Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-01 / 125. szám

2010. JÚNIUS 1., KEDD AKTUÁLIS Csongrád megye is vágtázik Csongrád megyéből két település, Szeged és Bordány is indít lovat a hétvégi Nemzeti Vágtán. Szeged színeiben a 20 éves Timár Zsuzsa szerepel, Bordány lován pedig Virág András ül majd. BORDÁNY, SZEGED BOBKÓ ANNA Tizenkét éves kora óta lovagol, három éve galoppversenyeken is szerepel Timár Zsuzsa, aki Szeged színeiben indul a hétvégi Nemzeti Vágtán, amelyet idén is Budapesten, a Hősök terén rendeznek meg. A hagyományőrző lovasversennyel kombinált ötnapos országimázs-fesztiválon a versenyre nevező települések az Andrássy úton kialakított pavilonsorban mutathatják be kulturális értékeiket az érdeklődőknek, a futamokat a Hősök terén kialakított homokos pályán rendezik. - Tavalyelőtt felvezetőként voltam ott a vágtán, idén Tormási Gyula keresett meg azzal, hogy lenne-e kedvem indulni - hallottuk a 20 éves lánytól, aki a zsokénál kezdett el lovagolni. Tormási Gyula neve ismerős lehet, hiszen az elmúlt két évben ő képviselte Szegedet a vágtán. 2008-ban balesetet szenvedett az első középfutamban, ennek ellenére tavaly újra nyeregbe ült. Idén azonban a verseny szabályzata miatt már nem indulhatott, ugyanis azok a lova99 Szeged lovának kétmillió forintos nevezési díját a város állja, a bordányi az előselejtezőn nyert, így jutott be a döntőbe. sok, akik pályafutásuk során hivatalos lóversenyen tíz vagy annál több futamgyőzelmet értek el, nem nevezhettek. - Szomorú vagyok, hiszen jó lett volna idén is versenyezni. A 2008-as balesetem sem tántorított el - hallottuk Tormási Gyulától, akit a versenyló-tulajdonos Miksi István kért meg: keressen egy olyan zsokét, aki megfelelő kvalitásokkal rendelkezik ahhoz, hogy érdemes legyen elindítani a vágtán. így találtak rá Zsuzsára, aki jelenleg Dunakeszin él szüleivel. Gyula is az egyik itteni lovardában dolgozik. A páros több hete készül a vágtára. Gordiusszal, a négyéves angol telivérrel mindennap edzenek. - Gordiusz háromévesen kezdte pályafutását, az eddigi versenyeken nem végzett a hatodiknál rosszabb helyen. Bizakodók vagyunk, és a lehető legjobb helyért küzdünk majd hallottuk Gyulától. Míg Szeged lovának kétmillió forintos nevezési díját a város állja, a bordányi az előselejtezőn nyert, így jutott be a döntőbe. - A bácsalmási előselejtezőn vívtuk ki a jogot, hogy indulhassunk a vágtán. Katyuskát az M és Társa Szabadidő- és Sportegyesület nevezte - mondta el lapunknak Balogh Ferenc, a település polgármestere, akitől megtudtuk, zsokéjuk, Virág András szintén egy „Miksi-lovat" ül meg, Katyuska, a szintén négyéves angol telivér ugyanis Miksi István fiának, ifjabb Miksi Istvánnak a tulajdona. Timár Zsuzsa mindennap edz Gordiusszal, a négyéves angol telivérrel. FOTÓ: DM/DV A MILLIÁRDOSSÁ LETT MÉRNÖK 10 ÉVIG CSIRKÉKET TARTOTT Magyar József 40 éve dolgozik a Hungeritnél Ma 40 éve, hogy munkát kapott a szentesi baromfifeldolgozónál Magyar József, aki az ágazat legnagyobb vállalatává fejlesztette a Hungerit Zrt.-t. A milliárdossá lett mérnök 10 évig munka mellett - csirkéket tartott, házára és Trabantjára pedig jelzáloghitelt vett föl, hogy beindíthassa mára sikertörténetté vált vállalkozását. SZENTES BÍRÓ DÁNIEL Sohasem muszájból jöttem be ide dolgozni - mondja nem sokkal reggel hét után irodájában Magyar József. Illetve egyszer mégis. 40 éve, amikor felesége végzett belgyógyászként nem kapott állást Szegeden, a házaspár úgy döntött, visszaköltözik Szentesre. Az akkor 26 éves élelmiszer-ipari mérnök a tejiparban szeretett volna elhelyezkedni, de a Kurca-parti üzemet bezárták, így a baromfi-feldolgozónál jelentkezett munkára. Felvették, és olyan jól sikerült a bemutatkozása, hogy 3 hónap után 25 százalékos fizetésemeléssel ismerték el a teljesítményét. Nem elégedett meg ezzel: csirketartásba kezdett. Tíz évig mindennap éjjel fél 2-kor kelt, hogy ellássa az állományt. Az igazán nagy kihívás a rendszerváltáskor érte utol. Az ágazat helyzete a külföldi piacok szűkülése miatt megingott, a privatizáció új lehetőségeket kínált. Magyar József fejlesztőmérnökként azt várta, hogy majd felettesei is beszállnak a magánosításba, de nem így történt. Miután a vállalati tanács úgy döntött, hogy a továbbfeldolgozó üzem kikerülhet az állami irányítás alól, német és olasz partnerekkel társulva 2,2 millió német márkáért megvették a gépeket, az épületet pedig bérbe vették. Mivel önrészt neki is vállalnia kellett a beruházásból, házára és Trabantjára 10 milliós jelzáloghitelt vett föl, amiről családja semmit sem tudott. Az 1990 októberében alapított cég első éve olyan jól sikerült, Magyar József sosem kényszerből ment be dolgozni, FOTÓ: TÉSIK ATTILA hogy vissza tudta fizetni a tartozását, sőt egy újabb társaságot alapítottak. 1994-ben nyilvános liciten megvették a még állami kézben lévő vállalatrészt. A társaság jól teljesített, ezért Magyar József évről évre újabb tulajdonrészt vásárolhatott meg osztalékából - így lett 1998-tól a Hungerit többségi tulajdonosa. A szentesi cégnek a versenytársain kívül a külföldi „Hiába rendelkezünk többmilliárdos tőkével, ha a cégnél szinte mindenen jelzálog van." Magyar József részvényesekkel is akadt csörtéje: ők magukkal akarták vinni a hasznot, a vezérigazgató viszont a fejlesztés mellett érvelt akkor is - és most is. Végül neki köszönhetően 10 milliárd forintot forgattak vissza a Hungeritbe, amely mára az ágazat legnagyobb hazai vállalatává nőtte ki magát. A 2000-es évek elején milliárdossá kiáltották ki Magyar Józsefet, bekerült a 100 leggazdagabb magyar közé. - Nem örültem neki, mert az emberek ebből arra következtetnek, hogy van egy széfem, ami telis-tele van pénzzel - szúrja közbe Szentes legvagyonosabbnak tartott lakója. - Az igazság ezzel szemben az, hogy van egy vállalatom, ami közvetve és közvetlenül 3000 embernek ad munkát, de hiába rendelkezünk többmilliárdos tőkével, ha a cégnél szinte mindenen jelzálog van. Az elmúlt két esztendőt a 2007-es sikerévnek köszönhetően tudtuk átvészelni, és én kínosan ügyeltem arra, hogy mindenki időben megkapja a járandóságát. Azt hiszem, sokat tettem azért, hogy a baromfiipar megmaradjon Szentesen, ahol 1922 óta vágnak. Bízom benne, hogy 2022 után is sokáig jól fogunk teljesíteni. Én ez év végétől kiszállok a napi munkából, a lányom fogja vezetni a Hungeritet, de a stratégiai és fejlesztési kérdésekben továbbra is magam fogok dönteni. AZ ADOMÁNYT A JÁRDA ÉS AZ ORVOSI RENDELŐ HELYREÁLLÍTÁSÁRA, CSALÁDOK TÁMOGATÁSÁRA SZERETNÉK FORDÍTANI Az árvíz sújtotta Hernádkércsnek gyűjt Szeged Hernádkércs polgármestere először el sem akarta hinni, hogy Szegeden gyűjtést indítanak az árvíz miatt sokat szenvedett kis faluja javára. Az adományt a járda és az orvosi rendelő helyreállítására, családok támogatására szeretnék fordítani. SZEGED, HERNÁDKÉRCS HOLLÓSl ZSOLT Az utóbbi 35 évben az idei volt a hatodik komoly árvíz, amit átvészelt a Borsod-Abaúj-Zemplén megye közepén, a Szerencsi-dombság peremén, a Hernád folyó bal partján fekvő Hernádkércs. - Május 16-a volt a legnehezebb nap, a falu 140 lakóházából 84 közvetlen veszélyben volt. Hat családot, öszszesen 20 főt ki kellett költöztetnünk. A veszélyeztetett házak melléképületeit, pincéit elöntötte, konyhakertjeit szinte megsemmisítette a víz. A falu kül- és belterületéből 250 hektár került víz alá. 35 millió forint az idei költségvetésünk, eddig körülbelül 7,6 millió forintot költöttünk árvízi védekezésre. Fertőtlenítőanyagokat adtunk a családoknak, kiszivattyúztuk a kutakat, pincéket - mondta Kiss Zoltán (59), a 350 lakosú Hernádkércs polgármestere, aki szerint nagy probléma náluk az elöregedés is: a nyugdíjasok aránya 60 százalék. - Büszkék vagyunk rá, hogy megmaradt az agráripari szövetkezetünk, ami iparűzési adót fizet, a fejlesztésekben is közreműködik. A Miskolcot Kassával összekötő főúttól 7 kilométerre fekszik Hernádkércs; rajta keresztül lehet csak megközelíteni Szentistvánbaksát, Felsődobszát és Kiss Zoltán, Hernádkércs polgármestere a színházban. FOTÓ: KARNOK CSABA Nagykinizst, így szinte összenőtt a négy település. Körjegyzőségi központ is nálunk van. Amikor elrendelték a harmadfokú készültséget, 29 közmunkás, a szövetkezetünk mind a 40 dolgozója, szinte mindenki küzdött, hogy védjük a falut. 2,6 kilométernyi védművet építettünk fel homokzsákokból. A végén már fóliát terítettünk a zsákokra, és arra billentettük rá a járművekről a földet, így sikerült csak megmentenünk a falut - mesélte a polgármester, aki pénteken délután kapta a telefont: jöjjön el szombaton Szegedre, a Dömötör-gálaestre. - El sem akartam hinni, hogy ilyen létezik. Megható, hogy Szeged önzetlenül segít egy távoli falunak - fogalmazott Kiss Zoltán. Azt is elmondta: a szegediek adományát az árvíz által elmosott járda és az orvosi rendelő helyreállítására, és a rászoruló családok segélyezésére fordítják majd. Számlát is nyitottak Botka László bejelentette: az önkormányzat csatlakozik a civil kezdeményezéshez, és a Hernádkércsnek összegyűjtött adományt megduplázza. A falunak szánt támogatást a színház jegyirodájában elhelyezett urnába lehet bedobni június 15-éig, illetve a Fontana Credit Takarékszövetkezetben nyitott 57400107-11112277 számú számlára lehet átutalni. A polgármester és a kezdeményezés elindítója, Elekes Zoltán arra kéri azon települések vezetőit, civilszervezeteit, amelyek nem szenvedtek kárt a májusi árvizekben, hogy Szeged példáját követve, keressenek egy olyan falut, amelynek szintén nagy szüksége van az adományokra.