Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-02 / 230. szám

10 2010. OKTÓBER 2., SZOMBAT EGYETEM HELYETT IS A „GENERÁCIÓK ISKOLÁJÁT" VALASZTJAK Gépésztechnikusok boomja a Dériben Németh Géza igazgatóhelyettes diákokkal. A tanműhely gépparkját pályázati forrásból és saját erőből fej­lesztették. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Ebben a tanévben csaknem duplaannyian járnak gépésztechnikus szakra a Szegedi Ipari Középiskola Déri Miksa Tagintézményébe, mint az előző esztendőben. Az iskola vezetői szerint a szülők és a ta­nulók ma már tudatosabban választanak tanintézményt és szakmát. Tabuk, forgatókönyvek SZEGED FEKETE KLÁRA - Egyetemre jelentkeztem, de nem vettek fel, ezért úgy gon­doltam: ismerős terepen szak­képesítést szerzek - mondta a 2 éves, úgynevezett CAD-CAM in­formatikus szakra járó, Dériben érettségizett diák, Szél Mihály. - Világéletemben a műszaki tárgyak, valamint az informati­ka érdekelt - magyarázta Marik Eszter, mit keres egy fiatal hölgy a Dériben, szinte egyedüliként a férfiak között. - Utánanéztem interneten, ml ez a „déris" szak, és elhatároztam, jelentkezem. Az is motivált, hogy a pluszpon­tokkal könnyebben felvehetnek majd az egyetemre is. A Déri Miksa tagintézmény­ben idén, már a jelentkezések idején feltűnt az iskola vezeté­sének, hogy megnőtt az érdek­lődés intézményük iránt. Né­meth Géza műszaki igazgatóhe­lyettes arról tájékoztatott: míg tavaly a gépész szakképző évfo­lyamot 40-en kezdték el, ebben a tanévben már 92-en. Ez 130 százalékos növekedés. Idén rá­adásul először mértek túljelent­kezést a szakra a „generációk iskolájában". Sok a nem szege­di tanuló, Bács-Kiskun megyé­ből például 14 diák jár a szegedi szakközépiskolába. Itt volt Szent-Györgyi laborja A Déri elődje 1894. szeptember 1-jén nyílt meg a Mars téren, az SZTE mostani mérnöki karának épületében Magyar Királyi Állami Felsőipariskola elnevezéssel. A szecessziós stílusú új, Kálvária téri iskola építését már 1914-ben befejezték, de közbeszólt a világ­háború, így elmaradt a költözés. A háború után aztán a belgyó­gyászati és a sebészeti klinika vette birtokba, valamint ideke­rült a gyógyszertár és 5 más el­méleti intézet is. 1928-tól a No­bel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert is itt kutatott, és a későb­bi Déri egyik laborjában fedezte fel a C-vitamint. Az iskola csak 1937-ben kaphatta meg a szá­mára felhúzott palotát, azóta a régi falak között folyamatos az oktatás. Galamb József, a T-mo­dell megalkotója szintén az isko­la tanulója volt. Mi a jelenség oka? Vargáné Szőke Márta igazgató szerint egyre inkább felértékelődnek a műszaki szakmák. A szülők ab­ban bíznak, hogy a gyerek job­ban el tud majd helyezkedni műszaki pályán, ráadásul hi­ányszakmában. A diákok is job­ban átgondolják a pályaválasz­tást, mint régebben. S miután a szakképzés 22 éves korig ingye­nes, nagyon sokan az egyetem előtti lépcsőfoknak szánják azt, hogy szakképesítést szerezze­nek. Hiszen egy leendő mérnök egész életében profitálhat ab­ból, ha egy szakmát is elsajátít. Megkérdeztem, vajon an­nak, hogy Kecskeméten Merce­des-gyár épül, lehet-e hatása a szegedi diákok pályaválasztá­sára. Az iskola vezetői elmond­ták: nincs ilyen információjuk. A Magyar Közgazdasági Társa­ság (MKT) 3 napos vándorgyű­lése tegnap folytatódott a sze­gedi Forrás Szállóban. A mai záró plenáris ülésen Fellegi Ta­más nemzeti fejlesztési minisz­ter tart előadást. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A közgazdász-vándorgyűlés makrogazdasági kérdésekkel foglalkozó szekciójában a teg­napi előadás-sorozatot Mellár Tamás egyetemi tanár, a Szá­zadvég Gazdaságkutató Zrt. ku­tatási igazgatója kezdte, aki kije­lentette: a 16 százalékos egykul­csos adórendszer bevezetése esetén két forgatókönyv lehetsé­ges. Az egyik szerint - amennyi­ben csak részlegesen vezetik be - a költségvetésben 400 milli­árd forintos kiesés következhet be, a teljes átállásnál azonban 6-700 milliárd is hiányozhat. A kiesést úgy lehet finanszírozni, hogy hozzá kell nyúlni a támo­gatásokhoz, adókedvezmények­hez, valamint államigazgatási reformot kell bevezetni. Vértes András, a GKI Gazda­ságkutató Zrt. elnöke szerint helyesek a kormány gazdaság­politikai céljai, szinte vala­mennyivel egyetért - utalt a Varga Mihály miniszterelnök­séget vezető államtitkár csütör­töki nyitó plenáris előadásá­ban elhangzottakra. Bírálta ugyanakkor a bankadót és a devizahitelesek állami kisegí­tését. Olyan gazdaságpolitiká­ra van szerinte szükség, ame­lyik szerkezeti reformokat hajt végre, erre építve hozza egyen­súlyba a költségvetést, vala­mint az adócsökkentéseket. Bod Péter Ákos egyetemi ta­nár, volt jegybankelnök, az MKT alelnöke a gazdaságpoliti­ka mozgásterét elemezve kije­lentette: „lehet feszegetni" a ke­reteket. Olyan tabukhoz is hoz­zá lehet nyúlni, mint a bankvi­lág, hiszen a pénzintézetek befi­zették szeptember 30-ára a bankadó első részletét. Lehet tárgyalni a multikkal, a nemzet­közi valutaalappal, meg lehet regulázni a piaci szereplőket, és a szociális eltartottak hatalmas tömegével is lehet mit kezdeni. A kormányzás mozgásterével foglalkozott előadásában Ko­vács Árpád, az Állami Számve­vőszék volt elnöke, a szegedi egyetem professzora, az MKT el­nöke is. A tervezett 3 százalékos növekedés - fejtegette - nem elegendő arra, hogy az elmaradt beruházásokat, fejlesztéseket megvalósítsuk belőle. Ezért lett volna jó, ha „nagyobb hiány mellett működhetett volna az ország": anyagi ráfordítások nélkül nincs szerkezetváltás. Szegediek az előadók kttztftt. Kovács Árpád mellett a szegedi egyetemet képviselve tartott előadást Szegő Szilvia, az SZTE doktori iskola oktatója, Baráth Lajos címzetes docens, a makói és a szentesi kórház főigazgatója, Bézi Balázs, az Open Szeged kezdeményezés tit­kára, Karvalics László tanszékvezető, Szeri István címzetes egyetemi docens, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója. Ma a záró plenáris ülésen Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Kármán András, az NGM államtitkára és Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke tart előadást. Tisztelt Szegediek! Szegedi polgárként szólok most. Tudom, szokatlan ez a műfaj, de nem találtam jobb megoldást, mint a fizetett hirdetés. Negyedik hete követem figyelemmel a pártok harcát, és látom, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben. Vártam, sokan vártuk, hogy mi lesz az a momentum, ami alapján nyugodtan el lehet dönteni, hogy kire bízzuk a jövőt. Ki legyen a polgármester? (Milyen szép is ez a szó, hiszen a magyar nyelv ez esetben is gyönyörűen kifejezte a szó mögött rejlő lényeget: a polgárok mestere, tehát az első, a legrátermettebb, a legtisztességesebb polgár, aki minket képvisel). A minap jutottam egy olyan információhoz, amit mindenkinek tudnia kell. Előtte azonban okulásul felidézném a polgármesteri esküt: „En Botka László esküszöm, hogy (...) az Alkotmányt és az alkotmányos szabályokat megtartom. (...) Megbízatásomhoz híven (...) lelkiismeretesen járok el, és (...) Szeged javát szolgálom." 2006. december 15-én dr. Botka László (MSZP) szegedi polgármester aláírta a vízszolgáltatást végző cég francia társbefektetőjével azt a megállapodást, mely 2026. december 31-ig (!!!) meghosszabbította a korábban kötött és ere­detileg 2015. december 31-én lejáró szerződés határidejét. A kérdés az, hogy miért volt szükség a lejárat előtt kilenc évvel (!) a francia befektető helyzetét biztosítani, miközben az országgyűlés négy nappal később szavazta meg azt a törvénymódosítást, melynek értelmében attól kezdve már csak százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv végezheti a városi víziközművek Üzemeltetését? Botka polgármester bennfentesként nyilván tudta, hogy a kor­mánya mit szavaztat meg a parlamenti többséggel és így vele is. (Ezért helyes egyébként az a meglátás, hogy nincs két Botka László, egy polgármester és egy szocialista országgyűlési képviselő külön.) Az akkor megszavazott és ma hatályos szabályozás szerint a helyi víz- és csatornaszolgáltatás hatósági díjas szolgáltatás, azaz nem lehet a lakosság által fizetendő díj semmilyen üzleti megállapodás tárgya. Ehhez képest a Botka-féle szerződéshosszabbítással 2025-ig megerősítést nyert, hogy a szegedi lakosság által fizetendő víz- és csatornadíj megállapítása kizárólag a külföldi fél által meghatározott feltételek és szempontok (képlet) kötelező figyelembevétele alapján történhet, attól az önkormányzat nem térhet el. A szerződés meghosszabbításával lényegében további kilenc évre lemondott a város arról a jogáról, hogy saját maga - szem előtt tartva a lakosság elvárásait és anyagi helyzetét - megfizethető vízdíjat szabjon meg. Annak, hogy Botka László aláírta a francia befektetővel ezt a megállapodást, a szegedi lakosság számára húsbavágó következménye lett ill. lesz még hosszú ideig. A szerződéshosszabbítás aláírásától az idei év elejéig a szegedi lakosok által fizetendő szolgáltatási díj 42%-kal emelkedett, (és várhatóan tovább emelkedik) miközben ezen időszakban az infláció csak 24%-kal nőtt. Eközben ráadá­sul a reálbérek drámai módon csökkentek. így a díjszabás fenntartása kizárólag a francia befektető érdekeit szol­gálta, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy árbevételét ebben az időszakban több mint 30%-kal tudta növelni. Félő, hogy a város a későbbi brutális áremelkedést sem tudja majd megakadályozni, hiszen erről a szerződés hossz­abbításakor Botka aláírásával lemondott. Kedves Szegediek! Ez a helyzet, nem mondhatok Önöknek mást. Polgármesterünknek nincs helye tovább városunk élén, mert nem Szeged és annak polgárai javát, érdekeit szolgálta! Dr. Botka László megszegte esküjét. Név é( dm a szerkesztőségben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom