Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-02 / 230. szám

cora 2010. október 2 Philips HP8103 Hajszárító 1400 W teljesítmény 2 sebességfokozat, akasztó Persil Compact mosópor 6 kg Gold Normál, Color, Silan Frissességével, Sensitive 7 kg, 384 Ft/kg 2010. október 3 Kolibri ruhaszárító »ij>i Tokaji Aszú 3 puttonyos édes fehérbor 0,51,1398 Ft/l Ajánlataink az akciós készlet erejéig érvényesek! Egy mosollyal több (COra 2010. OKTÓBER 2., SZOMBAT A TISZA-PARTON, A MÁTYÁS TÉREN ÉS A JÓZSEF ATTILA SUGÁRÚTON AZ UTCÁN HEVER A MEGÉLHETÉS Vásárhelyi zsoltárok, külföldi vendégek VÁSÁRHELYI ZSOLTÁROK CÍMMEL indít programsorozatot októberben a Bethlen Gábor Református Gimnázium. A középiskola a Szőnyi Benjámin Református Iskola diákjaival és pedagógusaival közös kórusa vasárnaponként válogatást ad elő Szőnyi Benjámin tudós lelkipásztor énekeiből. Most vasárnap délelőtt 9 órától a csúcsi református templomban lépnek fel - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Kádár Péter, a gimnázium igazgatója arról is beszélt, hogy a kecskeméti református gimnazistákkal közösen az idén 25-en vállalták az immár hagyományos, aradi vértanúk emlékére szervezett kerékpártúrát. Hétfőn indulnak Aradra, ahol a helyi gimnáziummal közösen emlékeznek meg a 161 éve kivégzett hősökről. Az igazgató azt is elmondta, hogy a Commenius program kapcsán olasz, spanyol, török és lengyel pedagógusokat, diákokat fogad a vásárhelyi gimnázium. Az Európai Unió 12 ezer euróval támogatta a programot, amelynek témája a környezetés energiagazdálkodás. A Scriptum projektzárója A SZEGEDI SCRIPTUM INFORMATIKA ZRT. eredményesen fejezte be a MAKETT: Modern Adatkezelés EgyedTér Technológiával című kutatás-fejlesztési projektjét, amelyhez a pályázaton nyert forrásokat is felhasználtak. Tegnap a cég szőregi irodaházában projektzáró rendezvényt tartottak. Szedik a makkot, tölgyfa lesz belőle SZÉCHENYI ISTVÁN MUTATTA MEG A CSONGRÁDI ÚT MAI NYOMVONALÁT Szülői féltésből lett Szentesnek kőhídja Kilószámra szedik a makkot Szeged közterületein. Aki igazán ügyes és szorgalmas, ezzel a munkával pár száz forinttal kiegészítheti a nyugdiját, fizetését. SZEGED DOMBAI TÜNDE - Közmunkás vagyok az Agyagos utcai otthonban, a sérült gyerekeknél. 46 ezer forintot kapok kézhez, ami nagyon kevés, kell mellé a keresetkiegészítés. Itt lakom a Mátyás téren, hazafelé is szedek pár kiló makkot, aztán bemegyek enni, utána folytatom - mutatja a fekete szatyrát Vékony Tiborné. Négy-öt kilót nyomhat. Az alacsony, ötvenes aszszony közben körbenéz, nehogy elszalasszon egy szemet is. Rutinosan legyint, amikor mi újra és újra lehajolunk egy makkért: a lyukas nem jó, repedt nem lehet, a kalapja nem kell. 70 forintot kap a makk kilójáért. Egy nap akár összejön belőle 350 forintja is. Kemény munka ennyi pénzért, de öt éve csinálja, egy hónap alatt sokat összeszedeget belőle. Most éppen az összvonalas bérletére gyújt. Nagy a konkurencia, makkozik nyugdíjas, fiatal család, munkanélküli pár. Találkoztunk egy házaspárral, amelyről, mert szégyellik, hogy a parkban talált pénzből élnek, csak annyit írhatunk: együtt levegőznek, jólesik a mozgás ebéd után. Ahogy magukról mondják, a „makkászokat" mindenütt vonzzák a tölgyfák Szegeden, Alsóvároson, a Tisza-parton, de még a József Attila sugárúton is sokan szüretelnek a földről a villamossínek között. Mindennap, még hétvégén is délután 4-től este 7-ig lehet leadni a makktermést az alsóvárosi Bálvány utcában. Szabó József mérnöktanár veszi át, leméri, ha hibásat talál benne, vízbe önti, a hibás szemek feljönnek a tetejére, azokat kidobja. Most 70 forintot ad kilójáért. Aki őstermelői igazolványt tud bemutatni, annak 90 forintot számol. Pici pénz, volt ennek a duplája is, amikor négy-öt éve az egész országban 4000 hektár tölgyest telepítettek. A faültetési boom lecsengett, most évente legfeljebb pár száz hektáron ültetnek makkot, hogy csemete növekedjen belőle. Október a makk szezonja, azt mondják, hogy aki jó lelőhelyet talál, és ügyes, szorgalmas, az egy nap alatt több mint tíz kilót is össze tud szedni. A biodisznó álma. Az okleveles szegedi erdőmérnök, Szabó József szívesen el is ad pár kilót beszerzési áron annak, aki kér, hogy például mókusokat etessen. Mivel az interneten is hirdeti magát, megtalálták már osztrák és német vásárlók is, akik mangalicának vagy spanyol biodisznót hizlalni vittek a makkból. san Széchenyiről neveztek el, de gránitkockái miatt csak kongóútnak hívták a helybeliek. Ennek a városközpont felőli végében egy fahíd állt. Nagy forgalom sokáig nem volt rajta, hiszen a Széchenyi ligetet csak 1869-re alakították ki. 1869-1870-ben nyitotta meg kapuit a később úttörőházként működő gőzfürdő és a múzeummá lett vigadó. Előbbi csak kezdetben okozott komoly igénybevételt a fahídnak, hiszen a nyitás után nem sokkal a kukucskálók miatt férfi és női napot vezettek be a fürdőben, a vigadó pedig 1873-ban bezárt. Ezután a múzeumi épületben polgári fiúiskola működött. Az itteni tanulók szülei voltak az elsők, akik - gyermekeiket féltve - aggódva tekintettek a fahídra, amelynek padozata amiatt is rendre csúszós volt, hogy az asszonyok itt húztak vizet a Kurcából. A szülői féltés megtette hatását, 1884-ben megépült a kőhíd. Aki át akart rajta kelni, annak - a gyalogosok kivételével - hídvámot kellett fizetnie. Az élelmesebbek, akik talicskával vagy szekérrel érkeztek az akkori megyeszékhelyre, inkább a közeli csárdánál hagyták járműveiket, s amíg a vontató jószáguk delelt, ők gyalog folytatták útjukat Szentes központjába. Innen kapta a nevét a Szamár Delelő csárda, a mai Delelő kocsma. Szabó József makkfelvásárlót külföldi vevők is megtalálják. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A legnagyobb magyarnak is lehet köze ahhoz, hová épült az első szentesi kőhíd a Kurcán. Az 1884-ben átadott átkelőnek köszönheti nevét a Csongrádi úti Delelő kocsma. A126 éves hidat jövőre kiszélesítik. SZENTES BÍRÓ DÁNIEL Csak ideiglenes átvezetés épült a kerékpárúinak Szentes legrégebbi Kurca-hídján, jövőre kiszélesítik az átkelőt, amelyet 126 éve emeltek a Széchenyi liget bejáratánál. Elődje egy rozoga fahíd volt - tudtuk meg Labádi Lajostól, a Csongrád Megyei Levéltár szentesi fiókjának igazgatójától, aki más érdekességekről is mesélt. Azt például kevesen tudják, hogy a legnagyobb magyarnak is köze lehetett ahhoz, miért ide építettek először hidat a szentesiek. Ha az ember megáll a szentesi tiszai strand lejárójánál, és a gát lábánál, a Csongrád felé vezető 451-es főútról a város felé néz, a Szent Anna-templom égbe szökő tornyát láthatja a horizonton. Ugyanez a kép fogadta 1846-ban gróf Széchenyi Istvánt, aki itt ért partot, amikor átkelt a Tiszán. A helyi legendárium szerint szentesi látogatásakor ő vetette fel a település vezetőinek, hogy miért nem toronyiránt vezet az út a városba. Tanácsát megfogadták, és a XIX. század második felében már ezen a nyomvonalon épült meg Szentes első kövezett útja, amelyet hivataloA126 éves Kurca-hidat jövőre kiszélesítik. FOTÓ: KARNOK CSABA