Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

10 2010. MÁJUS 22., SZOMBAT 100 éves a DÉLMAGYARORSZÁG 100 év: legidősebb szerzőnk olvasata 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyaror­szág. Lapunk e jubileuma alkal­mából időutazásra hivtuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átla­pozva fölvillantottuk, milyen­nek láttatta a világot, az orszá­got, a régiót, Szegedet - a Dél­magyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatá­nak utolsó állomása: 2010. CSONGRÁD MEGYE ÚjSZÁSZI ILONA Rengeteg témát érintett évszá­zados történetében lapunk. A 2008. június 21-én indított Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal című so­rozat lezárásaként a 93 éves Rakonczai János főiskolai ta­nárt kértük mérlegkészítésre. ÚJSÁGÍRÓK ÉS LEVELEZŐK. Száznál is több újságíró port­réját rajzolta meg az Időuta­zás Arcéi-sorozata, de leg­Kronológia: 2010 Március 17-20.: Magyaror­szágra látogat Károly walesi herceg és felesége, Kamilla hercegné. Április 10.: A szmo­lenszki légi katasztrófában életüket vesztik a Lengyel Köztársaság legfelsőbb állami és katonai vezetői, köztük Lech Kaczyüski államfő. Ápri­lis 14.: Kitör az Eyjafjallajökull vulkán Izlandon, amely nagy mennyiségű vulkáni hamut lö­vell magából, és emiatt na­pokra leáll Észak-Európa légi közlekedése. Április 25.: A magyarországi országgyűlési választások második forduló­ja, amelyen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti több­ségre tesz szert. Május 14.: Megalakul az új Országgyűlés. alább ennyi egykori és mai új­ságírói, szerkesztő, levelező életútjának vázlatát lehetne még összegyűjteni. A szegedi sajtótörténet szereplőinek ki­teljesedő tablóján Rakonczai János is helyet követelhet, hi­szen ő lapunk ma élő legidő­sebb szerzője. - A szegedi egyetem böl­csészhallgatójaként határoz­tam el: Strasbourgba megyek. Onnan küldtem beszámolót a Délmagyarországnak: 1939. augusztus 13-án, vasárnap je­lent meg - mutatja első cik­két: „A francia belpolitikai harcok hatása a nemzet egy­ségére. Levél Strasbourgból". A kolumnás cikk fölött: „(A Délmagyarország levelező munkatársától)", alatta az aláírás: Rakonczai János. - Azóta is érdeklődöm a kül­politika iránt. Ezt a vonulatot, a hírmagyarázatot hiányolom a lapból - fogalmazza meg kritikáját. Egy lap sokszínűsé­gének egyik biztosítéka, hogy sokféle szerzőnek ad teret. TERMÉKENY RIVALIZÁLÁS. - Az írásra Vér György biztatott, amikor az akkori Aradi - ma Victor Hugó - utcai szerkesztő­ségben felkerestem - emléke­zik. Fájlalja, hogy manapság kiszorultak a napilapból a helytörténeti írások, ezért ki­sebb folyóiratoknak adja tanul­mányait, például a Szegedi Mű­helynek. A rivalizálást ösztönzőnek találja Rakonczai János: „első szerzősége idején" a Délma­gyarországon kívül más lapok is jelen voltak a piacon. Sőt: a megye kisebb városainak ol­vasóközönsége is eltartott he­lyi újságokat. - Szegednek ellopták a lel­két: nem képes saját értelmi­séget kitermelni. E folyamat visszafordításában az újság­nak is lenne szerepe - mondja a vásárhelyi születésű főisko­lai tanár, aki szerint az olyan helyi kezdeményezésekről na­gyobb terjedelemben és gyak­rabban kéne írnia a helyi lap­nak, mint például a Dugonics Társaság élete, vagy a színhá­Kiadója gondoskodásának köszönheti évszázados létét a Délmagyarország. Keveset írunk a kiadóról. Pe­dig - miközben a lapkiadás üzleti-gazdasági vállalkozás - a kiadó tehet a legtöbbet a sajtó függetlenségének biztosításáért, a közéletben játszott pozitív, tényfeltáró szerepének megszilárdításáért, presztízsének erősíté­séért. Tudják ezt a Délmagyarország Kiadó adminisztrációs, gyártási és terjesztési részlegén dolgozó munka­társaink is. A titkárság az alfája és ómegája a hatékonyan működő kiadónak. Az adminisztráció pedig rögzíti a hirdetéseket, amelyeket a „gyártás" készít el. A PR- és marketingrészleg szervezi az olvasói nyereményjátéko­kat. rendezvényeket. A Csongrád megyében működő öt ügyfélszolgálati irodáiban olvasóink megvásárolhatják a szakácskönyveket, a koncertjegyeket, valamint apróhirdetéseket is feladhatnak. A kereskedelmi részleg és a nyomda munkája könnyen elképzelhető. A terjesztési csoporthoz tartozók azon fáradoznak, hogy minden ház­tartásba eljusson a napilap. Az informatikusok nélkül pedig ma már nem készülhet egyetlen újság sem: ők biztosítják a számítógépek zavartalan működését, hogy a Délmagyarország jelen lehessen az információs szu­persztrádán. FOTÓ: FRANK YVETTE SZEGED ÜNNEPE. „A város napját ünnepli ma Szeged, és vele arra jmlékszik, hogy IV. Bélától 1247-ben városi rangot kapott" (május 21., péntek). NAPI HÍREK Márciusi tél hóval CSONGRÁD MEGYE. Az időjárás ról a sok is kevés. „Szerda éj­szaka 22 órakor kezdett sza­kadni a hó, a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kft. 14 jármű­ve éjféltől szórta, takarította az utakat, járdákat, megállókat. Tegnap reggel, a fagypont kö­rüli hőmérséklet miatt csúsz­tak az utak, lefagyott a Belvá­rosi híd, lelassult a forgalom, lépésben araszoltak a jármű­vek" - ad március 12-én időjá­rási helyzetképet Dombai Tün­de. Hozzáteszi: „1951 óta jegy­zik a hótakaró adatait, azóta az évek felében maradt meg hótakaró márciusban. Átlago­san 5 napon havazott, és 2 na­pon terítette be fehér lepel az országot. Legtöbb havat, 19 centiset, 1955-ben, 1956-ban és 1986-ban mértek. Havas volt az ezredforduló óta 2003, 2004, 2005 és 2006 márciusa, átlagosan 10 centi hóval. A mögöttünk álló télen 42 nap borult hófehérbe". BÚCSÚ KASS JÁNOSTÓL. „Sok száz barátja és tisztelője, köztük rengeteg szegedi vett tegnap végső búcsút az életé­nek 83. évében, március 29-én elhunyt Kass jános Kos­suth-díjas grafikusművésztől, Szeged szülöttétől és díszpol­gárától a Farkasréti temető­ben" (április 17., szombat). KIÁLLÍTÁS. „A 100 éves Dél­magyarország történetében kalandozhatnak a látogatók a Somogyi-könyvtár aulájában június 26-ig. (...) A kiállítást ­Kukkonka Judit, a helyismereti gyűjtemény könyvtárosa ren­dezte - a Délmagyarországról és munkatársaink tollából megjelent kötetek, valamint kiadónk szakácskönyvei és süteményeskönyvei zárják" (május 14., péntek). Madárlátta hó a Széchenyi téren. Kétévente fehér a március, idén is kijutott a télből. FOTÓ: VERÉB SIMON ovábbi FOTÓK PATIKABUMM. „Tiszát tehet rekeszteni Szegeden patikák­kal: az elmúlt két évben 22 új nyitott és egy zárt be. A gyógyszertári élesedő verseny a városokban dúl, a széleket és a kistelepüléseket nem érinti. A beteg az előnyöket kínáló helyre húz" (január 5., kedd). Hetvenöt éve olvassa lapunkat Rakonczai János. Első cikke 1939-ben látott napvilágot, a legutóbbit tegnap írta. FOTÓ: FRANK YVETTE zi előadások kritikája, vagy az iskolai és a tömegsport. KEDVES TÉMÁK. - 1945 után so­kan elnémultunk: nem tartot­tuk tanácsosnak leírni a gon­dolatainkat - utal a „Délma­gyar" akkori témaszegénységé­re Rakoczai tanár úr, aki a fran­cia, latin, angol, orosz nyelv oktatója. Az ötvenes évek ele­jén a legendás Baross-gimnázi­umban tanított, majd a főisko­lára kerülve „a szláv nyelvek­hez kulcsot adó" oroszt oktatta. Bölcsészkari oktatóként, az idegen nyelvi lektorátus veze­tőjeként nehezen viselte az 1956 utáni légkört - az élelmi­szeripari főiskolán találta meg a nyugalmat. Nyugdíjazása óta hat könyve, számos cikke je­lent meg. Legutóbb Bryan Cart­ledge angol nyelven írt nagy­szerű Magyarország-történeti művéről írt recenziót, s esszét a kisebbségi kérdésrő. Közben kedves témája maradt minden, a szegedi egyetem fejlesztésé­vel kapcsolatos információ. „Egyetembúcsúztató és -kö­szöntő" - összegzi Időuta­zás-sorozatunk az 1940. év leg­fontosabb történéseit. E kieme­léssel ugyanúgy egyetért Ra­konczai János, mint azzal, hogy folyamatosan hírt adunk a sze­gedi univerzitást gazdagító be­ruházásokról, a mérnökképzés­ről. Például január 14-én arról, hogy: „közel egymilliárd forin­tos beruházás indul a Szegedi Tudományegyetemen: a Moszk­vai körút 9. szám alatt úgyneve­zett zöld épületet kap a mérnöki és a természettudományi kar". Április 8-án pedig arról, hogy „korszerű, sürgősségi betegellátó osztályt (SBO) ala­kítanak ki a Szegedi Tudo­mányegyetem (SZTE) új klini­kai tömbjének földszintjé". - A Dél-Alföld elmúlt évszá­zadának keresztmetszetét adja az Időutazás-sorozat - véli leg­idősebb szerzőnk, aki örülne, ha a Délmagyar egykori cikkei­nek, fotóinak válogatása kötet­be foglalva is napvilágot látna. Arcél: Darvasi László (1962-). „1962-ben születtem, és nagypapá­nak éppen el volt törve a lába. Úgy bicegett föl a szülészet harmadik emeletére. Aztán a gyerekkor, ahogy Mészöly Miklós mondja, elmúlt, és bár nem erre készültem, de egyszerre csak egy erő úgy döntött bennem, hogy író legyek. Holott tanítással kezdtem, és szerettem is az iskolát, elcsábított az újságírás, és akkor el is dőlt az, hogy a munka­eszközöm a szó, a mondat, a nyelv lesz. És persze a képzelet. írok mindenfélét, tárcát és nagyregényt, drámát és elbeszélést. Ez önmagá­ban nem erény, csupán adottság. Sok könyvem jelent meg, legutóbb a főként Szegeden játszódó Virágzabálók, lefordítottak vagy tíz nyelvre, igazán szerencsésnek mondhatom magam. Most éppen, új novellák és egy színdarab mellett, mesekönyvet is írok." CIGÁNYHÁZ. „Legalább 12 és fél millió forint veszett kárba azzal, hogy az Amaro Kher ci­gány közösségi ház az enyé­szeté lett. Az épületet most telekáron, 20 millió forintért hirdette meg értékesítésre az IKV Zrt. A kisebbségi önkor­mányzat elnöke szerint a pénztelenség miatt jutott erre a sorsra a ház. Hogy a közel 80 ezer eurós pályázati ösz­szeg hová tűnt, továbbra sem tudni" (február 9., kedd). 100 NAP MÚLVA.,. Megkezd­tük a visszaszámlálást: 100, 99... A Délmagyarország mint a vidéki sajtó doyenje, legré­gebbi napilapja május 22-én lesz 100 éves. Az ünnepi fi­nomhangolást már jó ideje megkezdtük, 100 hétre terve­zett időutazás-sorozatunkkal már a 86. évben járunk. (...) Mostantól mindennap jelent­kezünk egy-egy míves idézet­tel hátsó oldalunkon a 100 éves Délmagyarországból, he­tente kérünk egy kis délma­gyaros sztorit ismert és ke­vésbé ismert emberektől, no és persze egy-egy újságírótól" (február 12., péntek). SAKKZSENI. „Hazánk legfiata­labb sakknagymestere lett a napokban a 13 éves Rapport Richárd, megdöntve Lékó Pé­ter 1994-ben felállított rekord­ját. A fiatalember - akiről a The New York Times is írt ­most Szegeden vendégeske­dik, nagyszüleinél. A menü: napi 10 óra sakk, Kaszpa­rov-könyv, rántott hús" (március 11., csütörtök).

Next

/
Oldalképek
Tartalom