Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-12-28 / 50. szám

% ÖLDÄL ^ DETROITI MAGYAR ÚJSÁG io?l DECEMBER 18. Ki lesz a főiskolás labdarugó-bajnok ? Los-Angeles? St. Louis? A hétvégén kialakult a fő­iskolás labdarúgóbajnokság elődöntőjének négyes mező­nye. Biztosra vesszük, hogy a nagy elismeréssel járó dön-! tőbe-ju’áson kívül, az érdekli csapatok játékosai elsősorban annak örülnek, hogy a mér­kőzéseket a naplénves Mia­­miban bonyolítják le, január '2a és 4-e között, s ott leg­alább nem kell fagyoskod­­niok. A körzeti kerületi döntő­ket ugyanis hófúvásban, zi­­•mankós hideg, záporesőben, sárban és latyakban küzdöt­tek végig az ország Iegtávo-1 Iabb eső vidékein. Elsősorban két csapatról kell megemlékeznünk. Az egyik ott lesz Miamiban, aj másik nem. A bajnoki cím ' védőié, a washingtoni Lío­­ward-egyetern a pályán kiér­demelte volna a döntőbe ju­tást, de attól még az idénv kezdete előtt a kerékasztalnál eltiltották. Hozzátehetjük,! hogy megérdemelten, mert a 1 vezetőség meg nem engedett! játékos-toborzási módszerek­kel próbálta megőrizni el , sőbbségét. A másik együttes, a St. Louis i egvetem, a tavalyi: második helyezett, ezt mege­lőzően az Egyesült Államok sokszoros bajnoka és nem utolsó sorban, az amerikai j labdarúgás fellegvára. Ez a csapat azonban az idei baj­­' nokság során veretlenül vég­zett és ezzel a teljesítménnyel elfoglalta bérelt helyét a né­­" gyes döntőben. St. Louis a kerületi döntőben nagy rivá­lisával a Dél lllintgis-i egye­temmel mérkőzött. A két .csapat első találkozója, a rendes idényben, I :0-ás St. „ Louis győzelemmel végző­dött. több mint 20 ezer néző. előtt. Az amerikai főiskolás! IabdarúgÓfSport történetében ez volt a legnépesebb néző­sereg. Az elmúlt héten Sl. Louis­­ban ugyannvi nézőre számí­tottak, de a havazás es az az­zal járó Ítéletidő miatt csak 8.000-n merészkedtek ki a stadionba, ahol a St. Louis-í csapat 3:0 ra győzött az ifli­­noisi csapat ellen. A döntő másik két reszíve­­vője, a kaliforniai egyelem, losangelesi tagozata és a Brown egyetem, az. utóbbi a déli kerületi döntőben 1 ezer ,néző előtt 1 :0 arányban győ­zött a pennsilvániai főiskola ellen. Még a kaliforniai egye­tem a. saidranciskói egvetem ellen diadalmaskodott 3:2-re A nyugai kerületi döntőben. Miamiban a St. Louis i ' egyelem a Brown egyetem­mel, Kalilornia pedig Cor­nell egyetemmel mérkőzik, a két győztes január 4-én ját­szik az országos bajnoksá­gért. Papírforma szerint a St. Louis-i egyetem a legna­gyobb esélyes. A sötét ló . azonban a kaliforniai csapat, amely hű akar maradni a, ; nagy sporthírnevéhez és be dákarja bizonyítani, hogy a losangelesi tagozat nemcsak \ kosárlabdában, atlétikában és úszásban főiskolai bajnok, | lianeni ez egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lab­darúgásban is. PÉNZ BESZEL... Shane Gould, a 18 éves ausztrál olimpiai úszóbajnok­­np, úgy látszik, követni akar­tja amerikai féri (kollegájának. Márk Spitz-nék a dollárok­kal kapcsolatos el gondolá­sait. Ötvenezer dollárért egv ausztrál íürdőruhagyárnak csap reklámot . .. ___ NAPLÓM 1944 OKTÓBER 14 - 1947 MÁJUS 29-IG P. Király Kelemen O.F.M. — Folytatás < « Ezeket azért bocsájtom előre, mert nem osztom, sőt helytelenítem Kállay Miklós volt miniszterelnök ítéletét. Hungarian Premier című életrajzában ezeket írja: “Szá­lasi was a mad man, bis followers were the dregs of the people, — Szálast eszelős alak volt, követői pedig a nép söpredéke. Tudjuk, hogy Kállay miniszterelnököt a nácik Dachauban, Mauthausenben megkinozlák: szenvedése mégsem jogositják lel szeretetlen és igazságtalan Ítéletre. Szálasira nézve két tárgyilagos ítéletet közlök. Macart­ney, a komoly angol történetíró idézett művében a következő jellemzést írta Szálasiról: Szálasi is one of the strangest and most interesting characters of contemporary Hungarian history (a legkülönösebb és legérdekesebb jellemek egyike). (I. 160); azt is megemlítem, hogy Macartney nagy mun­káját a nyilas Hindy Iván volt magyar tábornok emlékének szentelte, aki hónapokon keresztül hősiesen harcolt a fővá­ros védelmében, s akit a kommunista népbiróság a főváros eleste után felakasztatott. A másik nyilatkozat írója Nyisz­­tor Zoltán Monsignor, az élestollú magyar kritikus, a nyilas­keresztesek volt ellenfele. Nyisztor nemcsak élesen írt a nyilaskeresztesek ellen, de Imrédy miniszterelnök védelmé­ben hatalmas ellentüntetést rendezelt. . . Szálasi maga kereste fel Nyisztor Msgr-t és arra kérte, hogy szociális síkon haladjanak együtt. Nyisztor nem teljesítette kérését, mégis így írt Szálasiról: “Nem találtam benne megváltó gondolatot, de meg kellett állapítanom, hogy egy nemes­­lelkű és tiszta szándékú férfiúval állok szemben, akit nem valami hóbort vagy becsvágy, hanem az abban az időben százezrek által érzett hazafias aggodalom a nemzet jövő­jéért vezetett (Vallomások magamról és kortársaimról, 1060. 104). Tárgylagosabban kellene ismernünk a magyarságnak a második világháború előtti lelkiségét. Ezt az öntudatos keresztény és magyar lelkiséget István püspök volt teológiai tanárom indította el az első kommün alatt Szegeden. Ez a lelkiség állította Magyarországot harcba a kommunizmus ellen. Noha a körülmények Hazánkat a németek mellé állították, Magyarország csupán a kommunisták ellen harcolt. Eh smerjük, a nyilasok egy része túlságosan kanyaro­dott balfelé és haladt a hitleri kereszténységellenes úton. A katolik us egyház komolyan elitélte a nemzeti szocialista világnézetet: maga XII. Plus pápa is "Mit brennender Sorge kezdetű enciklikájában. * A magyar nyilaskeresztes párt vezetői nagy része abban az elgondolásban élt, hogy a kommunizmus ellen együtt harcolnak a németekkel, de a háború után a. nemzeti szocialista világnézettel szemben, a szentis'váni Magyarország győzelméért szállnak sikra. Egyebekben tény, hogy mind a nyilasok és a nem nyi­lasok egyforma áldozatossággal és hősiességgel harcoltak a kommunizmus ellen. Sok nyilas szószerint vette ki részét a rrtegserrmiisités vagy megsemmisülés lelkiségével a kom­munisták elleni harcból. Ezt a lelkiséget őrizték meg a szen­vedés és halál kemény óráiban is. Erre vonatkozóan ismét idézzük Nyisztor Monsignort, akit a magyar és orosz kom­munisták (az. NKVD) szintén megkinozlák. Bizonyos alka­lommal a kommunisták Nyisztor Msgr.-t nyilasokkal együtt vitték az Andrá ssy úti börtönből a Pest vidéki börtönbe, mi­közben igazi söpredék inzultusainak voltak kitéve. Nyilas társaim — írja Nyisztor felemelt fejjel, büszkén masíroz­tak s a legdurvább sértésekre is csak ezt válaszolták: Ma h köpnek, holnap leimagasztalja' neveinket a magyar tör­ténelem.’’ (203) Sok nyilas nagy lelki nyugalommal és keresztény ön­tudattal fogadta a halált. Szálasira és egv«'s vezetőire külön kitérek. Maga Szálasi a nyilvános tárgyaláson olyan meg­győződéssel és bátorsággal védte a kommunizmussal szem­beni ádlásfoghdását, bogy fölénye miatt leállították a tár­gyalásnak rádión való közvetítését. Ugyancsak fölemelt fővel és keresztény megnyugvássá! fogadta a halált. Kie­melem Kolozsváry Borosa Mihálynak, az Országos Magyar Sajtó Kamara elnökének az esetét. Mikor ö >— a nagymultú protestáns család tagja — megtudta, hogy J ildy Zoltán, az egykori protestáns lelkészből lett gyáva elnök, halálos Íté­letét aláírta, a börtönben kato ligáit. Megtörtént a következő hallatlan eset is: Nyugatról két vezető nyilas tért önként haza, mert meg akarták osztani társaik vértanú sorsát. Nevük Kowarz Emi! író és Jány Gusztáv vezérezredes. Minden emberiesen gondolkodó állam az ilyen hősöket sza­badon bocsájtotta volna, de az embertelen kommunizmus még csak enyhítő körülménynek sem tudta be az önkéntes hazajövetelt, hanem mindkét hőst kivégezte. A fontiek vázolása u’án két fonlos megállapítást szö­gezek le. a) Magyarország nem harcolt az angolszászok ellen, hanem egyesegyedül a kommunizmus ellen. Hitler hiába követelte, hogy Horthy Miklós kormányzó magyar csapa tokai küldjön a ■ tyugali arcvonalra, a kormányzó erélyesen visszautasította a követelést. Magyarország Horíhy alatt és Szálasi alatt is egyedül az istentelen kommunizmus ellen harcolt. Mikor visszavonuló katonaságunk Ausztriában és Németországban harcolt, akkor a parancsnokság külön megtiltotta, hogy magyar katona az angolszászok ellen har coljon. Végül pedig katonaságunknak azt a rendelkezést is kiadták, hogy a nyugati hatalmak előtt tegyék le a fegyver' hogy ilyen módon ne kerüljenek a kommunisták fogságába. Amerikának és szövetségeseinek bűne keltős átengedték vezető politikusainkat és katonáinkat az oro­szoknak és a kommunizmus érdekkörébe osztották Magyar­­országot. b) A háború előtt és alatt Magyarországon a 1 íorthv éra politikusai és államférfiai ellentétben álltak Szálasiva1 és a nyilaskeresztes párttal. A háború után a kommunisták egy táborba, egymás mellé állították őket. Láttam n Hirn lerék által összefogdosottak fényképén Bárdossy, Imrédy és társaik mellett Szálasi Ferencét. Mindannyiuk elitélése alkalmával ugyanaz az ok, ugyanaz a vád szerepelt: a kommunizmus ellen harcoltak. A kommunisták ezzel az el­járásukkal mondták ki a történelem ítéletét: mind a Horthy, mind a Szálasi éra magyarjai a Kereszténység és Magyar ország védelmében áldozták fel életüket: tehát egyéként a magyarság és kereszténység vértanúi. 4) Enyhült e a kommunizmus vallásüldözése? Az Újság egy olvasója — aki olvasta Naplóm tekin­télyes részét,— írta: “Na gyón köszönöm, hogy Kelemen a’ya olyan részletesen írt otthoni népünknek a háború alatti és az azt követő szenvedéseiről . . . Ma örömömre szolgál, amikor a jezsuita Er. Lyons beszámolójában olvasok arról, bogy mennvire envbült a kommunisták egyházüldözése. . . Ma sem tudom megérteni, hogy a kommunizmus elleni élharcos, P. Lyons a közelmúltban (a vasfüggöny mögötti öt ország és Oroszország látogatása után) egyszerre a kom­munizmus enyhüléséről írt. P. Lyonsnak és a National Cath. Regislernek írt levelemben nyíltan mutattam rá a beszámoló tévedéseire: az a tény, bogy a kommunisták egyházművészeti értékeket jelentetnek meg bélyegeken, hogy a koronázó templomban a vasárnapi nagymisén ope­raénekesek énekelnek, és hasonló esetek, nem jelentenek kommunista enyhülést, hanem businesst és propagandát. . . Napi ómban a háború alatti és az azt követő átélések­ről számoltam be. Az embertelen és rendszeres egyházül­dözés 1947-48-ban kezdődött, az ország kólhozosífása után. Mind szenly József hercegprímást 1948 karácsony másnap­ján börtönözték be. Az egybázüldözés a mai napig tart: a módszerben történt változásra alant külön rámutatunk. Az Egyház a végsőkig megalázza magát, hogy a ka­tolikusok és többi keresztények sorsán enyhítsen. Az Egyház tárgyalásairól írta a komoly Új Európa: “ Tagadhatatlan, hogy a Vatikán kötelessége a legkisebb lehetőséget megragadni az oroszországi katolikusok vallási szabadságának növelésére és a keleteurópai államok kato­likusainak is érdeke, hogy a Vatikán kiküldötte gyakran , kopogjon a Kremlin kapuján. (1971 ápr. 13.) A Vatikán tárgyalásai által lényeges eredményt, vál­tozást sohasem ért el. 1964-ben ilyen eredménytelen tár­­■ gyalás után Casarole érsek, a Vatikán meghízottá külön jegyzőkönyvben foglalta össze az Egyház követeléseit. Az 1-3-ik pontokban követelte Mindszenty hercegprímás reha­­bilitását és egyházmegyei püspökök szabad kinevezését. További követelései: az. egyházlcormányzat szabadsága; szabad hitoktatás, szabad vallásgyakorlat: katolikus iskolák, kórházak és szabad sajtó; végül a békepapok intézmények megszüntetése. .. A követelésekből a kommunisták a mai napig egyet sem teljesítettek. Albániában nemrég a kommunisták katolikus papot azért végeztek ki, mert csecsemőt keresztelt, az anya kéré­sére, Ennyire nem kegyetlenek a magyarországi kommunis­ták. Megengedik csecsemők kereszt elését; megengedik, hogy az öregek templomba járjanak és régi hitükben méghalja­­j nak, de az ifjúságot vallásellenesen nevelik, sőt évek óta a keresztelés, bérmálás, egyházi esküvők és temetések csök­kenésére nagy pompával rendeznek ingyen "társadalmi ün­nepségeket, A kommunizmus lényegéhez tartozik a vallásellenes­­ség. Berd'ajev orosz emigráns író már évtizedekkel ezelőtt állapította meg; “A kommunizmus evilági vallása a ke­reszténység, a szellemi és tulvilági élet teljes tagadása. Minden párttagnak kötelessége az istentagadást hirdetni. (Warheit ünd Kiige des Kommunismus. 32, 94.) A kommunizmus egyházüldözésének módszerében tör­tént változás: újabban nem a testet, hanem a lelkét ölik. Miként az első századok keresztényüldözése idején az aposztata Julián császár, ők is rájöttek arra, hogy keresz­tények kivégeztetése nem "gyengíti, hanem erősíti a keresz­ténységet, azért a vértanuk számának növelése helyett az -’Egyház vezetőit igyekeznek megnyerni. Mindenkit liigg.ő­­viszonyba állítanak a rendszerrel . . . (A. kommunizmus egy­házüldözéséről állandóan beszámolnak a Katolikus Ma­gyarok Vasárnapja, az Az Újság, a Katolikus Szemle,' a Nemzetőr és más lapok ... A mondottakhoz még egy szót füzünk. Noha a hata­lomért folyó napjainki küzdelemben a kommunizmus lát­szólagos eredményeket ér el, az idő már nem a kommuniz­musnak dolgozik. Immár Isten malmai őrölnek... Magá­ban Oroszországban női a tudósok és fiatalok száma, akik áldozatok árán küzdenek a kommunista isténtelenség és. diktatúra ellen: az oroszországi nemzetiségek pedig-me1 yek száma felülmúlja az összlakosság 50-át minden áron óhajt­ják 'kivívni, önállóságukat. A kommunisták egyházüldözésükkel a kefesztények egységét mozdították elő, tehát a kereszténység diadalát egyengették. Börtöneikben és a szibériai táborokban a. ke­resztények milliói szenvednek még, de épp ez a tény sietteti a kommunizmus végét: ha a keresztények szenve­désének kelyhe meglelik s kicsordult, üt a kommunizmus utolsó órája s hull szét nemzetiségi államokra a nagy ország. A kommunisták a keresztények üldözése által siettetik a Kereszt győzelmét ... I \ | Boldog Újévet kíván s I ... I * Magam HitJenzrous és Kereszténység r. munkában tártam fel a nemzeti szocialista világnézet keresztényellenességét. 1046-ban jelent meg a munka, amelyben az. Evangélikus Bekennende Kir ebé­nek' a náci világnézet elleni harcát írtam meg. MILYEN VOLT AZ 1973-AS ESZTENDŐ NIXON ELNÖK RÉSZÉRE? A Nixon elnök elsöprő, újraválasztási győzelmének fényéhen sütkérezve, átalakította kormányát. Nixon rámu­tatott arra, hogy az amerikai elnökön második hivatali ideje gyakran hanyatló tendenciái mutat. Ko rmányának átalakítása ellenére azonban, a történe­lem megismételte önmagát es ezúttal a szokatnál is nyoma­tékosabban. Meg kell állapítani, hogy az elmúlt évnek írói­tok szépszámmal pozitív eredményei. Nixon elnök joggal mondhatja, hogy az Egyesült Államok békében élt. A katonai sorozást eltörölték, Vietnámból haza tértek az ame­rikai hadifoglyok. Több amerikai jutott munkához, mint bármikor azelőtt békeidőben. Az utóbbi időben azonban a munkanélküliek száma emelkedett és az országot súlyos energia válság fenyegeti. Az infláció nyugtalan mértékben fokozódott és a newyorki értéktőzsde ingadozásai a gazda­sági lelassulás jeleit hordozzák magukban. Es ezután az 1973 as évet beárnyékolta a. Watergate ügy. A Nixon kormány elégtételére szolgált, hogy a Kong­resszus megszavazta az állami bevételek megoszlására irá­nyuló javaslatot és erőteljes intézkedésekkel sikerült meg­fékezni a kábítószerekkel való visszaélés súlyos problémá­ját. A Fehér Ház és a Kongresszus viszonyát ugyan nem lehetett szívélyesnek minősíteni, az elnöki vétó legnagyobb részét a Kongresszus mégsem érvénytelenítette. Külpolitikai téren, nagyjából, a kép kiegyensúlyozat­lan volt. A kormány 1973-at EURÓPAI ÉVNEK minő­sítette. Az elnök körútra készült az európai kontinensen és az Atlanti Szövetség megerősítéséről beszéltek. Ezek a ter­vek és vára hozó sok azonban nem. sikerüllek. Sőt a közép­­keleti háború és az arab olajbojkoti az Egyesült Államok és a NATO európai tagállamai között újabb ellentéteket váltottak ki. Ezenkívül a nyugateurópai országok gyanak­vással figyelték Washington és Mo szkva között kialakult un. enyhülési viszonyt. Az októberi háború kitörése után Nixon elnök szük­ségesnek látta az amerikai erők készenlétbe helyezését az esetleges szovjet beavatkozás ellen. A SALT-tárgyalásokon sem történt említésre méltó előrehaladás. Peking és Washington között a kapcsolat megerősö­dött, amikor a két ország diplomáciai missziókat állított fel- Ezenkívül Kína és az Egyesült Államok között reménv van a kereskedelmi kapcsolatok szorosabb felvételére is. Ennek ellenére a kíncú kommunisták hangosan és erőteljesen tá­mogatták az arabokat Izrael ellen. A vietnámi rendezés révén sikerült megszüntetni az Egyesiül Államok aktív részvételét, de valódi béke nem jött létre. A kommunisták továbbra is nyomás alatt tartják Sai­gont. i 'gyanúkkor az Egyesült Államokban az érdeklődé*» központjában, a Watergate ügy áll. Spiro Agnew alélnök adókihágás miatt lemondásra kényszerült. Á Watergate ügyben az elnök nemzetbiztonsági okokra és az elnöki hi­vatal bizalmas természetére hivatkozva nem volt hajlandó minden ellene emelt vád ellen tiltakozni. Magatartása miatt az elnök ellen fokozódtak a. támadások. Időközben egykori bizalmas munkatársai, táv- ztak n fehér Házból és a közélet más fórumaim!. Henry Kis sinner kivételével bizalmas tanácsadóinak köre, úgyszólván, Ró­nak/ Zigler sajtófőnökre apadt le, aki továbbra, is megtar­totta sailófőnöki címét, de mind ritkábban jelent meg az újságírók közölt. Gerald Ford alelnöki kinevezését a Kongresszus, ala­pos kihallgatások lefolytatása után, jóváhagyta és Ford december eleién az Egyesült Államok 40 ik alelnöke lett. Nixon elnök, hogy helyreállítsa szavahihetőségében és integritásában vetett közbizalmat nyilvánosságra hozta anyagi helyzetét, Az adóbevallási mek ismerete bebizonyí­totta, hogy Nixon elnök mindent törvényes eszközt felbasz­iláit arra, hogy minimális adót fizessen a jövedelme után. Emiatt újra éles bírálatba részesüli és a közvélemény reak­ciója vegyes volt. Nixon elnök azonban továbbra is elhá­rított magától mindén olyan javaslatot, hogy mondjon le. Kijelentette, hogy továbbra is helyén marad és elnöki te­endőit. hivatali éveinek lejáriáig ellátia majd, hogy telje­sítse kötelességét azokkal szemben, akiktől a szavazatokat kapta. VIZES RIZZSEL KEVERT BABSZEM a főeledel Kubában. Ennek ellenére, az elmúlt nyáron, a súlyemelő Világbajnokságra érkezett különböző nemzetek izomkolösz­­sxusai, minden megkaptak, amit csak kívántak. Luxus szállodákban voltak elszállásolva, amelyek va­lamikor, C astro uralomra jutása elölt, az amerikaiak tuaj­­clonában voltak. A versenyzők étlapján szerepeli, a fagylalt, a tej és a hús minden mennyiségben és formában. Hadd lássák a kapitalisták, hogyan él Kuba' ! Nos, sem a kapitalisták, sem a szociálisiák versenyzői nem látták, hogyan él a kubai nép Castro paradicsomában. A nép a forradalom (1959) győzelme óta, úgyszólván, mindent csak jegyre vásárolhat. Az élelmiszerjegy határozza meg életüket. A külföldi diplomaták is eltanulták a heti­­szülöttek szokását és kertjükben nyalat és tyúkot tenyész­tenek. Annak ellenére, hogy az utak mentén terem a karúin és a narancs, a termékek piacra hozatala, ismeretlen, foga lorn. Mert, amit a kábái föld ad, kevés kivétellel, a Szovjet­unióba kerül. Ezzel magyarázható, hogy a nyomor új nem­zeti eledelt kreált: a vizes rizzsel kevert feketebabot. Ez (íz ízetlen valami, nemcsak a családban, de a vendéglőkben is a leggyakrabban fogyasztott étel. Tejet, gyakorlatilag, csak a gyerekek kapnak. A ku­baiak az éJehni szer jegyre havonta 40 pezó értékű árút vá­sárolhatnak. Az állag kereset / 60 200 pezó. A híres kubai szivar hazájában,, még, az iparbárók" is, jegyre kapják a havannait — . . , , * * * | ! -REHABILITÁLTÁK a S/..\HARJ\r. amelyre Amerikában, Llollandiábau .és lapánban ráfogták, hogy rákot okoz. Nemrégen a tokiói Egészségügyi Minisztérium bejelentetne, bogy ismét engedélyezik a szaharin árusítását, mert kisült: nem is olyan veszélyes, mint aminek hitték. IKRA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU j 132 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. * Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom