Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-22 / 247. szám

\ , Késziih a Szegedi Tudományegyetem megbízásúból a Tudományos eredmények elismerése és disszeminácioja a Szegedi Tudományegyetem program keretében. BIOTECHNOLOGIA: A VOROSISZAPOT IS MEG LEHET „ETETNI" MIKROBAKKAL Munkára fogják a bacikat Biológiai úton hidrogént és bio­gázt is termeltethet az ember mikrobákat „dolgoztatva". De a biotechnológiával foglalkozó kutató olyan gyakorlati problé­mák megoldására is „ráveheti" a „bacikat", mint a bioremedá­ció, vagyis káros és veszélyes hulladékok eltakarítása. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Mi a biotechnológiai kutató feladata? Például az, hogy az adott munkára „megtanítha­tó" mikrobákat válasszon ki és trenírozzon, alakítson ki kö­zöttük egyfajta társulást ­mondja Kovács Kornél. A Sze­gedi Tudományegyetem Ter­mészettudományi és Informa­tikai Kar Biológus Tanszékcso­Méregfalók - Mérgező anyagot, akár a ne­hézfémekkel szennyezett vö­rösiszapot, vagy a talajvízbe kerülve észrevétlenül rákot okozó klórozott szénhidrogé­neket is meg lehet etetni mik­robákkal - közli Kovács Kor­nél professzor. De gyorsan hozzáteszi: ezek a bacik is csak 13 pH-érték alatti közeg­ben képesek létezni. Ezért a Veszprém megyei katasztrófát okozó vörösiszap „eltakarítá­sába" egyelőre nem tudnák bevetni „dolgos mikrobáikat". A lúgos kémhatás megszünte­tése után pedig a mennyiség jelentene nehézséget: biotech­nológiai módszerrel a sérült tározóból kiömlött vörösiszap ártalmatlanítása hosszú éve­kig tartana, de a szintén az SZTE-n vizsgált fitoremediáci­ós növényekkel összefogva si­keresebbek lehetnek a bakté­riumok. Kovács Kornél professzor: A rázógép „lötyögtette" üvegekbe tett fehéres-barnás folyadékban hemzsegő mikrobákat „munkára serkentjük". FOTÓ: SCHMIDT ANDREA portját és Biotechnológiai Tan­székét vezető professzor irá­nyításával a biogázgyártást, az abban munkát végző mikroba­közösséget vizsgálják. A mik­roszkopikus apróságok sokan vannak: egy deciliternyi, ser­téstrágyából származó biogáz­termelő közösségben tízmilli­árdnyi „baci" szorgoskodik. A társaságot alkotó mikrobák között akad, amelyik számára mindössze 20 perc az élet, má­sok élettartama viszont több nap is lehet. A napenergia átalakítása hidrogénné - ez az egyik leg­izgalmasabb kutatási témája az SZTE Biotechnológiai Tan­székén dolgozóknak. A másik irány: megvárják, míg a nap­energiából biomassza válik, majd ezt az anyagot az arra al­kalmas mikrobákkal átalakít­ják hidrogénné. A sokféle mikroba között a szegedi ku­tatók találtak olyanokat, ame­lyek képesek rendkívül stabil szerkezetű alapanyagok, pél­dául a tollat és körmöt alkotó keratin „rágcsálására". Míg másik „kedvencük" a cellulóz lebontására képes - miköz­ben hidrogént termel. A sze­gedi biológusok munkájukkal két európai uniós - 16 és 12 ország tudósait mozgósító ­kutatóhálózatba is bekapcso­lódtak. - Miként „okosítjuk" a baci­jainkat? Egyrészt körülményeik megváltoztatásával rábírjuk őket, hogy minél hatékonyab­ban dolgozzanak. Például a szá­mukra sem „ínycsiklandozó" étket is megeszik, ha fokozato­san csak ilyen anyagot adunk nekik - így rászoknak, s végül elfogyasztják. A másik lehető­ség, hogy tudatosan úgy változ­tatjuk meg a mikroba genetikai állományát, hogy azt csinálja, ami az ember számára hasznos - avat be módszereikbe a pro­fesszor. Például vannak bacik, amelyek hidrogént termelnek akkor, ha „túlzabálják" magu­kat: mivel nem ismerik a fogyó­kúrát, számukra kedvező táp­anyagot találva esznek, esznek, és esznek. Ha azokat az anyag­csere-folyamataikat gátolják, amelyek eredményeként a sok energiával kis mikrobákat gyár­tanának, akkor a fölös energiá­tól hidrogén formájában szaba­dulnak meg. E hidrogén össze­gyűjthető és fölhasználható - köszönhetően a biotechnoló­giai kutatóknak. Ennek jelentő­ségét érzékelteti a tény: a hidro­gén vízzé ég el, s ez a legtisztább égéstermék. Ezért hangsúlyoz­zák, hogy a hidrogén a jövő energiahordozója. Matematikával járvány ellen A H1N1-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. E munkába bevonta tanítványát, Knipl Diánát is. FOTÓ: KARNOK CSABA KANADA, MAGYARORSZÁG Ú.I. Az embereket gyógyítsuk, vagy a szúnyogokat irtsuk malária­járvány idején? Egy képzelet­beli szegény ország egészség­ügyi miniszterének dilemmájá­ra választ ad, segít a legjobb stratégia megtalálásában a ma­tematikai járványtan. A szép hagyományokat ápoló, de ha­zánkban újszerű tudományág művelője Röst Gergely, az SZTE Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tan­székének adjunktusa. - Egy adott betegség terjedé­si képességét az úgynevezett reprodukciós számmal lehet ki­fejezni. Ebből matematikailag levezethető, hogy hány embert kell beoltani ahhoz, hogy ne ter­jedjen a jáfvány - közli a mate­matikus. Közösségi immunitás­nak nevezik, amikor egy popu­lációban a védettek aránya eléri ezt a kritikus szintet. A HINl-vírus hazai terjedését vizsgálta legutóbb Röst Gergely. Tanítványa, Knipl Diána a témá­ról tudományos diákköri dolgo­zatot írt, immár PhD-hallgató­ként mondta: az új influenza­törzs, a H1N1 hirtelen támadt, így például a járvánnyal egybe­esett az oltási kampány, amit fi­gyelembe kellett venniük mate­matikai modelljük felállításakor is. Újításként modelljükben a lakosságot öt korcsoportra osz­tották. S mivel 14 nap volt szük­séges a vakcina hatékonyságá­nak érvényesüléséhez, bevezet­ték az időbeli késleltetés szem­pontját is. - Matematikai analízist Magyarországon rajtunk kívül más nem végzett, mi is csak a járvány kezdete után állítot­tuk fel modellünket, kezdtünk számításokat - helyezi össze­függésbe munkájuk jelentősé­gét Röst Gergely. Ötven diffe­renciálegyenletből álló mo­delljükkel sikeresen írták le a HINl-járvány hazai mozgását, így a szegedi matematikusok már december elején előreje­lezték: a járvány a hónap kö­zepén éri el csúcspontját, s 2010 januárjára lecseng. A tudomány ünnepe A MAGYAR TUDOMÁNY ÜN­NEPÉNEK REGIONÁLIS REN­DEZVÉNYSOROZATA MEGNYI­TÓJÁT az MTA Szegedi Akadé­miai Bizottsága november 4-én tartja. A SZAB-székházban (Szeged, Somogyi utca 7.) ple­náris ülésen adják át az I. Dél-alföldi Innovációs Díjat és a SZAB pályadíjakat. A Dél-al­földi Innovációs Díjat Bács-Kis­kun, Békés. Csongrád megye kereskedelmi és iparkamarája, és a SZAB alapította. Doktoranduszoknak AZ MTA SZAB-SZÉKHÁZBAN október 25-27. között Fókusz­ban a kémia és a gyógyszer címmel, november 4-5. között jogi és irodalomtudományi doktorandusztanácskozást tartanak. Csillagászok, csillagdák, univerzum Két csillagda, közel tíz távcső, máry Károly, de legjobb ered­negyven, csillagásznak tanuló egyetemista. E számokon túl a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagászképzését az is jellemzi, hogy itt kisbolygókat és szupernóvát fedeztek fel, most pedig - többek között ­kozmológiával, a káosszal, va­lamint más csillagok körüli bolygók és holdak kimutatásá­val foglalkoznak. DÉL-ALFÖLD Ú. I. - Matematikából, fizikából minden, és alapos jártasság az informatikában - ezek a tu­dományok szükségeltetnek a csillagászathoz. Nagyon sok energiát kell a tanulásba fek­tetnie annak, aki az univer­zum kutatására készül - je­lenti ki Szatmáry Károly. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara Kísérleti Fi­zikai Tanszékének docense tízéves korában, az akkor oly­annyira népszerű tudomá­nyos-fantasztikus irodalom és filmsorozatok hatására dön­tötte el: csillagász lesz. A sze­gedi Radnóti-gimnázium di­ákjaként járt először az egye­temi csillagdában, ahol Már­ki-Zay Lajos tartott szakkört. Budapesti tanulmányai után 1981-ben csillagász és mate­matika-fizika szakos diplo­mával tért vissza a Béke-épü­letbe, ahol 1999 óta irányítja a csillagászképzést. 34 csillagászoklevelet adott ki eddig a szegedi universítas, amely - az ELTE mellett - mes­terszakon is képezhet. A végző­sök közül 8 már megszerezte a PhD-fokozatot, az egyik tanít­vány pedig az MTA doktora cí­met. A szegedi csillagászok könnyedén elhelyezkedtek. Akad, aki csillagászati színkép­elemző műszert fejleszt a világ legnagyobb távcsöveihez; egy másik fiatal a keletkező csilla­gok körüli anyagkorongok mo­dellezésében ért el komoly sike­reket - országhatárainkon túli intézetben. Egy harmadik itt­hon azon dolgozik, hogy fölfe­dezze az ötszáz, más csillagok­hoz tartozó, úgynevezett exo­bolygó körül esetlegesen kerin­gő holdakat. Ez utóbbi témával is foglalkozik néhány éve Szat­ményeit a pulzáló vörös óriás­csillagok fényváltozásának elemzésében érte el. A Napunk­nál néhány százszor nagyobb csillagok adatait vizsgálva Kiss Lászlóval az elsők között mutat­ta ki, hogy egy csillagnál a pul­zálás előre nem jósolható, kao tikus, amelynek leírásához az eddig ismerthez képest más ma­tematikát kell használni. Egy másik vörös óriásnál pedig a fényváltozási periódus különle­gesen gyors csökkenésére talál­tak rá, és értelmezték elméleti modell által. A tanszékcsoport csillagász oktatói közül Vinkó Józsefet és tanítványait a szupernóvák Uránia A csillagászat iránt érdeklődők a múlt század hetvenes évei­nek elején már járhattak a szegedi Uránia Csillagvizsgáló­ban. E csillagda az éjszakai égbolt pásztázására a szegedi egyetem úgynevezett Bé­ke-épületének tetején kialakí­tott megfigyelőhely. Jelenleg 6 egyetemista (közte 3 nő) ta­nul csillagásznak még a régi, 5 éves képzésben. Fizika alap­szakon (BSc) évfolyamonként 4-6 hallgató választja a csilla­gász szakirányt. Ugyanakkor az amatőrök is aktívak: szerda délutánonként az egyetemi csillagdában tartják foglalko­zásaikat. érdeklik - nemrégiben föl is fedeztek egy ilyen robbanó csillagot. A Gergely Árpád László körüli műhely pedig re­lativitáselmélettel, gravitációs hullámokkal és kozmológiá­val foglalkozik. - Gyakorlatias a szegedi képzés: itt a csillagász szakos hallgató biztos, hogy kezel ki­sebb-nagyobb távcsöveket, megtanulja a képfeldolgozási technikákat - mondja Szat­máry tanár úr, aki a tudo­mány népszerűsítését vállaló Szegedi Csillagvizsgáló Ala­pítvány ügyeit is intézi. Újsze­gedi Csillagvizsgálójukat min­den péntek este megnyitják a laikusok előtt is: például a legutóbbi kutatók éjszakáján 800 kíváncsinak engedtek be­pillantást az univerzumba. Szatmáry Károly: Az a legnagyobb siker, hogy sok száz hallgató szeret­te meg a csillagászatot a szegedi előadásokon. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu (/»i i'i j/fejlesztési terv A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom