Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)
1973-08-10 / 30. szám
1973. ÄÜGUSZTÜS 10. DETROITI MAGYAR ÜlSÁG r 3. OLDAT Rózsa László: PILLANTÁS A NAGYVILÁGBA CR1STFER KAN FI ÉLD családiával együtt a kaliforniai Santa Barbarában lakik. Annak idején azért költözött ide, ebbe a Csendes Óceán parti kisvárosba, mert szereti a csendet és el akarta kerülni a nagyvárosokra jellemző zaklatottságot. Santa Barbara jellege azonban rohamosan megváltozott. Elsősorban azért, mert kiépült az I -es számú országút, amely része az Alaszkától Tűzföldig terjedő amerikai úthá- J lózatnak, az úgynevezett Panamerican útnak.. A másik ok az, hogy egyre több üzem költözik oda és a korábbi csendes ! tengerparti üdülőtelep helyét hatalmas szállodasorok, nagy-' üzemi üdülők foglalták el. Három évvel ezelőtt .— hosszú ideig taró sóvárgás után <— mintegy 100 Santa- barbarai család elhatározta, hogy o lyan városba költözik, ahol nincsenek autók és megtalálják azt a békességet,, amire áhítoznak. Rövidesen rájöttek, hogy ilyen város nem létezik meg kell építeni. A csoportnak Kanfield lett a szervezője. Egyesületet alapítottak Bahana Town néven, amely célul tűzte ki egy olyan kisváros építését, ahol mindenki mindenkit ismer, segítik egymást az emberek és a gyermekek a béke és a nyugalom légkörében nőhetnek fel. Három évvel ezelőtt mindenki azt mondotta, hogy az egyesület célkitűzése: ábránd. Azóta azonban a. terv a megvalósíthatóság állapotába jutott. Az említett, száz család kö zös anyagi alapot teremtett és ebből finanszírozzák a tervek kivitelezését és különféle tárgyalások folynak a tervezett kisváros helyének kijelöléséről. Természetesen nem. lesz ez a szokásos amerikai méretű építkezési vállalkozás, amelyben 4-5 millió dolláros költség gél, buldózerekkel tisztítják meg a terepet és mielőtt az első ház megépül, már készen áll az uszoda és a golfpálya. Nem akarják a fáktól megtisztítani a terepet, nem akarnak széles országutakat és drága üzleti negyede)De nem akarnak gépkocsikat sem, hanem széles járdákat és kerékpár utakat minden felé. A legközelebbi nagyvárossal autóbuszjárat köti majd össze és összesen legfeljebb háromezer lakos számára tervezik. Az elképzelés szerint inkább mezőgazdasági jellege lesz de szívesen látnak szennyezést nem okozó szerelő üzemeket is. t erveznek egy kis egyetemet és természetesen elemi és középiskolát. A kisvárosi nem bürokraták fogják irányítani, hanem, népgyűlésen hozzák a többségi döntéseket. Mind ez utópiának tűnik, a mozgalom, azonban valóságos. Christofer Kanfield szerint gyűlik a tőke és ha minden jól meny, egy éven belül megkezdik “Bahana 1 own ,álom város építését. * * * 100 ÉVES AZ AMERIKAI POSTAI LEVELEZŐLAP Az Egyesült Államok postaszolgálata a jubileumot azzal ünnepelte, Iiogy kiadta az első postai levelezőlap eredeti másolatát, amelyre bélyegként a Szabadság szobor képét nyomtatták. A postai levelezőlap széleit aranyos díszítés veszi körül. A lap ára azonban 1873 óta 1 centről 6 centre emelkedett. Az áremelkedés ellenére a postai lapokat ma is a legnagyobb számban vásárolják. A postaszolgálat az elmúlt évben 59 millió dollár értékben adott el postai levelezőlapot. Az Egyesült Államok nyílt levelezőlap forgalma 1861-ben kezdődött, amikor John Carl ton Philadelphiában megkapta a levelezőlapra a szabadalmi jogot. Röviddel ezután a feltaláló eladta szabadalmát egy másik philadelphiainak. Európában is gyorsan elterjedt a levelezőlap forgalma. 1869-ben az osztrák kormány Correspondent Carten név a- Iatt bocsátotta ki a postai levelezőlapokat és három hónap alatt három millió példányt adott el. Egy évvel később Nagybritannia is bevezette a levelezőlapokat. A kibocsájtáskor a rendőrséget kellett hívni, hogy rendet tartson a londoni központi postahivatal előtt gyülekezők és tolongok között. Németországban a postások járták a divatos kávéházakat és éttermeket és adták el a postai levelezőlapokat és bélyegeket. Sőt, hogy a vásárlók kényelmét szolgálják, hátukon zsákokban gyűjtötték össze a sebtiben megírt lapokat. A levelezőlapok először csak országos forgalomban szerepeltek. de 1877-ben már nemzetközi státust vívtak ki maguknak a Bernben tartott nemzetközi konvención, amely megnyitotta előttük az országhatárokat. A képes levelezőlapok is az 1870-es években jöttek divatba Európában. Hogy ez az új iparág Németországból, vagy Franciaországból származik-e, az bizonytalan. Az azonban biztos, hogy a táj és humoros képeslapok millóknak és millióknak szereztek örömet. A századfordulón a képeslap-albumok díszes helyet kaptak a szalonok zongoráján. A humoristák pedig nagykeblü, fürdőző szépségek, jól pödört bajuszú, iz^os férfiak, meztelen, pufók angyalkák karikatúráit festették a képeslapokra. A komoly képeslap gyűjtő albumában csodálatosan szép tengerpartok, hegycsúcsok, erdők fényképei voltak láthatók. 1904-ben egyedül Nagybritanniában hetenkinl több mint 16 millió postai lapot kézbesítettek ki. A szerény képeslap rövidesen fontos szerepet játszik az amerikai politikai életben. A kongresszus elölt fekszik egy törvényjavaslat, amelyet, ha megszavaznak, a szövetségi választások során bármely amerikai polgárnak joga lesz ahhoz, hogy postai lapon vetethesse fel magát a választói névjegyzékbe. NEMZETKÖZI ENERGIA KONGRESSZUST tartottak Párizsban. A fizikus azt mondja, hogy minden sugárnak energiája, van. A Nap sugaraiban pl. annyi, energia érkezik állandóan a Földre, amit ha elektromossággá tudnák változtatni 175 milliószor több kilowattnyi áramot kapnánk, mint amennyit jelenleg a világ erőműtelepei összesen termelnek. ■ A napenergia kis részét a növények felfogják. Ennek segítségével növesztik levelüket és terebélyesítik törzsüket. A sok millió évvel ezelőtt élt növények és az azokkal táplálkozott, állatok maradványai azóta olajjá és földgázzá alakultak. A Nap sugárzó energiájával eddig nem sokat törődtek. Most. azonban a sugarakat is ki akarják használni. Ez azonban számos nehézséggel jár. Ezért a problémák és a lehető ségek megvitatására az UNESCO tudományos és kulturális szervezete Párizsban konferenciára hívta össze a világ tudósait és technikusait. A konf erenciára 70 ország több mint 600 szakembere érkezett. A megnyitó beszédet New York város egyetemének professzora tartotta. Dr. Lusztig elmondta: “a napsugarak energiáját eddig azért nem hasznosították közvetlenül, mert a fejlett ipari államokban elegendő szén, olaj és földgáz volt tárolva. Az ilyen tüzelőanyagokkal nem, rendelkező, fejletlen országokban viszont hiányzott a tőke és a szakértelem. Az utolsó két esztendőben azonban megváltozott a helyzet. Az olaj és földgáz megdrágult. A középbaléit nagy olajtermelő országokban már politikai viszonyok is bizonytalanok. Nem lehet tudni, hogy ezek az országok meddig és milyen feltételek mellett hajlandók az értékes nyersanyagot exportálni. A fejlett államokban a jelenleg használt lelőhelyek kimerülőben vannak. Az új lelőhelyek keresését és kiaknázását megnehezíti az egyre inkább tért hódító környezetvédelem. A környezetvédők gyakran megakadályozzák a már feltárt olajmezők és szénlelő helyek kiaknázását is, késleltetik az energiatelepek építését. Ezek a jelenségek a legnagyobb mértékben Amerikában jelentkeznek s ezért az Egyesült Államokban szorgalmazzák a napenergia közvetlen felhasználását. A következő öt év folyamán meg akarják állapítani: hogyan, lehet a. napsugarakkal, a házat fűteni. Tíz év alatt ki akarják kísérletezni a sugarak segítségével történő fűtést. I ize.not éven. belül óriási, napenergiával táplált elektromos műveket is létesíteni. Erre a célra a delawarei és new-yorki egyetemeken központi kísérleti, laboratoriurnokat létesítenek. Ezeknek a. kísérleti állomásoknak a költség-fedezésére a következő 15 évben összesen 5 milliárd dollárt akarnak kiadni. * * * SZÉKLÁBBAL A MEDVÉK ELLEN. Egy belgrádi jelentés arról számol be, hogy egy fiatalember az állatkert étterméből lezuhant a medvebarlangba. Az étterem 1 5 méter magasban fekszik a mackók barlangja felett. A medvék nem valami kitörő örömmel fogadták a magasból érkező vendéget, s nyomban támadásba lendültek. Az étteremből ledobtak egy széket és a fiatalember ezzel védekezett támadói ellen. Negyven percig tartott, míg sikerült kimenteni szorongatott helyzetéből. * * * A KINCSKERESŐK HÁBORÚJA. Az ankarai, hangulatos Földközi tengeri üdülőhely egyik utcáján halott férfit találtak. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy az ismeretlent lelőtték. Hogy a gyilkosság hátterében műkincseket kereső bandák párharca van, erre csak most derült fény. A török hatóságokat egyre jobban nyugtalanítja az a tény, hogy az országból mind több és több műkincset csempésznek ki. A kultuszminisztérium szóvivője kijelentette, hogy I örökország a régészek paradicsoma. Több mint háromezer olyan terület van, ahol érdemes ásatásokat folytatni, több ezerre tehető azoknak a barlangoknak és üregeknek a száma, ahol eddig még fel nem tárt műkincsek!sorakoznak. Régi, letűnt idők kultúráinak maradványai azonban nemcsak az archeológusokat vonzzák, hanem a lelkiismeretlen kalmárokat és csempészeket is. Igen sok falú van Törökországban, főként a kisázsiai részen, ahol a lakosság földművelés helyett műkincsek után kutat. Különböző csempészbandák szerveszték be a parasztokat, akiktől fillérekért veszik meg azokat a régiségeket, amelyeket azután dollár tízezrekért adnak el különböző nyugati országokban. Eddig megelégedtek azzal, hogy érmeket, antik ékszereket csempésztek ki Törökországból. Az utóbbi időben azonban nagyobb tárgyak kicsempészésétől sem riadnak viszsza. Különösen nagy ára van a nyugati országokban a szobroknak és síremlékeknek. Áprilisban a török rendőrség leleplezett egy bandát, amely római sírokra specializálta magát. A síremlékeket darabokra törték és teherautón vitték ki az országból. A török kultuszminisztérium szóvivője azt állítja, hogy az elmúlt 15 esztendőben egy teljes múzeumra való műkincset csempésztek ki. Törökországból. Most, hogy az egyes bandák fegyverrel, is harcolnak egymás ellen, a hatóságok erélyes lépésekre készülnek. Megszigorították a műkincs védelmét, a csempészést börtönnel sújtják, de ugyanakkor arra bíztatják a műtárgyak megtalálóit, hogy a. műkincseket, szolgáltassák be a hivatalos szer veknek. Az érték 55 %-a a becsületes beszolgáltatót illeti, a hatóságok azt remélik, hogy az ilyen intézkedések következtében a műkincsek a török múzeumokba vándorolnak és nem. kerülnek csempész kézre. ■ * * * BECSBEN SOKAT VITATKOZTAK a. szabadidő és a tömegszórakoztatók, a tömeg médiumok jelentőségéről napjainkban az osztrák Politikai Tudományok I ársaságának ü lésszakán. A külföldi résztvevők pontos, adatokkal demonstrálták az országukban uralkodó helyzetet. Statisztikai adatokkal támasztották alá érvelésüket. Kiszámították pl., hány órát ül az átlagember a TV előtt, mennyi időt vesz igénybe az újságolvasás, stb. stb. Nyugatnémetországban pl. 1964-ben az átlag polgár 5 óra és 8 percet foglalkozott a tömegmédium,okkal naponta. 1970 ben már 5 óra 54 percre dagadt ez az idő és a szabadidő több mint háromnegyed részét otthon, töltötte el a polgár. Ausztriában hasonló a helyzet. Egy bécsi szakértő szerint a házkörüli munkakészsége egyre csökken az osztrákoknak és a személyes beszélgetés a szomszédokkal ugyancsak csökkenőben van. De ki tehet erről / És vajon arról ki tehet, hogy Ausztriában az újságok egyre nagyobb példányszám.ban, de egyre kisebb választékban jelennek meg? Az 57 napilapból csak 10 mondhatja el magáról, hogy valóban van olvasóközönsége. Egyre nő a külföldi sajtó befolyása, a külföldi magazinok, TV-adások, stb. nagyban és egészben irányítják és befolyásolják az osztrák ízlést. Az amerikai kutatások szerint a. sajtó hatalmába vetett hit már szünőben van. Amerikában így van, de hol van ettől Ausztria? Külön médium emberekre lenne szükség, akiknek az lenne a munkája, hogy átlagemberként a tömeg szórakoztató szerveket figyelik és új irányba befolyásolják. MÉG MINDIG HASZNÁLHATATLAN A MÜNCHENI OLIMPIAI USZODA , Az olimpiai uszoda, amelynek vizében Mark Spitz hét í aranyérmet úszott össze, még mindig kong az ürességtől, mi- 1 vei a különböző technikai okok miatt nem tudták átadni a I bajor főváros polgárságának. i Egy évvel ezelőtt mást sem lehetett hallani, olvasni, hogy milyen csodálatos uszoda várja a bajor főváros lakosságát a nagy versenyek befejezése után. És bár lassan egy éve, hogy az utolsó olimpiai úszó kiszállt a medencéből, a nagyközönség részére még mindig nem nyitották meg az u- ] szocla kapuit. ( Az illetékesek a közönség megnyugtatására, vagy boszszantására azt közölték: az uszoda megnyitása elé olyan , technikai akadályok gördültek, amelyeknek kijavítása nélkül nem lehet megnyitni az uszodát. Csakhogy időközben az I a vállalat, amelyik az uszodát építette, csődöt jelentett be és most nincs felelős, aki a javításokat elvégezné. A gépiberen- j dezés olyan bonyolult, hogy arra külön meg kell tanítani a < személyzetet. I I A FUTBALLPÁLYÁKON IS ÉRVÉNYESÜL MÁR , A NŐI EGYENJOGÚSÁG Nem mintha eddig nem kergethették volna a gyön- , gébb nem képviselői a kerek bőrlabdát, de elletétben az é let , sok más területével, tevékenységüket nem becsülték még j annyira, mint a férfiakét. ] Úgy látszik azonban, hogy ez is lassankint megváltozik. Két női labdarúgóról van szó, mind a kettő egy nyugat- , német együttesben szerepel. A nemzetközi megegyezés értei- j méhen a középcsatár helyén játszó Ilse Bauer és a söprögető, ] Hilda Medorf ősztől Pádua színeiben játszik. Mindegyikük ] 50 ezer márka készpénzt kapott. Ezenkívül az új klubjuk biz- | tosít nekik lakást és a fizetésük havi 3 ezer márka. ||4.te..v., w'.úf. i MI VAN SHENE GOULD-DAL? A müncheni játékok egyik legünnepeltebb sztárja volt az ausztrál Shen Gould, aki a többi között a 100 m-es gyorsúszás világrekordjának a tulajdonosa is. Shene az elmúlt héten nagy csalódást okozott az amerikai úszók Mekkájába n’ Santa Claraban rendezett nemzetközi úszóversenyen, ahol csak egy egyetlen számban győzött, a 400 m-es vegyesúszásban. A 100 m-en be ssem jutott a döntőbe, 200-on és 400-on csak ötödik lett. Most azután megoldódott a rejtély: a 16 éves leányt semmi más nem érdekelte eddig, mint az edzés és a versenyek. Most azonban minden szabad idejét egy fiatal, kaliforniai fiúval töltötte. Lehet, hogy időközben ráébredt, hogy az úszásnál is van nagyobb fun” a világon. . . KANADA SPORTJA A svédországi Göteborgban lezajlott vívó világbajnokságokon Kanada is részt vett, helyezést ugyan nem értek el a kanadai vívók, de ezt nem várták tőlük. Útjuk célja az volt, hogy tanuljanak, megismerjék a nagy nemzetközi versenyek légkörét, hiszen a kanadai sportnak nagy szüksége van ilyen tapasztalat gyűjtésre, hogy az 1976 évi montreali olimpiai játékokat sikerrel rendezze meg és azokon sikerrel szerepeljen. A világbajnokságra kiküldött vívócsapatban, mint már korábban jeleztük, négy magyar vívó is helyet loglalt, köztük Váraljai György párbajtőrbajnok Vancouverből. Váraljai a svédországi útja után a következőket mondotta: —'A vívás itt Kanadában a sportok között a B csoportban foglal helyet, ami azt jelenti, hogy túl sok anyagi támogatást nem kapunk a kormányzat részéről, tehát, a versenyzőknek kell a költségeket előteremteni. Az olimpián nem. nagy a reményünk, de bízunk benne, hogy fiataljaink megállják a helyüket Montrealban. Én. körülbelül. 20 éve foglalkozom a vívással. A mesterem., amikor elkezdtem., idősb Törpényi József volt, aki sajnos, korán elhúnyt. ^ A müncheni, olimpiai játékok balszerencsésen alakultak a számomra, mert amikor megnyertem a bajnokságot, még nem voltam kanadai állampolgár és így kimaradtam a kanadai együttesből. Három év még elég hosszú idő és én Montreálban már mint. kanadai állampolgár veszek részt a küzdelemben és így nem. lesz semmi akadálya annak, hogy 1976-ban ott legyek a válogatott olimpikonok között. MAYER SÁNDOR KIKAPOTT METREVELITÖL A Standlord Egyetem 21 éves hallgatója, az Egyesült Államok főiskolai teniszbajnoka, aki a 29. helyről all. helyre küzdötte fel magát, csütörtökön, a szovjet Metrevelitől az elődöntőben 6:3, 3:6, 6:3, 6:4 arányban vereséget szenvedett. A nagy szenzáció: Mayer döntőbe jutása elmaradt. De szereplése szenzáció marad a maga nemében azért is, mert az ismeretlen, magyarszármazású teniszező kiemelés nélkül jutott el a wimbledoni elődöntőig. A döntőre szombaton kerül sor Metreveli és a csehszlovák Kodes között. A női döntőt két amerikai: Billy Jean King és Cris Evert játssza. BOBBY RIGGS WIMBLEDONBAN Az elektromos művek sztrájkja óta még soha nem volt az angol közvélemény olyan egységesen sztrájkellenes, mint most a wimbledoni versenyek napjaiban. Minden u.n. sztrájktörőt, elsősorban a román Nastaset és az angoITayíort fogadták nagy lelkesedéssel. Egyébként Bobby Riggs is megjelent Wimbledonban és nemcsak Margaret Court legyőzésével került az érdeklőelőterébe, hanem ezt megelőzőleg azzal is, hogy a 40-es évek végén a férfiegyes bajnoka volt a nem hivatalos tenisz világbajnokságnak. Az ausztrál teniszbajnoknő legyőzése után a világsajtó tréfásan megállapította, bogy Riggs a világ legjobb férfi és női teniszjátékosa. Ebben az esztendőben azzal lepte meg a wimbledoni szervező bizottságot, hogy benevezett a női egyes mezőnyébe. Jelentkezését természetesen, visszautasították. Ennek ellenére Riggs felajánlotta, hogy hajlandó női shortban játszani, ha elfogadják nevezését a nők mezőnyében. Ä • --J A 96 EVES WIMBLEDONRÓL Pontosan 1877. év júniusában látott napvilágot néhány londoni lapban az All England Croquet and Lawn Tenis Club felhívása: Tenisztalálkozót rendezünk Wimbledonban július 9- én és az azt követő napokban, amatőrök részére. A 200 néző jelenlétében megrendezett döntőt S. W, Gore, a Harrov-i kollégium diákja nyerte meg. Az első verseny tulajdonképpen a teniszjáték szabályainak kidolgozásával esett egybe. Öt évvel későbben a maira csökkentették a háló magasságát, s a nagy játékot hozó döntőnek már 2000 nézője volt. 1883 -ban indultak az első külföldiek és 1884-től kezdve további két számmal: férfi párossal és a női egyessel bővült a viadal. A gyönyörű londoni elővárosban tulajdonképpen a régi pályák helyén 1922. június 26-án a király nyitotta meg az újonnan épített tenisztelepet. A mintegy 15 ezer nézőt befoga dó díszpálya, a fedett lelátókkal rendelkező centre mellett összesen 16, köztük még 3 kisebb lelátóval ellátott füves pálya várja a versenyzőket. A különleges, egészen rövidre nyírt, pázsitos gyepszőnyegen előbb vászonból, majd műanyagból készült vonalak jelzik a pályát. A labda a fűvön nem ugrik úgy, mint a salakon, hanem csavartan, laposabb ívben gyorsabban, csúszva pattan. A füves pálya a támadó teniszezőknek, a nagy adogatásoknak és röptéknek kedvez. Abban is különbözik a többi pályáktól, hogy nem lehet csúszni rajta, hanem oda Kell lépni a labdához, a futótechnika kevésbé érvényesül. BEMUTATJUK REJTŐ ILDIKÓT Elek Ilona után Felnőtt vívónemzedék egyik oszlopos egyénisége. A benne rejlő lehetőségeket már 1936-ban és 1957-ben megmutatta, amikor egymás után kétszer ifjúsági világbajnokságot nyert. Felnőttként is hamarosan az élvonalba verekedte be magát, de egészen 1963-ig kellett várnia, amig hivatalosan is ismét a világ legjobbjának mondhatta magát. Egy esztendő múlva, Tokio újabb 2 arany-érmét hozott számára, s azóta is főrészese a magyar női tőrcsapat világsikereinek. Világszerte tisztelik balkezében tartott, félelmetes hegybiztonságú fegyverét. Rejtő Ildikó 1937-ben született. Egyesülete: Újpesti Dózsa. MIT KELL TUDNUNK A KARDRÓL? Élével és fokával vágó, hegyével szúró fegyver.. Teljes hossza 105 cm., ebből maximálisan a penge 88 cm. Teljes súlya nem lehet több fél kilónál. Túlságosan merev, vagy túlságosan ostorozó pengét használni tilos. Akárcsak á tőr, a kard is konvencionális fegyver. Az érvényes találati felület: a törzs, a fej, mindkét kar. Az olimpia műsorában az egyéni 1896-ban, a csapat 1904-ben került fel. Az első egyéni VB-t 1922-b en Ostendeben, az első csapatot 1930-ban, Liegeben, a magyarok részvétele nélkül rendezték meg. Egészen 1956-ig csak a magyar csapat, illetve vívó nyert világversenyt, azzal a néhány kivétellel, amikor magyar vívók nem vehettek részt a versenyeken. A nagyok között is a legjobbak: Fuchs dr. Gombos dr. Jekkelfalusy Pillér, Kabos, majd Gerevich, Kovács, Kárpáti és Pézsa, valamint a legyei kardozók, élükön Pawlowski val< 3 VB győzelem futottak fel a kardvívás egére. * * * AZ ÉSZAKAMERIKÁT járó kínai tornászok Montreálba is eljutottk. A két ország találkozóját Kína nyerte, de a női összetett egyéniben a kanadaiak vitték el a pálmát, é- Iükön Nancy McDon-nel, aki legutóbb Bulgáriában is nyert aranyérmet a nemzetközi versenyen. * * * A MOTORKERÉKPÁROSOK nagy terepversenyét a csehszlovák versenyzők nyerték, A 350 köbem-esek kategóriájában az edmonti idősebb Berényi Zoltán végzett az eL ső helyen. A 125 köbcentiméteres csoportban ifjú Berényi Zoltán a harmadik helyre került. * * * BEDFORD id ei legjobb teljesítménnyel győzött 10 ezer méteren, Ideje: 27.31 mp. Az angol hosszútávfutó a hatodik helyen végzett Münchenben. A győztes olimpiai bajnokn ak, a finn Fasse Virennek 27.38.4 mp. kellett az arany érméhez. * * * KORNÉLIA ELDER, a keletnémetek 14 éves csodaúszója Berlinben 1:02.3 mp.-re javította saját I ;03.05 mp-es világcsúcsát a 100 m-es pillangóúszásban. A 100 m-es női gyorsúszásban is világrekorddal győzött: 58.2 mp-cel. * * * ÚJ VILÁGCSÚCSOT állított fel egy amerikai vízisíző, aki a Mississippi egész, hajózható szakaszán végig sízett. Az óriási folyam 2280 km-es szakaszát 13 nap alatt tette meg, amíg kiért a Mexicoi öbölbe. Az új világrekord tulajdonosának számítása szerint ez a világcsúcs csekély 17 ezer dollárjába került. Egyedül a vontatómotor benzinjére több, mint ezer dollárt költött. De megérte — mondta sugárzó arccal az újdonsült világbajnok .— mert csak kétszer póttyantam a vízbe. Egyszer neki ütköztem egy úszó fatönknek, máí sodszor egy motorcsónak elvágta a tartó kötelemet.”
