Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA 2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Natascha Kampusch nyolcéves fogsága A rockénekesi szerepet szűk ketrecnek érzi: Kovács Ákosnak az a kényelmes, ha többfajta dolgot csinálhat. Idei turnéját már csaknem százezren látták, új stúdióalbuma októberre várható, emellett a borral is többféleképp foglalkozik, ami szerinte mértékkel, bánatlazító anyagként a dalszerzést is segítheti. ELŐADÓ-MŰVÉSZET RIMÁNYI ZITA - A Bencés humor hangoskönyv-sorozat első, Áldás, áldomás című lemezén boros történeteket olvas fel, borlovag, borpatikát alapított. A bortól sok embernek dalolós kedve támad. Segít a fellépéseknél is? - Az Ákos 40 koncertsorozat során egy pohár vörösbor volt mellettem a színpadon és megtapasztaltam, hogy a nagy tanninos vörösborok annyira szárítják a torkot, hogy azokkal énekelni nem lehet. Később már más volt a pohárban - ezt utólag elárulhatom -, meggylé, ami éppenséggel toroknedvesítésre jó. Ha bánatlazító anyagként fogjuk fel a bort, akkor a dalszerzést segítheti moderált mennyiségben, de nálam alapvetően nem ez a fő ihletforrás. - Sok mindent elért énekesként. Az így szerzett tapasztalat alapján mit javasol a kezdőknek? Mit gondol a tehetségkutató tévéműsorokról? - Nem szeretem az úgynevezett tehetségkutató műsorokat, mert nem a tehetséget kutatják, hanem a tévékompatibilis embereket, és e kettő szinte soha nem esik egybe. A tévékompatibilis ember nagyon rugalmas személyiség, aki viszont a tehetsége miatt érdemes a közönség figyelmére, az nem. veszi fel a stylist által ráadott fűzöld bőrdzsekit, ha nem tetszik neki. Akik mostanában versenyezni kényszerülnek, nem látnak más kiutat az életükből. El is mondják, hogy ez az egyetlen esélyük. Ez sajnos igaz is. A valóságshow-k műfajába tartoznak ezek a műsorok, a zsűri szinte megírt forgatókönyv alapján fanyalog vagy csodálkozik. Szó nincs tehetségről, meg kutatásról, csak a nézettség fontos. Jó hangú embereket találhatnak éppen, de a „rúzsamagdik", akik énekelni is tudnak és tehetségesek is, inkább csak véletlenül tűnnek fel ilyen műsorokban. Nagyon megváltozott a helyzet az elmúlt húsz év alatt, mióta színpadon vagyok. Akkor is nehéz volt, azóta pedig még nehezebb lett, így nem tudok tanácsot adni a ma indulóknak. Legfeljebb annyit: bízzál magadban, higgyél a tehetségedben, dolgozd fel magad alulról. Nagyon kevés esélyed van, de ha tényleg erő dolgozik benned, ami meg akar nyilvánulni, akkor hagyatkozz rá. Aztán vagy lesz sikered, vagy nem. - Számos dologgal foglalkozik az éneklés, a dalszövegírás mellett. Negyven felett érdemes váltani? - Ez nem új keletű nálam. Mindig is sok minden érdekelt, önmagában a rockénekesi szerep viszonylag szűk ketrec. írtam zenét Brecht-darabhoz, játszottam színházban, tévéfilmben, írtam kísérőzenét múzeumoknak, rendeztem videóklipeket, verslemezt és hangos könyvet készítettem, vannak versesköteteim és még sorolhatnám. Nem azért, mert mindig villogni akarok más szerepekben, hanem mert sok minden foglalkoztat a zenén kívül. - Jobbá teszik az embert az új kihívások? - Azt tanultam meg, hogy az teszi jobbá az embert, ha szeretik. A kihívás persze mindenképpen ösztönöz. Keresem az új területeket, mert nem érzem magam kényelmesen, ha csak egyfajta dolgot csinálhatok. - Szövegíróként kap arról visszajelzést, hogy célba érnek-e a dalai? - Rengeteget. Olyanokat szoktak írni a honlapomra emberek, hogy „egész életemre hatással volt", „amikor nagy bajban voltam, amikor fel akartam adni, akkor sokat jelentett". Ezek nagyon szép visszajelzések. Ki mit fogad el, befogadáskor mit tud értelmezni: efölött semmi hatalma nincs az embernek. Ezt fiatalon nehéz megérteni, elfogadni. Az értő közönség nagyon csekély számú, de nagyon megtanultam becsülni azt a kevés embert, aki ért, és azt a sok embert, aki érez. - A Bonanza Banzai hisztérikus rajongást váltott ki. Több mint nyolc évig tartotta elrablója fogságban egy föld alatti börtönben Natascha Kampusdit. A férfi úgy hívta: „az én rabszolgám". A fiatal nő most megjelent önéletrajzában meséli el, mi történt vele fogságának nyolc éve alatt. I . / 3 Borzalmas részletességgel meséli el, hogy elrablója, Wolfgang Priklopil mit tett vele azt követően, hogy 1998-ban elrabolta, amikor a tízéves kislány iskolába ment. A kislány hermetikusan elzárva élt pincebörtönében, Priklopil legalább kétszázszor megverte minden héten, addig ütötte, amíg úgy gondolta: már a lány gerince is eltört. A férfi megbilin. cselte, úgy aludtak egy ágyban, és arra kényszerítette, hogy borotválja le a haját, és félmeztelenül végezzen házimunkát, mint egy rabszolga. Natascha egy idő után már csak arra tudott gondolni, hogy megöli magát, mert nem látott más kiutat a pokolból. Megpróbálta, de nem halt meg. Nataschának mindennapos lelki és fizikai bántalmazásban volt része. A férfi kényszerítette, hogy válasszon másik nevet magának, mondván: „Te már nem Natascha vagy. Most az enyém vagy." A cellájában egy hangszórót szerelt fel, amiből gyakran órákon át hallatszott Priklopil ordítása: „Engedelmeskedj! Engedelmeskedj!" A most 22 éves, a mély traumából vélhetőleg soha fel nem épülő Natascha Kampusch könyvének címe: 3096 nap. Ennyi ideig volt fogságban. Könyvében azt is elmeséli, hogy a férfi megparancsolta neki, hogy Mesternek és Uramnak szólítsa, és térdeljen le előtte. A fiatal lány azt is elmondta: ő kérte az első estén, hogy Priklopil bebújjon mellé az ágyba, elmondjon neki egy esti mesét és adjon neki egy jóéjtpuszit. A szüleitől elrabolt tízéves kislány így próbálta a normális élet illúzióját fenntartani. Azon a szörnyű reggelen Natascha egyedül ment iskolába. Sokáig tartott meggyőznie az édesanyját, hogy elég nagy már ehhez. Ma sem tudja, miért, de amikor meglátta a járda mellett álló fehér furgont és mellette a férfit, aki láthatóan céltalanul ácsorgott, félelem hulláma öntötte el a kislányt. De innen már nem volt visszaút: Priklopil elrabolta. A napi rutin gyorsan kialakult. Reggel a férfi egy asztalt és két széket állított fel a pincében, azon ettek. Este a rozsdamentes mosogatóban fürdette le a kislányt, akinek furcsa volt, hogy meztelenül kell lennie . egy idegen férfi előtt. Ilyenkor arra gondolt: ő csak egy autó az autómosóban. A férfi terrorizálta: a kislánynak engedélyt kellett kérnie, hogy felálljon, hogy beszéljen, hogy leüljön. Priklopil egy idő után felvitte a fenti fürdőszobába, hogy fürödhessen, de azt mondta neki: ha sikít, bántani fogja. Minden megváltozott, amikor Natascha 12 évesen elkezdett serdülni. Az emberrabló viselkedése drasztikusan megváltozott. Többször megrúgta vagy megverte a kislányt, szexuálisan zaklatta. Felvitte az emeletre, ő vezette a háztartást. Mindent fényesre kellett sikálnia, ha nem volt rá képes, Priklopil oldalba rúgta. Megesett, hogy a mosogatóvízbe nyomta a fejét, és addig nem engedte el, amíg a kislány eszméletét nem vesztette. Priklopil akkor közösült Nataschával először, amikor a lány 14 éves volt. Feküdt mereven, rettegve az ágyon. A férfi az ágyhoz bilincselte a csuklóját, és megtiltotta neki, hogy akár egy hangot is kiadjon. Megszökött, amikor a férfi kocsiját mosták, és Priklopil hátat fordított neki. Elrablója nem sokkal ezután öngyilkos lett. - Ez részben megmaradt, de szerencsére tompult is. Nem csoda, negyven elmúltam, négy gyermekem van. Korábban emberileg nehezen kezelhető helyzeteket eredményezett a rajongás és most is vannak furcsa megnyilvánulásai, de az alapélményem az, hogy szerző-előadóként szinte feldolgozhatatlan mennyiségű szeretetet kapok. NATÁtCHA KAMPUSCH az elrablása hévében » Megtanultam becsülni azt a kevés embert, aki ért, és azt a sok embert, aki érez. Kovács Ákos Névjegy. Kovács Ákos jogászcsaládból származik. Külgazdaság szakon szerzett diplomát. Az 1987-ben megalakult Bonanza Banzai alapítójaként, énekeseként országos hírnévre tett szert. Szólókarrierje kezdetben a zenekarral párhuzamosan futott, 1994-től szólistaként lép fel. Eddig 24 magyar nyelvű és hat angol albumot készített, minden dalszöveget maga ír, a zene túlnyomó részét is maga jegyzi. A kiadványok többsége aranylemez lett, de több platina is van köztük, az eladások elérik az egymillió példányt. Számos országjáró turné főszereplőjeként több száz élő koncertet adott. Fellépett Londonban, Groningenben és Barcelonában is. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Saját stúdiójában dolgozik, saját lemezkiadója gondozza albumait. Négy gyermek apja, angolul és olaszul beszél. Néhány slágere: Induljon a banzáj!, Valami véget ért, Hello, Dúdolni halkan, Indiántánc, Minden, ami szép volt, Ilyenek voltunk, Ikon, Keresem az utam, Ölelj meg újra, Minden most kezdődik el, Adj hitet, Szindbád dala. FOTÓ: KRIZSÁN CSABA