Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-01 / 125. szám

CSONGRÁD ES SZENTES TERSEGE 2010. JÚNIUS 1., KEDD SZENTESI kistérség: Árpádhalom. Derekegyház. Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs. Nagytőke. Szegvár. Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény HÍREK 50 éves a könyvtár FELGYŐ. A helyi könyvtár fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendeznek ünnepséget június 3-án, délelőtt 10 órakor a bibliotékában. Ábel István polgármester köszöntőjét követően Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatója mond ünnepi köszöntőt. A kiállítást Szabóné Berkes Etelka alpolgármester, olvasásnépszerűsítést végző munkatárs nyitja meg. Fábiáni fiatalok az országos döntőben FÁBIÁNSEBESTYÉN. A szentesi kistérség képviseli jűnius 7-én Csongrád megyét az országos katasztrófavédelmi ifjúsági versenyen. A csapat kirendeltségi selejtezőn szerezte meg az indulási jogot a megyei versenyre, amelyet a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kishomoki kiképző- és raktárbázisán rendeztek meg. Az eseményen Szentes Polgári Védelmi Kirendeltségét a tavalyi évhez hasonlóan az általános iskolás korcsoportban a fábiánsebestyéni Arany jános ÁMK, a középiskolás korcsoportban a fábiánsebestyéni Szent Sebestyén Önkéntes Tűzoltó Egyesület csapata képviselte. A megyei versenyen a csapatok mindkét korcsoportban első helyet szereztek, így ők utazhatnak Zánkára, az országos döntőre. NAGYMAGOCSON A SZENNYVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉRE BEADOTT PÁLYÁZAT ÉRVÉNYESSÉGE A TÉT Még 160 nyilatkozat hiányzik Még 160 nagymágocsi ingatlantulajdonos jelentkezése szükséges ahhoz, hogy a község szennyvízhálózat kiépítésére beadott pályázata érvényes legyen. Az önkormányzat eddig 15 millió forintot költött a fejlesztés előkészítésére. NAGYMÁGOCS BÍRÓ DÁNIEL A helyi víziközmű-társulat adatai alapján 1037 úgynevezett érdekeltségi egység van Nagymágocson, amelynek rá kell majd csatlakoznia a szennyvízcsatorna-hálózatra. Az uniós pályázat sikeréhez szükséges a lakosok nyilatkozata: a gerincvezeték elkészülte után az illető tulajdonos vállalja, hogy 3 hónapon belül rácsatlakozik a vezetékre. Az előírás szerint az érdekeltek 75 százalékának előre kell jelentkeznie. Eddig 620 nyilatkozat érkezett be a hivatalba, még hiányzik 160. - A pályázatot már postáztuk, és arról is megkaptuk az értesítést, hogy a dokumentum megérkezett a bírálóbizottsághoz. A hiánypótlásig be kell szerezni a még szükséges nyilatkozatokat. Kérjük a lakosságot, hogy ezzel segítsék a sikeres pályázatot - nyilatkozta lapunknak Stibál Róbert. A polgármester hozzátette, eddig a falu 15 millió forintot költött az előkészítő munkálatokra - ez a pénz elveszne, ha a beruházás nem valósulna meg. Az uniós normák szerint, ha csatornahálózat nélkül marad a község, 2014. januártól talajterhelési bírságot kell fizetni. Stibál Róbert elmondta azt is, hogy a fejlesztésre március végéig 55 millió forint gyűlt össze a lakástakarék kasszán. Amenyfi I -w sj§ • k „A pályázatot már postáztuk, és arról is megkaptuk az értesítést, hogy a dokumentum megérkezett." Stibál Róbert polgármester nyiben a pályázatot pozitívan bírálják el, várhatóan már az ősz folyamán aláírhatják a kivitelezési megállapodást, optimális esetben - és az időjárás függvényében - még idén ősszel megindulhat a beruházás. így 2011-ben a munkák túlnyomó részével végezni lehetne. Az önkormányzat ösztönözné is a lakosságot: például több rákötés esetén árkedvezményt kapnának az ingatlantulajdonosok, az idős, egyedülálló lakosoknak pedig a földmunkák elvégzésében segítene a falu. ,AZ ALLAMI TARSHATOSAGOK ÁTLÉPTÉK AZ ÖRÖKSEGVEDELMI TÖRVÉNYÉN" Feldúlták a csongrádi Ellés-monostor romjait Hiába védett 2001 óta, az állami hivatalok sem óvják az Ellés-monostort. A SZERZŐ FELVÉTELE Fakitermelők dúlták fel a csongrádi Ellés-monostor védett maradványait, és újratelepítették a területet. Mindezt az illetékes nemzeti park és erdőgazdaság engedélyezte. CSONGRÁD B. D. Eljárási hibák vezethettek oda, hogy a 2001 óta védett régészeti lelőhelyként számon tartott csongrádi Ellés-monostor maradványait megrongálták tavaly ősszel. A Tisza bal partján, egy ártéri magaslaton található a középkori rom, amelynek környéke még feltárásra vár, utoljára 1998-ban végeztek ott kutatásokat. Egy telek kivételével az összes érintett parcellára bejegyezte a földhivatal a védettséget. Ez azonban csak akkor derült ki, amikor már végeztek a fakitermeléssel a félhektáros területen. A tuskózás után faragott kődarabok és olyan maradványok kerültek a felszínre, amelyekből arra következtettek az örökségvédelmi szakemberek, hogy a kolostorépületen és a törökkori erődítésen fekszik ez az erdőrész. A fakitermeléssel a monostor és az erődítés alapmaradványait, így a padlót, a keresztelőkápolnát és a középkori település szélét néhol csak részben, néhol viszont teljesen elpusztították. - Elmaradtak a kötelező egyeztetések az állami hatóságok között, de még kezelni lehetett volna a helyzetet. Azt kértük a nemzeti parktól és az erdőgazdaságtól, állítsák le az újratelepítést, mert hitelesítő feltárás szükséges, hogy a megmaradt vagy sérült leletanyagot megmenthessük. Erre azt a választ kaptuk, hogy nem lehet, mert a földbirtokosnak jóhiszeműen szerzett joga van ehhez - nyilatkozta lapunknak Béres Mária. A szentesi múzeum igazgatónője szerint elfogadhatatlan, hogy egy védett régészeti lelőhelyet eljárási hibák miatt tönkre lehet tenni, és visszamenően még korrigálni sem lehet a mulasztásokat. Ezzel szerinte a társhatóságok át•HHMHHBHMMHHHMHMHtt» „Elmaradtak a kötelező egyeztetések az állami hatóságok között, de még kezelni lehetett volna a helyzetet." Béres Mária múzeumigazgató léptek az örökségvédelmi törvényen. Tavasszal újratelepítették a területet, így kármentésre csak úgy van lehetőség, ha a föld tulajdonosa engedélyezi a facsemeték eltávolítását. Lapunk megpróbálta telefonon elérni a telek haszonbérlőjét, de lapzártánkig nem sikerült beszélnünk vele. Érdeklődésünkre Bedő Tamás csongrádi polgármester elmondta, az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a monostorrom védett örökségként fennmaradjon az utókornak. Felgyőre csábított vállalkozások Tudatosan csábította Felgyőre a rendszerváltás óta a vállalkozásokat a helyi önkormányzat. Ma csak az nem dolgozik a faluban, aki nem akar. FELGYÖ KOROM ANDRÁS - Erőfeszítéseinknek köszönhetően a ma 670 aktív helybéli munkavállaló közül csak körülbelül 30-nak nincs állandó munkája. Ők közmunkásként dolgoznak '- mondta Ábel István. - Nem arra törekedtünk, hogy drágán adjuk el a vállalkozásoknak a letelepedésükhöz szükséges földterületet, hanem arra figyelvfr-.rft-^z J^ B •b Munka a palántakeltetőben. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL tünk, hogy megérje nekik Felgyőre jönni - hangsúlyozta a felgyői polgármester. Az önkormányzat erőfeszítéseinek köszönhetően ma a vágóhíd, a fűrészüzem, a holland érdekeltségű palántakeltető, az öt hektáros üvegház és a kísérleti fajtanemesítő mellett a Hungerit is tart fenn telephelyet, de munkát ad 4-5 mezőgazdasági nagyvállalkozó és földmunkagépekkel dolgozó cég is. - Arra törekedtünk, hogy a helyi adottságoknak megfelelően mezőgazdasági vállalkozások jöjjenek hozzánk. Velük együtt pályáztunk a szükséges közművek kiépítésére. A mezőgazdasági vállalkozásokat szerencsére nem sújtotta annyira a válság, mint az ipart. A palántakeltetőben és a kísérleti fajtanemesítőben egész évben lehet alkalmi munkát vállalni, hiszen amikor az egyikben véget ér, a másikban akkor kezdődik a szezon - tette hozzá a polgármester, aki elárulta, hogy a helyi iparűzés adó bevételük 40 millió forint körül alakul. 50 ÉVE FOGLALKOZIK FAFARAGASSAL A CSANYTELEKI SZUNYI ISTVÁN A bútorgyárban dolgozott Közel ötven éve foglalkozik fafaragással a csanyteleki Szunyi István. A nyugdíjas bútorgyári dolgozó mindent el tud készíteni fából. CSANYTELEK K. A. 1961 óta számítja magát szenvedélyes fafaragónak a csanyteleki Szunyi István (66), aki nyugdíjba vonulása előtt 41 éven keresztül a csongrádi bútorgyárban dolgozott. - Már gyerekkoromban is mindig farigcsáltam valamit, de azok még nem voltak komoly dolgok. Majd amikor munkába álltam, láttam, hogyan használják a faesztergát, a fűrészgépet, s nagyon megtetszett az ezekkel végezhető munka. Jó volt látni, ahogy a nyers fa átalakul szép tárgyakká, s valósággal új lelket kap a megmunkálás során mondta. Pista bácsi ezért döntött úgy, hogy elsajátítja a fafaragás csínját-bínját. Amikor munka után hazament csanyteleki otthonába, a ház mellé ragasztott műhelyében folytatta a faragást. - Mindent el tudok készíteni fából - mondta. - Először egy kárpitosnak készítettem bútorlábakat, -rámákat, majd szép lassan mindenfélét megpróbáltam. Hegedűt vagy furulyát még nem készítettem, de a reszelőnyéltől az ajtókig, ablakokig és a bútorokig sokfajta dolog kikerült már a kezem alól. Pista bácsi munkái közül a legnépszerűbbnek a horgászszékek és gyerekbútorok bizonyultak. - Amikor elkészítek egyet, abban nem csupán a fa szépségét látom meg, de azt az időt is, amit ráfordítottam - mondta a mester. Ilyenkor azonban már megosztja az idejét a műhely és a kert között, hiszen ha beköszönt a jó idő, akkor inkább a kapát veszi a kezébe. A faesztergát már csak telenként kapcsolja be. Szunyi István kedvenc gyermekszékei. A SZERZŐ FELVÉTELE