Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-01 / 50. szám

A DÉUV AGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE (n i A PLETYKA EGÉSZSÉGES, CSAK NE SZÓLJON K 93 Ha a fér| fiakplety•B kainak, a téi mavariációk : » eléggé egyszerűek, ezzel szemben a nők beszélgetései változatosabbak, több részletre kiterjedők, ezáltal a női csevej általában szórakoztatóbb, érdekesebb. Azt beszélik... A pletyka fontos része az életünknek. Az öreg nénik a padon, a kollégák az irodában, a nők a fodrásznál, a férfiak a futballöltözőben osztják meg egymást közt nem éppen publikus információikat másokról. Ami aztán - ahogy lenni szokott - szájról szájra terjed, akár a népmese, s végül izgalmas sztori kerekedik belőle. Szvetelszky Zsuzsa szociológus, „pletykakutató" először csak tanulmányt készített a jelenségről, végül egy egész könyv lett belőle. SZÓBESZÉD VARGA ALEXANDRA Nincs olyan ember a földön, aki ne lelné kedvét egy kis pletykálkodásban. Persze ez is csak akkor tud érdekes lenni, ha épp nem mi magunk vagyunk a szóbeszéd tárgya... Több kutató is azt állítja, hogy az emberi dialógusok kétharmada telszky Zsuzsa rengeteg kutatást végzett e témakörben, s meglepő eredményt kapott. - Már az elején tisztázzuk: igaz, hogy a nők jóval pletykásabbak, mint a férfiak? - Az erősebb nem képviselői ugyananynyit pletykálnak, mint a hölgyek, sőt egyes kutatók szerint még többet is! A legnagyobb különbség viszont az, hogy a férfipletyka közben a témavariációk eléggé egyszerűek, ugyanis inkább magukról szeretnek beszélni. Ezzel szemben a nők beszélgetései változatosabbak, több részletre kiterjepletykálás. Ez akár még egészséges is le- dők. Intonáció, azaz hanglejtés tekintehet, hiszen a kutatásokból kiderült az is, tében is színesebb a női csevej, a férhogy a köteüen társalgásnak stresszol- fiáké monotonabb, s ezért az előbbi áldó, immunerősítő hatása van. Szve- talában szórakoztatóbb, érdekesebb. 99 Az emberek néha még akkor is elhiszik a pletykát, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről... Szvetelszky Zsuzsa Ennek köszönhető az a tévhit is, hogy a nők a nagy pletykások, hiszen tőlük gyakran hallani olyan felkiáltásokat, hogy „Nem mondod! Tééényleeeg?" vagy „Jézusmáriám!" - egyszóval feltűnőbbek. - Mi számít pletykának? - Csak az, amit több ember terjeszt. Ha én egyedül állítom csupán, hogy a szomszédom csélcsap asszony, akkor az rágalom vagy intrika. A pletyka ismerős szereplőkről szóló, nem publikus információ, amelynek legfőbb jellemzője a terjedés. Úgy hullámzik végig az emberek között, mint ahogy egy focimeccsen felugranak a szurkolók, és elkiáltják, hogy „Gól!". A pletyka értékváltó jelenség: mindenki szí vesen hallgatja, ám azt már kevesen szeretik, ha róluk szól... - Milyen módszerekkel kutatott a témá ban? - Először is meghatároztam a kutatá som tárgyát, és leválasztottam róla azokat a jelenségeket, amelyek nem tartoznak a pletykához. Például a szóbeszédet, intrikát, rágalmat, manipulációt, szapulást, mesebeszédet. Készítettem kérdőíves felmérést is, bár erről a témáról egy kérdőív nem mond sokat. Eredetileg tanulmánynak szántam a témát, ám hamarosan kiderült, hogy egy könyv alatt „nem úszom meg". - Egyáltalán: miért pletykálunk? - A pletyka fontos eszköz lehet az emberek számára, hogy információk birtokába jussanak másokról, hogy elboldoguljanak a társadalomban, a munkahelyükön és mindennapi életükben egyaránt. Nagyobb az ereje a pletykának, mint az igazságnak. Az emberek néha még akkor is elhiszik azt, amit csak suttogtak nekik, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről... esős időben is stílusosan Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta DÁVID BECKHAM 26 MILLIÓ FONTOT KÍNÁL AZ ÁLOMVILLÁÉRT, AMELY GEORGE CLOONEY-É Dávid és Victoria Beckham veszi meg George Clooney olaszországi tóparti villáját - adta hírül a sajtó. Az Ocean 11 sztárja jó barátságban van Beckhamékkel, akik néhány napot Clooney villájában töltöttek tavaly, amikor Dávidét „kölcsönadták" az AC Milannak. Dávid Beckham első látásra megszerette a tóparti villát és a csodálatos vidéki környezetet. - Nyugalmas, csendes, közel van Milánóhoz. Nagyszerű lenne, ha ott élhetnénk a családommal - áradozott Dávid Beckham. Clooney azért válik meg szeretett otthonától, mert elege van abból, hogy a lesifotósok éjjel-nappal a kerítésen lógnak, és figyelik minden mozdulatát. A 30 szobás Villa Oleandrát a színész egyébként 2002-ben vásárolta 10 millió fontért. Most úgy tűnik, Beckhamék közel vannak ahhoz, hogy megvegyék álmaik házát, de még meg kell küzdeniük az orosz vodkamilliárdossal, a 47 éves Tariko Roustammal, aki szintén szemet vetett a villára, és elképesztő összeget: 30 millió angol fontot kínál érte - tízzel többet, mint amennyiért Clooney meghirdette az ingatlant. Az olasz lapok úgy tudják, Clooney a hatalmas összeg ellenére vélhetően barátainak kedvez, és a Beckham famíliának adja el a TERMÉKENYSÉGI TESZT FÉRFIAKNAK Hamarosan kapható Európában az a termékenységi teszt, amellyel házilag ellenőrizhetik ondósejtjeik számát a férfiak. A tesztet az Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, az FDA is vizsgálja már, amerikai forgalmazása szintén küszöbönáll. A terméket olyan pároknak szánják, amelyek már pár hónapja próbálkoznak a fogamzással, de még nem áll szándékukban ter'Éi mékenységi szakemberhez fordulni. A teszt segíthet abban, hogy kis költséggel, diszkréten derüljön ki a férfi szerepe a pár esetleges terméketlenségében. A termékenységi teszt az Egyesült Államok különböző részein 65-250 dollárba (13-50 ezer forint) kerül, ennél jóval olcsóbbnak ígérkezik az otthoni teszt, amely várhatóan 25 dollár (mintegy 5 ezer forint) körüli áron lesz elérhető. Normális értéknek számít, ha a sperma egy milliliterjében 20 millió vagy annál több ondósejt található. A teszt azt jelzi, hogy az adott minta eléri-e ezt a számot, illetve azt is megmutatja, ha a sejtszám igen alacsony, milliliterenként 5 millió alatt van. A kérdések, amelyek leginkább kiborítják a szülőket- Miért kék az ég? - Hogyan készül az áram? - Mi az a fekete lyuk? - Mi az a végtelen? - Miért vannak szökőévek? - Hogyan tudnak a madarak repülni? - Miért sírunk a hagymától? - Honnan jön a szél? - Miért sós a tenger? - Milyen nagy a világ? - Mi történik, amikor meghalunk? - Mi az a prímszám? - Isten igazán létezik? - Mi csinálja a mennydörgést? - Miért pislogunk? - Honnan jönnek a kisbabák? - Hány óra van? - Hogyan tud a Mikulás lemászni a kéményen? - Honnan jön a víz? •• • •" 'í' i ví( „Az agyamra mész!": kérdések, amelyektől minden szülő kiakad Amikor az ember a dugóban 4jL és ideges, hogy a gyerek elkésik az iskolából, ő meg a munkahelyéről, derült égből csap le a kérdés: „Anya, miért kék az ég?" Ez azon kérdések egyike, amitől minden szülő haja égnek áll - és amire nincs rövid válasz - derül ki egy amerikai felmérésből, amelyben 2500 szülőt kérdeztek meg. A legkiboritóbb kérdések között szerepel a „miért sós a tenger?", „mi az a végtelen?', és ami még ennél is jobban feladja a leckét „Isten létezik?' Vagy: „Honnan jönnek a kisbabák?' Gondolnánk, hogy az élettel és halállal kapcsolatos kérdéseket mindenki saját világnézete alapján képes megválaszolni, ám a felmérés ezen a téren érdekes eredménnyel szolgált. A babák születését illetően a szülők 72 százaléka azt mondja, hogy a kisbabát a gólya hozza, míg 23 százalékuk azt, hogy a kisbabát a csipkebokor aljában szokták találni. És mi a helyzet a halállal? Ha valaki a családban meghal, a gyerekek körében is beszédtéma lesz az elmúlás. A szülők 40 százaléka azt válaszolja: aki meghal, az a mennybe vagy a pokolba jut, és a szülők negyede szerint angyal lesz belőle. A matematikai és természettudományos témakörökben sok szülő' - a megkérdezettek 54 százaié ka - elveszettnek érzi magát. „Mi csinálja a mennydörgést?" - nos, erre nem mindenki tud válaszolni. Arra a kérdésre, hogy „hogyan készül az áram?", a szülők 67 százaléka megpróbál ugyan ma gyarázattal szolgálni, de legbelül csak annyit mond: passz!