Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-08 / 106. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2010. MÁJUS 8., SZOMBAT Jobb a borház a T. Háznál RÓNAY­KÚRIA l»i \ ^ ( A, M 3 " V WM sa Mihály Zoltán a vendéglátásban találta meg a továbblépés lehetőségét. A SZERZŐ FELVÉTELE A honatyaságtól most búcsúzó Búzás Péter Makó polgármes­tereként tovább folytatja poli­tikusi pályafutását, elődei kö­zül azonban nem mindenki ma­radt a közélet küzdőterén. Mi­hály Zoltánból vendéglős lett, Dán János pedig visszatért az állatorvosi hivatáshoz, de a he­lyi közéletben továbbra is ak­tív Gazdag Jánosnak sem hi­ányzik a nagypolitika. MAKÓ SZABÓ IMRE A rendszerváltás után Makó első szabadon választott kép­viselője az MDF-es színekben mandátumhoz jutott Mihály Zoltán volt. Az egykori hon­atya szakított a közéleti sze­9$ Az egykori honatya szakított a közéleti szerepvállalással: ma sikeres vendéglős, és ezt is nagy elszántsággal, kitartással csinálja. repvállalással: ma sikeres vendéglős, és ezt is nagy el­szántsággal, kitartással csi­nálja. övé a makói Szent Gel­lért borház és étterem, de ő bérli Kiszomboron a Ró­nay-kúriát is. Azt mondja, egyáltalán nem hiányzik neki a politika, de négyéves képvi­selői megbízatásáról azt állít­ja, szép időszak volt. Sokat dolgozott annak idején Makó­ért, még ha úgy is érzi, ezt a választók nem honorálták cik­lusa végeztével. Politikus maradt Mihály Zoltán utódja, Gazdag János, aki az MSZP jelöltjeként szer­zett egyéni mandátumot. Igaz, nem az országos, ha­nem a helyi közélet szereplő­je: jelenleg is önkormányzati képviselő Makón, illetve a megyei közgyűlésben mindkét helyen bizottsági el­nöki tisztséget visel. Ő azt mondta, a helyi közéletben is megtalálta céljait, feladatát, mindig van teendője, így nem hiányzik neki az országos po­litika. De azért sem, mert - mint fogalmaz - a Fidesz olyan módszereket vetett be a hatalom megszerzése érdeké­ben, amiket az ő gyomra nem tud bevenni. Gazdag János 1998-ban Dán Jánosnak adta át a stafé­tabotot, aki a Független Kis­gazdapárt színeiben jutott parlamenti mandátumhoz. hhmhmhhmmmmmmmmmmnm A Szöregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ szeretettel meghívja tagjait 2010. május 25-én (kedd) 17.30 érakor a szöregi Tömörkény István Művelődési Házban (Szeged, Magyar u.12.) tartandó KÖZGYŰLÉS-re. NAPIRENDI PONTOK: 1. A szövetkezet igazgatóságának beszámolója az elmúlt év munkájáról, a gazdálkodásáról, a 2009, év eredményeiről, ennek keretében a szövetkezet tevékenységéről. 2. A felügyelőbizottság beszámolója az elmúlt évben végzett tevékenységéről. 3. A felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentése a 2009. évi mérlegről és eredményki­mutatásról. 4. A 2009. évi mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása és a 2010. évi üzletpolitikai cél­kitűzések meghatározása. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy azonos napirendi pontokkal és az erede­tivel azonos helyre 2010. május 25-én (kedd) 18 órára újra összehívjuk a közgyűlést, amely a résztvevők számától függetlenül határozatképes. A hódmezővásárhelyi Hódcsillag Szövetkezet Igazgatósága 2010. május 27. napján (csütörtök) 11.30 órára összehívja a szövetkezet közgyűlését a Hódagro Zrt. Batidai Szabadidőparkjába. NAPIRENDI PONTOK: A számviteli törvény szerinti beszámoló, javaslat az adózott eredmény felhasználására. 2. A Felügyelő Bizottság éves beszámolója. 3 Döntés a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről. 4. Igazgatósági tag választása. 5. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés nem lenne határozatképes, úgy az újabb közgyűlés időpontja azonos helyen 2010. május 27. (csütörtök) 12 óra, mely a fenti napirendi pontok tekinteté a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Miután ciklusa véget ért, visszatért eredeti civil foglal­kozásához, állatorvos Ma­kón. Úgy emlékszik vissza a kupola alatt eltöltött 4 évre, hogy rengeteg munkát fekte­tett bele - minden bizonnyal ő szólalt fel a legtöbbször a makói honatyák közül. Ér­deklődése a közélet iránt megmaradt, de miután egy­kori pártja sincs már meg, nem is tud válaszolni arra a kérdésre, hiányzik-e neki a politikai szerepvállalás. A Makó egyéni képvisele­tében Dán Jánost követő Martonosi György két ciklu­son át volt tagja az Ország­gyűlésnek. Először 1998-ban a Fidesz listájáról került be az Országházba, majd 4 év múlva mint a 7. választóke­rület egyéni képviselője. Ő sem szakított a közélettel: Maroslele polgármestere. Parlamenti tapasztalatainak, kapcsolatainak jó hasznát veszi, de nem hiányzik neki az országos politika. Első, kormánypárti ciklusára jó ér­zésekkel gondol vissza, mert termékeny volt, a második viszont ellenzékben nehéz volt. Akkor olyan stílus és hangnem uralkodott el, ami tőle távol áll - mondja. HAZANK NEPESSEGENEK12 SZAZALEKA EL A SZEGENYSEGI KÜSZÖB ALATT Megélni - havi 28 ezerből Közel 50 ezer Csongrád megyei élhet a szegénységi küszöb alatt - az Eurostat friss felmérése és megyei szakemberek becslése szerint. A legszegényebb települé­sen, Kövegyen sokan havi 28-45 ezerből próbálnak megélni. meghatároznának egy összeu­rópai küszöböt, akkor Luxem­burgban, Nagy-Britanniában nulla százalék lenne a szegé­mondja Király Dezső, a Magyar Szegénységellenes Hálózat dél-alföldi koordinátora. Sze­rinte az állam nem jól kezeli a j SZEGÉI CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR „A segélyezetteken átnéznek, mint egy üvegablakon. Elég szo­morú, hogy az embernek oda kell folyamodni, hogy segélyt kérjen. Én azt mondom, hogy a világ szégyellje magát, ne én. De én mindig szégyellem magam, mikor oda kell fordulnom. Nem vagyunk alkoholisták, nem ci­garettázunk, és mégis oda lyu­kadunk ki, hogy segélyt kell kér­nem, mert nem elég a pénz" ­olvasható egy kétgyermekes dél-alföldi apuka panasza a Ma­gyar Szegénységellenes Hálózat Vágóképek című jelentésében. Hazánkban az Eurostat sze­rint a népesség 12 százaléka, a gyermekek 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt - ezzel Svédországgal és Dániával va­gyunk egy csoportban. A sta­tisztika szerint szegény az, aki­nek a jövedelme nem éri el egy egyszemélyes háztartás átlagjö­SZEGÉNYEK HAZÁNKBAN 1 SZEGÉNYEK HAZÁNKBAN 1 : ri:é.Cl irTÍT^^^. 1 ^ Ország Szegénységi küszöb (forint) Szegények aránya a tettes 1 népességen belül (százalék) MAGYARORSZÁG 60 ezer 12 Szlovákia 72 ezer 11 Spanyolország 120 ezer 20 Hollandia 260 ezer 11 Luxemburg 400 ezer 13 Forrás: Eurostat DM-GRAFIKA nyek aránya - Bulgáriában és Romániában 99. Az anyagi javakat leginkább nélkülözőket vizsgálva az euró­pai statisztikai szervezet megál­lapította: Magyarországon a la­kosság 67 százaléka nem en­gedhet meg magának évente egy hét nyaralást - a dánok 10, a svédek 12 százaléka ismeri ezt az érzést. Nálunk rosszabb helyzetben csak a románok vannak (76 százalék). A magya­rok ötöde nem tud fenntartani egy autót, negyede pedig nem tud legalább kétnaponta húst vásárolni - ezt az alapvető élei­Nem csak pénztelenség. Ferge Zsuzsa szociológus egy előadásában hangsúlyozta: a gyerekek szegénysége magasabb az uniós átlagnál Ma­gas a munkanélküli szülők száma, növekszik a cigányság leszakadása és a falusi gyerekszegénység. De a szegénység nem csak pénztelenség - erre világít rá a Kurt Lewin Alapítvány A100 legszegényebb című kiadványa, amely az anyagi nélkülözésen túl a testi vagy kulturális kiszolgáltatottsá­got, függőséget és a családi kapcsolatok hiányát is figyelembe veszi. Az Európai Bizottság Európa 2020 stratégiájában konkrét célként határozzák meg az Unión belüli szegénységi ráta 25 százalékkal történő csökkentését - ez 20 millió ember sorsának jobbra fordulását eredményezné. vedelmének 60 százalékát. Va­gyis a szegénységi küszöb or­szágonként különböző: Luxem­burgban nagyjából 400 ezer, Hollandiában 260 ezer forint­nak megfelelő havi fix alatt szá­mít valaki szegénynek - Ma­gyarországon 55-60 ezer forint a küszöb (lásd táblázatunkat). Pascal Wolf, az Eurostat kom­munikációs felelőse szerint ha miszert a spanyolok, hollandok 2 százaléka nélkülözi csupán. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője úgy becsül: a lakosság 60 százaléka él a lét­minimum körüli szinteken. - 2010 a szegénység és a tár­sadalmi megkülönböztetés eu­rópai éve. Célunk: felkelteni az érdeklődést a nélkülözés iránt, központi problémává tenni ­szegénység ügyét - elköltik a le­hetséges forrásokat, de céltala­nul. - Napjainkban a szegény­ség alapvető oka a munkanél­küliség. Ezen kell segíteni. A gyermekek esetében pedig az oktatásé a kulcsszerep - szögezi le a nyugdíjas egyetemi oktató. A szegediek a leggazdagab­bak az egy főre jutó szja-befize­tés alapján - írtuk nemrégiben. A megyeszékhely 187 ezer 465 forintos átlagához képest óriási kontraszt a legszegényebb Kö­vegy mutatója: egy lakosra mindössze 34 ezer 241 forint jut. - Nincs munkahely a környé­ken, sokaknak csak a 28 ezer 500 forintos segély (az álláske­resők rendelkezésre állási tá­mogatása - a szerk.) az állandó bevételi forrás. Az önkormány­zat a legnagyobb foglalkoztató a településen, 16 ember dolgo­zik 6 órában. A 448 lelkes köz­ségben 3-4 vállalkozás műkö­dik, 17-18 százalékos a munka­nélküliség - ez Magyarcsanád után a második a makói kistér­ségben - tájékoztat Galgóczkiné Krobák Mária, Kövegy polgár­mestere. A nehéz sors meglát­szik a vásárlóerőn: tapasztalata szerint kevesebbet költenek az emberek, csak a létfenntartás­hoz szükséges dolgokat veszik meg. Még a szegénységi küszö­böt jelentő 60 ezer forint is ne­hezen jön össze - a nyugdíjasok többsége is mindössze 45-58 ezer forint járandóságot kap. Megbízható azolok a kalászosok védelmében Bár a gabonatermesztés kö­rülményei (az időjárás, a ter­mesztéstechnológia, a fajták és a kórokozók is) folyamato­san változnak, az azol ható­anyagtartalmú gombaölő szerek évek óta bizonyítják a búzabe­tegségek elleni kiemelkedő ha­tékonyságukat. Azoloknak nevezzük azokat a gombaölő szereket, amelyek strobilurint nem tartalmaznak, és ha­tóanyagaik közül legalább az egyik valamilyen triazol (epoxikonazol, tebukonazol, ciprokonazol, fluzi­lazol, protiokonazol stb.). Az azolok széles hatásspektrumú gombaölő szerek, melyek az őszi búza vala­mennyi gombabetegsége (rozs­dák, lisztharmat, pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság, fuzáriózis) ellen valamilyen mértékben hatéko­nyak. De nem egyenlő mértékben, sőt jelentős különbségek vannak köztük a hatékonyságot illetően. Az egyes készítmények értékét az adja, hogy a különféle gombabe­tegségek ellen mennyire és milyen hosszú ideig hatékonyak. Hatás­tartamuk készítménytől függően 3 - 5 hét. Hazánkban az általános gya­korlat az, hogy az őszi búzát egy­szer permetezik gombaölő szerrel a tavaszi, kora nyári Időszakban. Hogy ez pontosan mikor, a búza milyen fejlettségi állapotánál törté­nik, az többnyire attól függ, mi a védekezés célja: az elérhető leg­magasabb terméshozam elérése, valamely levélbetegség irányzott leküzdése, a kalászfuzáriózis mi­nél hatékonyabb elhárítása, eset­leg nincs is különösebb cél, csak a megszokás áll a dolgok hátteré­ben. Kézenfekvő, hogy a legjob­ban akkor járunk, ha az elérhető legmagasabb terméshozamot tűz­zük ki célul, és ennek megfelelően időzítjük az egyszeri védekezést. Az általános gyakorlat ellené­re egyszeri védekezéssel minden búzabetegséget tökéletesen elhá­rítani nem lehet, hiszen a liszthar­matgomba fölszaporodása már a bokrosodáskor megkezdődik, a vörösrozsda és a pirenofórás le­vélfoltosság kórokozói pedig még viaszéréskor is intenzíven fertőz­nek. Azt az időpontot kell megta­lálni, amelynél az összes föllépő betegség együttes kártétele a leg­kisebbre szorítható vissza. Az utóbbi években végzett kí­sérletek alapján az egyszeri véde­kezés optimális időpontja a búza kalászolásának kezdetén van, az esetek döntő többségében ez eredményezi a legmagasabb ter­méshozamot. Ha ehhez képest akár csak egy-két héttel is koráb­ban vagy ugyanennyivel később permetezünk, már mázsákat ve­szíthetünk el a termésből hektá­ronként. Egyszeri védekezés ese­tében ezért kiemelten fontos, hogy a leghatékonyabb és leghosszabb hatástartamú készítményt válasz­szuk a betegségek elhárítása ér­dekében. ÉVEK ÓTA... ...megbízható partner a gombabetegségek elleni védelemben. BASF The Chemical Company www nyfií úf«M h»i | www MiMIm

Next

/
Oldalképek
Tartalom