Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? Metrót, szerelemvasutat, óriáskereket és interaktív szökőkutat is álmodtak Szegedre azok a 10-14 éves gyerekek, akik indultak Az én városom - Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? címmel meghirdetett pályázaton. Sokaknak szárnyalt a fantáziája, de akadtak egészen gyakorlatias ötletek is. így például volt, aki azt javasolta, tíz-húsz év múlva tovább tartson a zöld a gyalogátkelőhelyeken, hogy az öreg nénik is kényelmesen átérjenek az úttesten. SZEGED SZABÓ C SZILÁRD „Születésem óta itt élek, ebben a mindig színes nagyvárosban. Szeretek itt lenni. Ha sétálok a Tisza partján, s a töltésen végigbi­ciklizek, vagy futok, mindig eszembe jutnak gyermekkorom szép pillanatai" - ezzel a megmosolyogtatóan kedves felütéssel kezd­te dolgozatát Csizmadia Vanda, a Tisza-parti Általános Iskola nyolcadikosa, aki 39 diáktársával együtt indult a Gregor József Általános Iskola által újszegedi gyerekeknek kiírt az Én városom - Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? című pályázatán. NAPELEMEK A BAJAI ÚT MENTÉN A 10-14 éves gyermekek pályamunkáiban központi szerepet kapott a Tisza és a környezetvédelem. Van, aki a töltést sétáló­utcává alakítaná át, más a rakparton, a betongát helyén étter­meket, cukrászdákat hozna létre. Péter Dániel olyan szabad strandot álmodott Szegedre, mint a csongrádi Körös-torok, csak ő még extrákkal, például wakeboardpályával és kisebb vízi csúszdával is felszerelné a helyet. „Egy mesterséges tavat hoz­nék létre - írja a hetedikes Adányi Gergő -, ahol egy kis részen lehetne horgászni, és a másik részén fürdeni a halakkal. Min­denféle halat betelepítenék, ami érdekes, szép, és persze nem veszélyes." Füle Fruzsina jobban kihasználná a megújuló ener­giákat, de azt nem írja, hogyan tenné ezt. Az ötödikes Kurucsai András recepttel szolgál: „Mivel Szegeden sokat süt a nap, én több száz óriásnapelemet helyeznék el a Bajai és a Szabadkai út mellett." László Klaudia több fát ültetne, és kitiltaná a belvá­rosból a gépjárműforgalmat. És akkor már itt is vagyunk a kö­vetkező nagy témánál, a közlekedésnél. EGYMÁSON HEMPERGŐ SZERELMESEK „Egy megszépült helyet látok magam előtt. A régi buszok már nem járnak, mindegyik új. A villamosok és a trolibuszok to­vábbra is futnak a pályájukon, talán még az utak is egyeneseb­bek" - írja Bárány Bettina. A gyermekek közül többen alul- és felüljárókkal bővítenék a városi úthálózatot, mert így szerintük biztonságosabb lenne a közlekedés. Volt, aki egészen gyakorla­tias ötlettel szolgált: tíz-húsz év múlva tartson tovább a zöld a gyalogátkelőhelyeken, hogy az öreg nénik is kényelmesen át tudjanak menni az úttesten. Deák Dénes és Kocsis Dávid metró építésével gyorsítaná a városi, sőt kistérségi közlekedést, így a Széchenyi térről akár Deszkig vagy Sándorfalváig is el lehetne menni a földalatti vasúttal. S ha már vasút, jóléti intézkedés­ként többen a budapestinél is nagyobb vidámparkot építené­nek Szegeden. A mi angolparkunkban Adányi Gergő szerelem­vasutat is létrehozna. „De nem akármilyen vasút lenne ez. Di­rekt úgy menne a vasút, hogy a szerelmesek egymásra dőlje­nek." Az ötödikes Tábith Zsófia képzeletben 2030. május 21-én tesz sétát Szegeden, amikor is a turistákat már emeletes város­néző buszok szállítják, a múzeum előtt interaktív szökőkút, a vidámparkban pedig a SzegedEye névre keresztelt hatalmas óriáskerék áll. JÓ REGGELT. KEDVES ÓRÁM! És a végére egy nagyon futurisztikus elképzelés Adányi Gergőtől, aki olyan ébresztőórát fejlesztene ki, ami csak akkor hagyja abba az ébresztést, ha az ember feláll, és a szemét kinyitva jó reggelt kíván neki. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola hetedikes di­ákja a közbiztonságért is tenne az általa kitalált kártyazáras ajtó­val, ami csak akkor nyílna ki, ha az ember felmutatja a kártyát, de „ha azt elveszíti, akkor hangazonosítást kér. Ha a hangazono­sítás megfelel, akkor egy biztonsági kérdést tesz fel, amire csak egy válasz van. Ha nem jó a válasz, kihívja a rendőrséget". A pályázat eredménye. Az én városom - Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? című pályázat eredménye. Az 5-6. osztályosok kategóriá­jában: 1. Kurucsai András, 2. (megosztva) Tábith Zsófia és Mészáros Angéla (mindhárom Vörösmarty Mihály Általános Iskola), a 7-8. osztá­lyosok kategóriájában: 1. Adányi Gergő (Vörösmarty Mihály Általános Iskola), 2. Tóth Zita (Tisza-parti Általános Iskola), 3. Imrényi Dániel (Gregor József Általános Iskola). Különdíjat kapott: Laczkó Rózsa (Ti­sza-parti Általános Iskola). minden idők legszenzációsabb mű­vét, a repülőgépet". A Délmagyaror­szág tudósításából kiderül: Szeged a harmadik magyar város, „amely­nek levegőjét a La Manche-csatorna felett győzedelmeskedő, büszke Bleriot-típus átszeli". Felemelő volt a város kulturális pezsgése is: Blaha Lujzát a szegedi színházban Csepreghy Ferenc Piros bugyellárisában láthatta a publi­kum. Ebben az esztendőben a teát­rum társulatának tagja bizonyos Blaskó Béla Ferenc Dezső. A mai Ro­mániában született, Lugosi Bélaként világhírűvé vált színész itt még csak bontogatta szárnyait - amelyeket Drakulaként terjesztett ki a filmvász­non, az Universal filmstúdió 1931-es, azonos című film főszerepében. 1910. november 10-én rendezték Bartók Béla első szegedi koncertjét. Waldbauer Imrével és Kerpely Jenő­vel Európa-szerte sikeres hangver­Tisza Szálló. A nagy múltú, neoreneszánsz Tisza Szálló 1885-ben épült fel Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Hivatalosan 1886. január 23-án nyitotta meg kapuit, így a hotel immár több mint száz éve a szegedi társasági élet egyik központja. Nevét Tisza Kálmán 10 éves miniszterelnökségének tiszteletére kapta. A szálloda történetében a kultúra is fontos szerepet játszott: dísztermében, a szegedi zenei élet központjában rendszeresen rendeztek bálokat, koncerteket, ahol zongorajátékával Bartók Béla többször is tapsra ragadtatta a közönséget. Ungár-Mayer-palota. A Magyar Ede tervei alapján készült épületet 1910-ben emelték. Szegeden e lakóház építésénél alkalmaztak először vasbetont, amelynek statikai számításait Zielinski Szilárd végezte. A szecesszió és eklektika stílusjegyeinek kavalkádja olyan látványt nyújt, amelyet bárki megcsodálhat. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is gyakran megfordult. Ml TÖRTÉNT SZEGEDEN 1910-BEN? Mikszáth beköszönt, Bartók megadta a hangot 99 1910 VII. Edward ha­lála után a brit trón V. György­re száU, miköz­ben létrejön a Dél-afrikai Unió, Cook ka­pitány pedig eléri az Észa­ki-sarkot. Az Osztrák-Ma­gyar Monar­chia utolsó vá­lasztását ren­dezik, és meg­nyílik a Pélmo­nostor-Vil­lány-Siklós vasútvonal. Svédországban bevezetik az általános vá­lasztójogot, az Orosz Balett Párizsban be­mutatja Igor Sztravinszkij A tűzmadár című balettjét, forra­dalmasítva a klasszikus ba­lettet. Megszü­letik Major Ta­más színész, Karády Katalin színésznő, Ge­revich Aladár hétszeres olim­piai és har­mincnégysze­res magyar bajnok vívó, valamint lacques-Yves Cousteau fran­aa tengerkuta­tó. Mikszáth Kál­mán száz év­vel ezelőtt, 1910. május 28-án hunyt el Budapes­ten. Az elegáns Tisza Szálló hallja a szá­zadelőn. 1910-ben építették a Kárász utca sarkán álló Ungár-Mayer-palotát, amelynek alagsorában működött a Corso kávéház. Drakula és Blaha Lujza a szegedi színház színpadán szerepelt, Cook kapitány elérte az Északi-sarkot, miközben a Kárász utcán épült az Ungár-Mayer-ház - és megszületett a Délmagyarország. Mi történt a Tisza-parton és a világban 1910-ben? senysorozatot produkáltak Beetho­ven, Brahms, Chopin műveiből, de Bartók zeneszerzőként is bemutat­kozott a Tisza-parton: az Este a szé­kelyeknél és a Két román tánc a Ti­sza Szálló hangversenytermében nagy sikert aratott. A városba látogatott márciusban gróf Tisza István, a Nemzeti Munka­párt alapítója - a júniusi ország­gyűlésiképviselő-választáson dia­dalmaskodott is. Nem csak a párt iz­mosodott abban az esztendőben: a belügyminiszter jóváhagyta a Sze­gedi Munkás Testedző Egyesület alapszabályát. Földben és égben is képviseltette magát Szeged: a Széchenyi-téri Vá­sárhelyi-szobor körül talált emberi leleteket Tömörkény István vette górcső alá - a fentiek jóindulatát pedig a helyi polgárok az újszegedi Szent Erzsébet-templom építésével igyekeztek elnyerni. A liget szélén Paulovits Márton javaslatára emel­tek neogótikus templomot, 30 méte­res toronnyal - november 19-én, Er­zsébet napján szentelték fel. Magyar Ede pedig tovább mun­kálkodott a város arculatát ma is meghatározó, mediterrán stílusje­gyű épületein: ebben az évben kez­dődött a Tisza Lajos körút 37. szám alatti Református Palota (1910-1912) és a Kárász utcai Ungár-Mayer-ház (1910-1911) építése is. NOSZTALGIA R. TÓTH GÁBOR „Halló, itt Mikszáth Kálmán" - kö­szöntötte a legendás író a zsurna­lisztát, s rajta keresztül az olvasókat a Délma­gyarország első szá­mának címlapján 1910. május 22-én. Talán megbocsát­ható elfogultság, hogy lapunk számára ez az esztendő legfonto­sabb ese­ménye ­de mi történt még ebben az évben Szegeden? Az új lap rögtön szenzációs ren­dezvényhez adta támogatását: a Ti­sza-parti város lakosai - ekkortájt 118 ezren voltak - „francia aviatiku­soknak" tapsolhattak május 29-én, vasárnap. A szegedi repülőnapra két kiváló francia pilóta, Montigny gróf és Croquet mérnök látogatott el, hogy bemutassák a „XX. század legnagyobb technikai vívmányát,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom