< vá/ok reá! Majd éri vigyázok reálok! A Mátrába n egv bűnös asszony hiába várta szere! raesét, mcS'^ő -soha-soha nem tért vissza hozzá. V» ■ t ' • —• v ege —* A fiú jól tanult, de még jobban futballozott és ez job­ban is érdekelte a tanulásnál. Amikor az iskolaévnek vége volt, a nyári szünetre hazajött anyjához Budapestre. Az asszonynak mm sok ideje volt munkája mellett Tónival loglalkózni, annál többet Volt a gyermek Krónitsékná! Ad­rienne asszony, aki jól tudott franciául, sokat volt unokájá­val együtt és ő igyekezett Tónit magyarul tanítani. Ennek azonban nem volt olyan hatása, mint annak, bogy a szom­széd házban lakó Forgács Gyurka, aki körülbelül egykorú volt I ónival, nagy futballista volt és a két fiú jól összeba­­rátkozott. Gyurka nem tanította Tónit magyarra, de a liú sajátmaga tanulta meg a magyar szavakat és előbb csak L'ézzel-Iábba! később már szavakkal is jól megértették egy­mást. • ■•■(■*:■! , i ! Dr. Krónits örömmel figyelte, bogy I óni már mindent megért magyanxl, sőt már némileg beszélni is tud. Amikor a szünidő letelt, lőni nem szívesen vált meg budapesti barátaitól, anyjától és a családtól. Az iskola azonban kez­dődött és neki utaznia kellett. Már nagy fiú volt, betöltötte tizenegyedik évét, magányosan tetté meg a vasúti utat. Megérkezése után azonngl sürgönyileg értesítette anyját hogy szerencsésen megérkezett. Anti vakációját a Mátrában, Kékesen töltötte szerel­mesével, akinek férje sókat utazott külföldön és nem akart tudomást venni arról, hogy felesége hosszú évek óta Anti kedvese. Egy délelőtt éppen az úszómedence melletti nyűg­­székben ült és onnan figyelte az asszonyt, amikor az egyik szállodai alkalmazott jelentette, hogy Budapestről keresik telefonon. Rohant a telefonfülkéhez és apja hangját hal­lotta: —* Anti? —* Igen apám! —* mondta izgatottan, mert gondolta, hogy nagy dolog lehet, ha apja itt keresi. —* Mindnyájan jól vagyunk itt, fiam! Ne ijedj meg! Anyád, én és Giselle jól vagyunk, csak a fiúnkkal van baj! Anti jól tudta, hogy fiúnk alatt apja Tónit érti. Nagyon megijedt, — Hat nincs Tóni az intézetben Svájcban? —* Ott volt! De most Géniben van az Irgalmasok kór­házában. Az egyik fiú: kővel fejbeütötté. Most beszéltem a kórház orvossal, aki engedélyemet kérte egy sürgős ope­rációhoz, Ugyanis az anyja nincs otthon és a dolog sürgős... Kérle k, azonnal ülj a kocsidba és hajts el Genf be. . . Tu­dom, hogy ez nagy kívánság, de ha repülőhöz hajtanál és ott várnod kellene és nem is kapnál talán jegyet, az még több időt venne igénybe . . . — Hiszen én elhajtok szívesen! *— mondta Anti. —* Nagyon súlyos a sérülés? 'KoponyatÖrés! Önkívületben van a gyerek és az orvosok félnek agysérüléstől. 'Persze semmit nem tudnak még. I —* Haladék nélkül indulok, apám! —* mondta Anti. — Mondd iríeg Gisellenek. hogy mihelyt odaérek, majd telefonálok neki is a gyermek hogylétérő! —* Nem tüdőm, hol van. Miért nincg otthon, —- mond la az apa. — Kérlek fiam, vigyázv a vezesd a kocsit a bosszú úton. Remélem, hogy szerencsésen, baj nélkül odaérsz. Vigyázz nagyon! Anti megértette, hogy apja aggódik érte. Hiszen tu­lajdonképpen ő az egyedüli ép örököse az apjának, hiszen ez a szegény gyermek most önkívületben fekszik és kérdés, vajon életben marad-e és ha igen. milyen, állapotban. Anti hirtelen Gi sei lére gondolt. Eszébe jutott, milyen távol tartotta ő magát ettől a szegény szerencsétlen kis öz­vegytől. Ót teljesen leköti saját szerelme azzal az ásszony­­nya! aki másnak a felesége és. az ő kedvéért elhanyagolja a saját családját. Talán igaza vún az apjának akkor, ami­kor szemrehányást tesz néki, miért nein nősül, A kedvesé­nek van férje, vannak gyermekei; de ő csak a szüleivel van, okik idős embérek. ? ; . ; . , > - 1 Az járt az. eszében, hogy mialatt ő jutójával közele­dik, I óni a műtőasztalon fekszik és az orvosok dolgoznak a lejében. Vajon sikerüké majd. megmenteni? Lesz-e belőle normális, gondolkodó ember. Közben apja intelme jutott eszébe és az utat nézte, amely elég hosszéi és veszélyes volt. Végül megérkezett Génibe. Megállt a kórház előtt és megpróbált nyugodt és higgadt lenni. Az irodában megtud­ta az öperáló orvos nevét és azt, hogy hol találja meg. Végre ott állt az orvos előtt és azt mondta: — Krónits Antal vagyok. Az unokaöcsém ... Az Orvos, aki körülbelül egykorú volt Antivá!, komoly, rokonszenves ember, közbevágott: — Én operáltam a gyereket i.,. . <— lís hogy van ? — Erre korai lenne válaszolni! — szólt a sebész. — Az általános testi állapota kielégítő, de arra, .vajon agyát mennyire érintette az ütés, még nem tudok felelni... *-* De ... —* Semmi szin alatt nem mondhatok még véleményt! —< Mikor lehet ezt tudni? —* kérdezte Anti. — Éne nehéz válaszolni. Ha van renn ny, ön előbb fogja tudni, mint én, mert ön jobban ismeri a fiút, mint én és hamarabb látja majd a helyzetét . . . — Milyen helyzetet? — kérdezte Anti ijedten. — A változást a gyermek egyéniségében és gondol kodásában ... Anti olyan dühbe jött, hogy ahp tudta magéit türlőz < tetni. Legszívesebben orrba vágta volna a doktort. I gvis fáradt volt a hosszéi hajtástól és ingerlékeny. Mint .intelli­gens orvos, leküzdötte izgalmát és alig ismert a sóját, hang­jára. amikor halkan; higgadtan kérdezte: — Gondolja, hogy egész életére kihat rirájd < z a lej ’sérülés? - v'«K: — Remélem, hogy nem! — mondL az oryps,’ némi részvéttel. — Hiszen remélni kell és a fiatal szervezet cso­dákra képes. Ne vegye rossz néven, hogy nem Liztatóm, de nem veszem a lelkéxnre, hogy hiába kecsegtessem a gyó­gyulás reményével. Óhajtja őt látni ? <—* Igen! i— mondta Anti Katáresottan; GROGER TRAVEL BUREAU 132 I be Old Arcade - 404 Eucjid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: V'LNCE ANDRÁS: (313) 881-4391 ‘ 1264 Blaiimoor Ct. - Grosse Pointe Woods. MI 48236

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom