Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-01 / 50. szám

8 2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ ÜZLETI INNOVÁCIÓS PRESZTÍZS DÍJAS A HEDZ MAGYARORSZÁG KFT. Utazás virtuális jeggyel A kiadónk által alapított, a Dél­magyarország és a Szegedi Tudo­mányegyetem Gazdasági Presz­tízs Diját 8 kategóriában osztot­tuk ki 2009-ben a megye vállal­kozásai és üzletemberei között. Sorozatunkban Fejes Sándor, a Hedz Magyarország Kft. ügyve­zető igazgatója számol be arról, milyen munka áll azon eredmé­nyek mögött, amelyeknek kö­szönhetően az Üzleti Innovációs Presztízs díjat vehették át. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA A 2006-ban alapított Hedz Ma­gyarország Kft. mobil fizetési megoldások fejlesztésére szako­sodott szoftvertechnológiai vál­lalkozás. Olyan alkalmazásokat fejleszt, amelyek bármely hazai vagy külföldi felhasználó szá­mára - szolgáltatótól függetle­nül - lehetővé teszik, hogy mo­biltelefonjaik banki terminállá, kényelmes számlafizetési esz­közzé, vagy éppen közlekedési menetjeggyé alakuljanak. A cég egyik terméke az Euró­pában is egyedülálló, a mobilte­lefonon bankkártyás fizetést megvalósító iziSHOP mobil webáruház (www.izishop.hu). - Ez ingyenes szolgáltatás ­mondta el Fejes Sándor, a Hedz Kft. ügyvezető igazgatója -, használatához csupán egy Java­alkalmazást kell letölteni mobi­lunkra, és máris tudunk vele ké­nyelmesen, mégis kényelmi dí­jaktól mentesen vásárolni autó­pálya-matricát, utasbiztosítást, Fejes Sándor: A gondolkodásnak is változnia kell. FOTÓ: FRANK YVETTE belépőket, lapelőfizetést, de fi­zethetünk vele parkolási díjat vagy éttermi számlát is. Szege­den sajnos egyelőre nem hasz­nálhatjuk a mobil parkolásban - tette hozzá a vezető. Az iziSHOP legújabb termé­ke - ezért kapta meg a cég a Délmagyarország Üzleti Inno­vációs Presztízs díját - az mTic­ket. Segítségével már menetje­gyek és bérletek is válthatók mobilon. A szolgáltatás egy év­vel ezelőtt az ország első mobil menetjegy alkalmazásaként in­dult el Pécsett a városi közleke­désben. A hazai piacvezető, több szabadalommal is rendel­kező megoldás továbbfejlesz­tett változata, az eTicket pedig már azt is lehetővé teszi, hogy utazásainkhoz elegendő lesz bemutatnunk meglévő diák­igazolványunkat, lakcímkár­tyánkat vagy bármely más, vo­nalkóddal ellátott igazolvá­nyunkat. A virtuális jegyekért vagy bérletekért persze ezentúl is fi­zetnünk kell, ezt pedig megte­hetjük a buszmegállóban mo­biltelefonról, otthon az interne­ten vagy akár hagyományos jegypénztárakban, a jegyként Díjak, díjazottak Az Arany Levél díjat a Makó-Tér­ségi Víziközmű Kft., az Üzleti In­novációs díjat a Hedz Magyaror­szág Kft., az E-dijat az iKron-ln­ca-Monguz Kft. nyerte el. Az év kisvállalkozása Szénási Róbert egyéni vállalkozó, Az év közép­vállalkozása az Exicom Rend­szerház Kft., Az év vállalkozása a CSOMIÉP Kft. Az év üzletem­bere díjat Holman Endre és Hol­man jános, a Generál Média Kft. igazgatói vehették át, a Pályáza­ti Különdíjat az AQUAPLUS Kút­fúró, Kútjavító és Vízépítő Kft.-nek ítélték oda. vagy bérletként használt igazol­ványaink „feltöltésével". A decemberi Presztízs díj át­vétele után az iziSHOP mTicket­és eTicket-megoldásai február­ban az Invitel Zrt. országosan meghirdetett InnoMax Innová­ciós díját is megnyerték. A meg­oldások elterjedése megváltoz­tathatja utazási szokásainkat, hiszen segítségükkel a korábbi­aknál kényelmesebben, gondta­lanabbul közlekedhetünk: iga­zolványunkat például havi bér­letként használhatjuk Szege­den, a helyi közlekedésben, majd felutazhatunk vele vonat­tal Budapestre, ahol azzal a BKV járatin is közlekedhetünk. - A technológiában könnyű volt az innováció, a nagy kihí­vás az üzleti döntéshozók gon­dolkodását is innovációra bírni - nyilatkozta Fejes Sándor. AZ ALGYŐI JURA IPARI PARKBAN FEJLESZTETTEK KI A TALALMANYT Ehető géllel tisztítják a vízcsöveket Egy új, szegedi találmány áll en­gedélyezés előtt: hamarosan zselés anyagokkal tisztíthatják a rossz állapotban lévő, elalgáso­dott vízvezeték-hálózatot. Az al­győi jura Ipari Park és a Szegedi Tudományegyetem kutatói által előállított gél egyébként ehető, a természetben gyorsan lebom­lik, használatával egészségeseb­bé tehetnék egész Magyarország ivóvízhálózatát. - először az ipari parkban, majd egész Szegeden, vagy akár Magyarországon. - A mechanikus tisztítótech­nológiákkal nem érhető el a ve­zetékek minden részlete, ahol így meglepően sok alga telep­szik meg, karbantartáskor ez SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Körülményes, drága, és számos technológiai nehézséget rejt a föld alatti csőrendszerek kar­bantartása, tisztítása - állítja az olaj- és vízvezetékekkel több évtizede foglalkozó Ormay Ta­más, aki a Jura Ipari Park ügy­vezetőjeként az egykori Mol-te­lephelyen döntött egyik talál­mányának megvalósításáról. A különböző olajszármazékok szállításában és felszín alatti hálózataik tisztításában már korábban is használtak külön­böző, zselés állagú anyagokat. Innen jött az ötlet, hogy a gél­technológiát az ivóvízszállító rendszerekben is alkalmazzák „A mechanikus tisztító­technológiákkal nem érhető el a vezetékek minden részlete." Ormay Tamás ügyvezető okozza az ivóvíz kellemetlen szagát és a barnás elszínező­dést. A hagyományos tisztítás során problémát jelent még az is, hogy változó a különböző vezetékek átmérője, így egy mé­retet csupán egyféle berende­zéssel lehet takarítani. A gél­technológiával a rendszerbe juttatott sűrű anyag kitölti a cső belső felületét, így a hagyomá­nyos módszernél tökéletesebb tisztítást eredményez - össze­gezte az ipari park vezetője. Az ötlet megvalósításához együttműködést ajánlott a Sze­gedi Tudományegyetem Alkal­mazott Kémia Tanszéke, és gyor­san eredményre jutottak: telje­sen természetbarát, sőt ehető anyagot sikerült előállítani ­ami alkalmas a vízvezetékek tisztítására. Alapanyagnak egy keményítőfajtát választottak. - A tisztító gél alapja a gu­argumi, ami szinte minden, állományjavítót tartalmazó élelmiszerkészítményben megtalálható - mondta Kónya Zoltán egyetemi docens. - Eh­hez a keményítőhöz az élelmi­szeriparban szintén felhasz­nált bórsavat adagoljuk, így térhálósodik a vegyület, ami pudingszerű, kocsonyás anyagot eredményez. A gélt a csőbe juttatva állítjuk elő, az megfelelő sűrűség esetén tel­jesen kitölti a rendelkezésére álló teret, és egy több tíz, eset­leg száz méter hosszú dugó­ként a mögé juttatott víz nyo­másával elmozdul, mechani­kailag tisztítva a cső belsejét. Megtudtuk: a szabadalmaz­tatás útjában immár csak a bü­rokrácia áll, hiszen a technoló­giát engedélyeztetni kell; ezt jo­gilag csak bevizsgált termék kaphat. Viszont nem tisztázott, hogy mi minősül terméknek, hi­szen maga a gél a csőrendszer­ben jön létre, a munkavégzést követően pedig szabad levegőn néhány nap alatt elbomlik. Így a termék ipari gyártásáról nem le­het szó, ami egyelőre megakasz­totta a hivatali folyamatot. Az ipari parkban már tesztelték Bár a hivatalos vizsgálatra csak az engedélyezést követően ke­rülhet sor, az algyői Jura Ipari Park egy csőszakaszán sikeresen tesztelték a világelső technológi­át, mondta Ormay Tamás. Az igazgató rámutatott: ezzel az in­novációval is arra törekszenek, hogy még több munkahelyte­remtő beruházást vonzzanak Al­győ és Szeged térségébe, ahol már most is közel ötven vállalko­zás működik sikerrel. A nagyok elszipkázzák az építési megbízásokat Csak a kis munkákért tudnak versenyezni a Csongrád megye nagyobb városaiban működő építőipari cégek, a nagyobb megbízások vidékre, tőkeerős vállalatokhoz kerülnek. A me­gyei iparkamara elnöke szerint az önkormányzatok is tehetné­nek azért, hogy helyiek kapják a feladatokat. CSONGRÁD MEGYE BÍRÓ DÁNIEL Manapság minden forint szá­mít az építőiparnak. Kockázat­kezelési szakértők szerint 2010-ben ennél az ágazatnál fo­rog fenn leginkább a fizetés­képtelenség veszélye. 2010 ele­jén 36-37 százalékkal kisebb az építőipar teljesítménye, mint az iparág utolsó jó évében, 2006-ban volt. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy azokat az önkormányzati fejlesztéseket, 483 millió forint értékben ad­tak megbízást. A kilencből csupán 3 projektnél lett nyer­tes ajánlattevő szentesi cég, ők együttesen 75 milliós mun­kát kaptak. A városházán ér­deklődésünkre elmondták, nagyobb beruházásokért helyi társaságok nemigen tudnak versenybe szállni, mert tőke­szegények, illetve nem állnak össze konzorciummá. Ugyan­ez a probléma a panelfelújítá­soknál, ahol a társasházak vá­lasztják a kivitelezőt. Mivel az állami támogatások utalása bizonytalan, egyes költsége­ket meg kell előlegeznie a szerződött építőipari cégnek. A panelprogramban élen járnak Vásárhelyen: 8 társas­ház korszerűsítésére 250 milli­ós értékben csak helyi céget bíztak meg. Az önkormányzat 10 építőipari közbeszerzést folytatott le tavaly - a kiírá­Vásárhely lehetne a követendő példa. - Ha az önkormányzati megbízások többsége helyi építőipari céghez kerülne, valóban javul­hatna a munkanélküliségi mutató, illetve a foglalkoztatottak helyben költenék el a munkájukért kapott fizetést, ami a helyi gazdaságot erősítené - fogalmazott lapunknak Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója. Az elnök szerint a megyében csak Hódmezővásárhelyen érzékelhető, hogy úgy írják ki a közbeszerzést, hogy egyenlő színvonalú ajánlat esetén a helyiekhez kerül a munka. Nemesi megjegyezte, a régiós vi­szonylatban nagynak tartott vállalkozások sem olyan tőkeerősek, mint amilyet a mai finanszírozási gyakorlat megkövetel. Szintén köz­beszerzési problémának tartja, hogy a mélyépítő cégek is versenyez­hetnek a magasépítő munkákért, holott ez visszafelé nem teljesül. amelyek uniós vagy egyéb tá­mogatások felhasználásával valósulnak meg, ki végzi el, ki kapja a megbízást. Egy telepü­lésnek az a legjobb, ha helyi vállalkozással szerződik, mert akkor könnyebben számon kér­hető a munka minősége, a cég helyben adózik, illetve munka­helyeket is biztosít a környék­belieknek. Csongrád megye na­gyobb városainak közbeszerzé­si gyakorlata viszont arról árul­kodik, hogy kevésbé érvénye­sülnek a fenti szempontok. Szentesen 9 építőipari köz­beszerzést bonyolítottak le az elmúlt időszakban: összesen sok fele útfelújításra vonatko­zott, ezeknél vidéki társasá­gok nyertek. A közbeszerzé­sek összértéke 1 milliárd 89 millió forint volt, ebből 332 millió nyertek a vásárhelyi cé­gek, négy beruházásra. Csongrádon 17 felhívást tet­tek közzé, összesen 1,1 milliárd forint értékben. Kilenc esetben helyi vállalkozás kapta a meg­bízást, összesen 265 milliós munkáért. Makón 6 közbeszer­zést vezényeltek le az elmúlt év­ben, de csak a Hagymaház 13 milliós festését nyerte el helyi iparos, a többi - 3,6 milliárd ér­tékben - vidékre került. Szentesen 9 építőipari közbeszerzésből 3 esetben nyert szentesi. A Klauzál-iskola felújítását egy szarvasi cég kapta. A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom