Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-13 / 264. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS NÉMETH LAJOS REMÉNYKEDIK, HOGY VISSZAFORDÍTHATÓ A KLÍMAVÁLTOZÁS FOLYAMATA A felmelegedés veszélyes az emberi szervezetre is Eleinte szkeptikus volt, de tíz-tizenöt éve Németh Lajos meteorológus is biztos benne, hogy az emberiség hozzájárul a Föld klímájának melegedéséhez. A TV2 időjósa nem csak emiatt tartja fontosnak az ismeretterjesztést: úgy tapasztalja, a mai fiatalok kevésbé érdeklődnek a természettudományok iránt. A rövid távú előrejelzés felé a sikerélmény vonzotta. IDŐJÁRÁS FARKAS JUDIT - Bölcsész létemre is érthető, iz­galmas előadást hallottunk öntői a meteorológiai előrejelzésekről. Mindig fontos volt önnek az isme­retterjesztés? - Nagyon, mivel meggyőző­désem, hogy a mostani, felnövő ifjúság kevésbé érdeklődik a ter­mészeti jelenségek iránt, mint amennyit azok megérdemelnek. Gyermekkoromban például mindig azzal játszottunk, hogy ha zivatar volt, kiszámoltuk, hány kilométerre csapott le a villám. Mostanában kevesebb energiát szentelnek a gyerekek a természeti jelenségek megfi­gyelésére, egyszerű, otthon is elvégezhető kísérletekre. Ter­mészetesen ez más kor, van már számítógép, miegymás, de én Öveges professzor úr kísérletein nőttem fel, és imádtam a min­dennapi életből vett példáit. Tudtam, mi miért van. - Óvatosan beszélt a klímaválto­zásról, de tényként kezelte az emberi hozzájárulást. Soha nem volt szkeptikus? - Még tíz-tizenöt évvel ez­előtt is szkeptikus voltam, de egyre több olyan hír érkezik ­meteorológiai mérések, műhol­das megfigyelések, információk -, amely azt bizonyítja, hogy egyre gyorsul a légkör felmele­gedése. 150 év alatt csak 0,8 fok­kal melegedett ugyan, de ha megnézzük az 1990-től 2010-ig tartó utolsó húsz év hőmérsékleti viszonyait, ak­kor egyértelműen az látható, hogy nagyon erőteljessé vált ez a melegedés. Globális szintű fel­melegedés már eddig is több­ször volt Földünk éghajlatának történetében, de ezeket eddig mindig követte lehűlés. Megvolt a természetes hullámzás. A tét most az, hogy megáll-e valami­kor a jelenlegi egyre intenzí­vebb melegedés - ha így folytat­juk, szerintem nem. HŐSÉGPERIÓDUSOK JÖHETNEK - Akkor sem, ha radikálisan le­csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását? - Egy jó ideig akkor sem, mert az elmúlt 30-40 évben az óceánok annyi energiát elnyel­tek, annyi a hőtöbbletük, hogy az még néhány évtizedig meg­adja az utánpótlást. Műhold­képeken nagyon jól követhető, hogy mennyivel kisebb terüle­ten olvadt ki föld fagya Grönlandon az 1980-as években a nyári idő­szakban a tenger melletti ré­szeken, mint most, a XXI. szá­zad első évtizedében, vagy hogy mennyivel csökkent a sarki jég tömege. De a példá­kat lehetne folytatni. Elindult egy olyan folyamat, amire akár azt is mondhatnánk, hogy szá­munkra kedvező, ha kelleme­sebb lesz az éghajlatunk itt, a Kárpát-medencében is, példá­ul nem kell annyi tüzelő télen. Ám a mostani klímaváltozás nem néhány évtized előnyéről szól, hanem a hosszú távon, 50-100-200 éves léptékben esetlegesen bekövetkező, visz­szafordíthatatlan káros követ­kezményekről. RÖVID TÁVON TÖBB A SIKERÉLMÉNY - Miért kezdte el jobban érdekel­ni a rövid, mint a hosszú távú idő­járás-előrejelzés? - Véletlenül oda kerültem a rövid távú előrejelző osztályra a meteorológiai szolgálatnál, és ezelőtt 35 évvel még az egy hétre szóló előrejelzés is szinte utópisztikus volt. A hosszú távú előrejelzés is óriási kihívás, csak éppen ha az ember egy hónapra előre fogalmaz meg előrejel­zést, többször csalódik. Kevés­bé megbízható a dolog, míg egy napra, két napra előre már akkor is kvázi nagy biztonság­gal meg lehetett mondani, hogy milyen idő várható. Több volt a sikerélmény a rövid távú előrejelzés készítésében. Ha jól tudom, az Országos Meteorológiai Szolgá­latnál is osztályve­zető a TV2 mel­lett. Már nem dolgo­zom az OMSZ-nél, két éve a TV2-nél va­gyok stá­tusban. Az OMSZ-nek meteoro­lógiai ta­nácsadója vagyok, il­letve szak­mai ka­pocs az I—_ OMSZ és a I TV2 között. I A televízió | megvásá­f rolja az in­formációt az OMSZ-től, és ennek birto­, kában próbá­lom a kedves nézőt tájékoztatni a legfrissebbekről. - Jobban szereti az előtérben, mint a háttérben végzett mun­kát? - Az is jó volt, de minden­nek megvan a maga ideje. Az időjárás nem ismer ünnepna­pot, karácsonykor, szilveszter­kor ugyanúgy bent kell lenni, és van egy generációs felépíté­se az előrejelző szakmának. A fiatal kollégák, akiknek igazán nagy kihívás megmondani az előrejelzést, az éjszakázást is jobban bírják. Más feladattal, de nap mint nap részt veszek a prognózis megbeszélésében, ám az operatív munkát nem én végzem. Amikor az időjárás-je­lentést másfél percben elmon­dom a tévében, akkor is az jár az agyamban, mire lennék kí­váncsi, ha a másik oldalon ül­nék. Hogyan tudnék segíteni? Mindig szolgáltatásnak tekin­tettem, nem show-műsornak. Azért nézi meg a néző, mert szeretné tudni, milyen idő lesz. MÁR KEVESEBBET DOLGOZIK - Ha már van négy unokája, nem biztos, hogy az ünnepnapokat is a munkahelyén töltené... - A televízióban is bent kell lenni ünnepnapokon, de a köztisztviselői 168 óra és a TV2-S feladatok már nem fér­tek össze, sok volt. A hatodik X felé közeledve az ember, ha le­het, már kevesebbet dolgozik. - Apropó család: otthon is önt kérdezték kirándulás, nyaralás, utazás előtt, milyen idő lesz? - Ebből időnként konflik­tushelyzet volt. Amikor a gye­rekek kicsik voltak, a felesé­gem reggelente megkérdezte, milyen idő lesz, hogy öltöztes­se a gyerekeket az óvodába. És ha néha megfáztak, lehet, hogy azért, mert én rosszat mondtam... - Az utóbbi években nagyon sok sporteseményen vett részt: lehe­tett olvasni a sajtóban curtingről, utcai fociról, futásról... az életben is ennyire sportos? - Van egy ars poeticám: az idő múlását nem tudom meg­állítani, de a következményeit lassítani lehet. Ezért tényleg egészségesen élek. A lányom Finnországban él, ahol minta­értékű a tömegsport. Soha nem versenyszerűen sportol­tam, mindig csak a mozgásért. Jól érzem magam tőle, és pél­dát is mutatok vele. Amikor fu­tok a Margitszigeten, ha aka­rom, ha nem, megismernek, nincs mese, és ez valahol üze­netértékű dolog: ha a Németh Lajos is fut, milyen jó, hogy én is futok! A másik: amíg egész­ségesek vagyunk, nem tudjuk, mekkora kincs birtokában va­gyunk. Akkor tudjuk, mit ve­szítettünk, amikor megbeteg­szünk. Én sokáig szeretnék egészséges maradni, ehhez já­rul hozzá a sportos életmód. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár f^^^m Szieszta AZ1970-ES ÉVEK ÓTA a jegesmed­vék élőhelye 20%-ával zsugorodott, s a szakem­berek előre­jelzései sze­rint nagyjá­ból a század közepére el fogják veszí­teni élőhe­lyük 42 szá­zalékát - ek­korra a jeges­medvék két­harmada az északi jégol­vadás miatt ki fog pusz­tulni. TELT HAZ A KARPAT-MEDENCEBEN Németh Lajos elmesélte: Réthly Antal amel­lett, hogy a meteorológiai intézet igazgatója is volt, összegyűjtötte azokat az írásos fel­jegyzéseket, amelyek rendkívüli időjárási eseményekről szóltak a Kárpát-medencében. - Csaknem 97 évet élt, és az összegyűjtött rendkívüli időjárási eseményekből írt egy há­romkötetes könyvet a honfoglalástól 1800-ig terjedő időszakra. Ebből kiderül, itt régen is voltak szélsőségek. Előfordult, hogy majd­nem kiszáradt a Duna, volt, hogy mindent el­vitt az árvíz, annyi csapadék hullott, de volt, hogy nem esett hó télen... Viszont ehhez hoz­zá kell tenni, hogy még soha nem élt a Föl­dön több mint hat és fél, hétmilliárd ember, mint napjainkban. Korábban, amikor rossz időjárási körülmények alakultak ki, az embe­rek elvándoroltak olyan területekre, ahol ke­vésbé voltak zordak a viszonyok. Most nincs hová menni, mert lassan telt ház van. , o c °F 50 ] [ 120 40 —1 1 1 =100 30 — | jii 80 20 = = 60 10 = I—• =i = 40 = 32 10~ P 20 20 1 P 0 30 j p 20 II I II REKORD Magyarorszá­gon is mértek már mínusz 35 és plusz 42 fo­kot is: ez 77 fokos hőmér­séklet-különb­ség. VISSZA KELI FORDÍTANI A FOLYAMATOT A Magyarországon futtatott klímamodel­lek a 2021-2050, valamint a 2071-2100 kö­zötti időszakra minden évszakunkra mele­gedést jeleznek. A legintenzívebbet a nyári és az őszi hónapokra. A csapadék mennyi­ségének alakulásában nincs ennyire egy­értelműen kimutatható változás. Várható­an több fokkal melegebb lesz a nyár, rá­adásul úgy, hogy nemcsak a forró napok száma - amikor a nappali hőmérséklet el­éri a 35 fokot - növekszik, hanem a pe­riódusa is. Az emberi szervezet sok min­dent kibír. Ami veszélyes még az emberi szervezetre is, amikor két-három héten ke­resztül 35 fok vagy afölötti a hőmérséklet, és éjszaka is 20 fok fölött marad. Spanyol­országban és Franciaországban 2003-ban már ízelítőt kaptunk ebből a hőségperió­dusból. Akkor tízezres nagyságrendben haltak meg emberek. S hogy mindezt mi is meg fogjuk-e élni? Németh Lajos szinte biztos abban, hogy ez nem a mi generációnkat, a gyerekeinkét vagy az unokáinkét érinti, az ükunokáin­két viszont már esetleg igen. Elsősorban amiatt aggódik, hogy lesz-e az emberi élet számára elviselhető klíma a Földön: - Kí­vánom, hogy legyen egy visszafordított fo­lyamata is ennek a felmelegedésnek. 99 Még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is szkeptikus voltam, de egyre több olyan hír érkezik - meteorológiai mérések, műholdas megfigyelések, információk -, amelyek azt bizonyítják, hogy egyre gyorsul a légkör felmelegedése. Németh Lajos Névjegy. Németh Lajos Vámosmikolán született 1950. július 17-én. Az ELTE TTK matematika-meteorológia szakán tanult 1969-1975 között. 1975-től az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézet rövid távú előrejelző osztályának munkatársa, majd osztályvezetője volt, jelenleg az OMSZ vezető főtanácsosa és a TV2 meteorológusa. Kutatási területe a várható időjárás előrejelzése 1-2 napra mind a nagyközönség, mind a különböző speciális népgazdasági felhasználók számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom