Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-22 / 247. szám
\ , Késziih a Szegedi Tudományegyetem megbízásúból a Tudományos eredmények elismerése és disszeminácioja a Szegedi Tudományegyetem program keretében. BIOTECHNOLOGIA: A VOROSISZAPOT IS MEG LEHET „ETETNI" MIKROBAKKAL Munkára fogják a bacikat Biológiai úton hidrogént és biogázt is termeltethet az ember mikrobákat „dolgoztatva". De a biotechnológiával foglalkozó kutató olyan gyakorlati problémák megoldására is „ráveheti" a „bacikat", mint a bioremedáció, vagyis káros és veszélyes hulladékok eltakarítása. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Mi a biotechnológiai kutató feladata? Például az, hogy az adott munkára „megtanítható" mikrobákat válasszon ki és trenírozzon, alakítson ki közöttük egyfajta társulást mondja Kovács Kornél. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológus TanszékcsoMéregfalók - Mérgező anyagot, akár a nehézfémekkel szennyezett vörösiszapot, vagy a talajvízbe kerülve észrevétlenül rákot okozó klórozott szénhidrogéneket is meg lehet etetni mikrobákkal - közli Kovács Kornél professzor. De gyorsan hozzáteszi: ezek a bacik is csak 13 pH-érték alatti közegben képesek létezni. Ezért a Veszprém megyei katasztrófát okozó vörösiszap „eltakarításába" egyelőre nem tudnák bevetni „dolgos mikrobáikat". A lúgos kémhatás megszüntetése után pedig a mennyiség jelentene nehézséget: biotechnológiai módszerrel a sérült tározóból kiömlött vörösiszap ártalmatlanítása hosszú évekig tartana, de a szintén az SZTE-n vizsgált fitoremediációs növényekkel összefogva sikeresebbek lehetnek a baktériumok. Kovács Kornél professzor: A rázógép „lötyögtette" üvegekbe tett fehéres-barnás folyadékban hemzsegő mikrobákat „munkára serkentjük". FOTÓ: SCHMIDT ANDREA portját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzor irányításával a biogázgyártást, az abban munkát végző mikrobaközösséget vizsgálják. A mikroszkopikus apróságok sokan vannak: egy deciliternyi, sertéstrágyából származó biogáztermelő közösségben tízmilliárdnyi „baci" szorgoskodik. A társaságot alkotó mikrobák között akad, amelyik számára mindössze 20 perc az élet, mások élettartama viszont több nap is lehet. A napenergia átalakítása hidrogénné - ez az egyik legizgalmasabb kutatási témája az SZTE Biotechnológiai Tanszékén dolgozóknak. A másik irány: megvárják, míg a napenergiából biomassza válik, majd ezt az anyagot az arra alkalmas mikrobákkal átalakítják hidrogénné. A sokféle mikroba között a szegedi kutatók találtak olyanokat, amelyek képesek rendkívül stabil szerkezetű alapanyagok, például a tollat és körmöt alkotó keratin „rágcsálására". Míg másik „kedvencük" a cellulóz lebontására képes - miközben hidrogént termel. A szegedi biológusok munkájukkal két európai uniós - 16 és 12 ország tudósait mozgósító kutatóhálózatba is bekapcsolódtak. - Miként „okosítjuk" a bacijainkat? Egyrészt körülményeik megváltoztatásával rábírjuk őket, hogy minél hatékonyabban dolgozzanak. Például a számukra sem „ínycsiklandozó" étket is megeszik, ha fokozatosan csak ilyen anyagot adunk nekik - így rászoknak, s végül elfogyasztják. A másik lehetőség, hogy tudatosan úgy változtatjuk meg a mikroba genetikai állományát, hogy azt csinálja, ami az ember számára hasznos - avat be módszereikbe a professzor. Például vannak bacik, amelyek hidrogént termelnek akkor, ha „túlzabálják" magukat: mivel nem ismerik a fogyókúrát, számukra kedvező tápanyagot találva esznek, esznek, és esznek. Ha azokat az anyagcsere-folyamataikat gátolják, amelyek eredményeként a sok energiával kis mikrobákat gyártanának, akkor a fölös energiától hidrogén formájában szabadulnak meg. E hidrogén összegyűjthető és fölhasználható - köszönhetően a biotechnológiai kutatóknak. Ennek jelentőségét érzékelteti a tény: a hidrogén vízzé ég el, s ez a legtisztább égéstermék. Ezért hangsúlyozzák, hogy a hidrogén a jövő energiahordozója. Matematikával járvány ellen A H1N1-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. E munkába bevonta tanítványát, Knipl Diánát is. FOTÓ: KARNOK CSABA KANADA, MAGYARORSZÁG Ú.I. Az embereket gyógyítsuk, vagy a szúnyogokat irtsuk maláriajárvány idején? Egy képzeletbeli szegény ország egészségügyi miniszterének dilemmájára választ ad, segít a legjobb stratégia megtalálásában a matematikai járványtan. A szép hagyományokat ápoló, de hazánkban újszerű tudományág művelője Röst Gergely, az SZTE Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének adjunktusa. - Egy adott betegség terjedési képességét az úgynevezett reprodukciós számmal lehet kifejezni. Ebből matematikailag levezethető, hogy hány embert kell beoltani ahhoz, hogy ne terjedjen a jáfvány - közli a matematikus. Közösségi immunitásnak nevezik, amikor egy populációban a védettek aránya eléri ezt a kritikus szintet. A HINl-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. Tanítványa, Knipl Diána a témáról tudományos diákköri dolgozatot írt, immár PhD-hallgatóként mondta: az új influenzatörzs, a H1N1 hirtelen támadt, így például a járvánnyal egybeesett az oltási kampány, amit figyelembe kellett venniük matematikai modelljük felállításakor is. Újításként modelljükben a lakosságot öt korcsoportra osztották. S mivel 14 nap volt szükséges a vakcina hatékonyságának érvényesüléséhez, bevezették az időbeli késleltetés szempontját is. - Matematikai analízist Magyarországon rajtunk kívül más nem végzett, mi is csak a járvány kezdete után állítottuk fel modellünket, kezdtünk számításokat - helyezi összefüggésbe munkájuk jelentőségét Röst Gergely. Ötven differenciálegyenletből álló modelljükkel sikeresen írták le a HINl-járvány hazai mozgását, így a szegedi matematikusok már december elején előrejelezték: a járvány a hónap közepén éri el csúcspontját, s 2010 januárjára lecseng. A tudomány ünnepe A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPÉNEK REGIONÁLIS RENDEZVÉNYSOROZATA MEGNYITÓJÁT az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága november 4-én tartja. A SZAB-székházban (Szeged, Somogyi utca 7.) plenáris ülésen adják át az I. Dél-alföldi Innovációs Díjat és a SZAB pályadíjakat. A Dél-alföldi Innovációs Díjat Bács-Kiskun, Békés. Csongrád megye kereskedelmi és iparkamarája, és a SZAB alapította. Doktoranduszoknak AZ MTA SZAB-SZÉKHÁZBAN október 25-27. között Fókuszban a kémia és a gyógyszer címmel, november 4-5. között jogi és irodalomtudományi doktorandusztanácskozást tartanak. Csillagászok, csillagdák, univerzum Két csillagda, közel tíz távcső, máry Károly, de legjobb erednegyven, csillagásznak tanuló egyetemista. E számokon túl a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagászképzését az is jellemzi, hogy itt kisbolygókat és szupernóvát fedeztek fel, most pedig - többek között kozmológiával, a káosszal, valamint más csillagok körüli bolygók és holdak kimutatásával foglalkoznak. DÉL-ALFÖLD Ú. I. - Matematikából, fizikából minden, és alapos jártasság az informatikában - ezek a tudományok szükségeltetnek a csillagászathoz. Nagyon sok energiát kell a tanulásba fektetnie annak, aki az univerzum kutatására készül - jelenti ki Szatmáry Károly. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara Kísérleti Fizikai Tanszékének docense tízéves korában, az akkor olyannyira népszerű tudományos-fantasztikus irodalom és filmsorozatok hatására döntötte el: csillagász lesz. A szegedi Radnóti-gimnázium diákjaként járt először az egyetemi csillagdában, ahol Márki-Zay Lajos tartott szakkört. Budapesti tanulmányai után 1981-ben csillagász és matematika-fizika szakos diplomával tért vissza a Béke-épületbe, ahol 1999 óta irányítja a csillagászképzést. 34 csillagászoklevelet adott ki eddig a szegedi universítas, amely - az ELTE mellett - mesterszakon is képezhet. A végzősök közül 8 már megszerezte a PhD-fokozatot, az egyik tanítvány pedig az MTA doktora címet. A szegedi csillagászok könnyedén elhelyezkedtek. Akad, aki csillagászati színképelemző műszert fejleszt a világ legnagyobb távcsöveihez; egy másik fiatal a keletkező csillagok körüli anyagkorongok modellezésében ért el komoly sikereket - országhatárainkon túli intézetben. Egy harmadik itthon azon dolgozik, hogy fölfedezze az ötszáz, más csillagokhoz tartozó, úgynevezett exobolygó körül esetlegesen keringő holdakat. Ez utóbbi témával is foglalkozik néhány éve Szatményeit a pulzáló vörös óriáscsillagok fényváltozásának elemzésében érte el. A Napunknál néhány százszor nagyobb csillagok adatait vizsgálva Kiss Lászlóval az elsők között mutatta ki, hogy egy csillagnál a pulzálás előre nem jósolható, kao tikus, amelynek leírásához az eddig ismerthez képest más matematikát kell használni. Egy másik vörös óriásnál pedig a fényváltozási periódus különlegesen gyors csökkenésére találtak rá, és értelmezték elméleti modell által. A tanszékcsoport csillagász oktatói közül Vinkó Józsefet és tanítványait a szupernóvák Uránia A csillagászat iránt érdeklődők a múlt század hetvenes éveinek elején már járhattak a szegedi Uránia Csillagvizsgálóban. E csillagda az éjszakai égbolt pásztázására a szegedi egyetem úgynevezett Béke-épületének tetején kialakított megfigyelőhely. Jelenleg 6 egyetemista (közte 3 nő) tanul csillagásznak még a régi, 5 éves képzésben. Fizika alapszakon (BSc) évfolyamonként 4-6 hallgató választja a csillagász szakirányt. Ugyanakkor az amatőrök is aktívak: szerda délutánonként az egyetemi csillagdában tartják foglalkozásaikat. érdeklik - nemrégiben föl is fedeztek egy ilyen robbanó csillagot. A Gergely Árpád László körüli műhely pedig relativitáselmélettel, gravitációs hullámokkal és kozmológiával foglalkozik. - Gyakorlatias a szegedi képzés: itt a csillagász szakos hallgató biztos, hogy kezel kisebb-nagyobb távcsöveket, megtanulja a képfeldolgozási technikákat - mondja Szatmáry tanár úr, aki a tudomány népszerűsítését vállaló Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány ügyeit is intézi. Újszegedi Csillagvizsgálójukat minden péntek este megnyitják a laikusok előtt is: például a legutóbbi kutatók éjszakáján 800 kíváncsinak engedtek bepillantást az univerzumba. Szatmáry Károly: Az a legnagyobb siker, hogy sok száz hallgató szerette meg a csillagászatot a szegedi előadásokon. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu (/»i i'i j/fejlesztési terv A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg