Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-03 / 52. szám

2010. MÁRCIUS 207., SZERDA AKTUALIS Folytatná a megkezdett fejlesztéseket Baráth Lajos (jobbról) Tóth Tibor főorvossal a makói kórház belgyógyászati osztályán. FOTÓ: VERÉB SIMON konyságát országosan is jegy­zik, de az is, hogy felméréseik szerint a betegek 90 százaléka ismerőseinek is ajánlja az in­tézményt - hangsúlyozta a fő­igazgató. Mik a tervei? Baráth Lajos fontosnak tartja a megkezdett fejlesztések folytatását, így például a 300 millióval támo­gatott sürgősségi osztály után rehabilitációs és pszichiátriai központot is akar, illeszkedve a megyei egészségügyi piac elvárásaihoz. Minthogy a múlt év nyara óta a megye másik kórházát, a szentesit is igaz­gatja, a hetet megosztva tölti Makón és Szentesen. Szeretné a két intézmény munkáját az eddigieknél jobban összehan­golni. A legfontosabbnak azonban azt tartja, hogy minden válto­zás közepette a pénzügyi egyensúly megőrzésével együtt is betegcentrikus maradjon az intézmény, hogy a páciensek és az itt dolgozók egyaránt elé­gedettek legyenek. JOBBAN ÖSSZEHANGOLNÁ A MAKÓI ÉS SZENTESI KÓRHÁZ MUNKÁJÁT Elsőre. Jó teljesítménynek szá­mít az országgyűlési képviselő­választások első fordulójából a Parlamentbe jutni. A legjobb eredménnyel az egykori tévéri­porter Király Zoltán dicseked­het, akit a rendszerváltozás előtt is a szegedi 2. számú sze­gedi választókerületből juttat­tak az Országházba, de a fordu­lat után az MDF színeiben is je­lentős, mert 25 ezer 261 vá­lasztó akaratából, 65 százalé­kos szavazati aránnyal lett kép­viselő. Hasonlóképpen került a Parlamentbe Hódmezővásár­helyről 1998-ban a volt mérnök Rapcsák András (13 ezer 302 vokssal, 51 százalékos támoga­tottsággal), majd 2002-ben (18 ezer 431 szavazatta, közel 56 százalékos aránnyal) a jogász Lázár János - mindketten Fi­desz-MDF támogatással. ros kudarcot könyvelhet el a MIÉP-jelölt orvos, dr. Kovács László. A fiaskót a duplázók közül az MDF-es pszichiáter, dr. Grezsa Ferenc és az MSZP-s „képviseletvezető" Bacsa Pál sem úszta meg. Ellenben az ál­latorvos dr. Szabó Lajos 1990-ben a Független Kisgaz­dapárt képviselőjeként beül­hetett a parlamenti patkóba, de négy év múlva már nem. Párttársa, Imre Béla 2002-ben csak 199 voksot (0,6 százalé­kos támogatottságot) kapott, így lett a legeredménytele­nebb az egyszer próbálkozó 25 politikusjelölt közül. A csapat­ból a legeredményesebb Ba­logh Jánosné, aki 2006-ban függetlenként lett második. 1998-as szegedi MIÉP-es jelölt­ként még ifj. Tóth László politikai ismertséget már Toroczkaiként szerzett, ARCHÍV FOTÓ: KARNOK CSABA Nehéz időszakon van túl a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház, de úgy tűnik, az egészségügyet jobbára kedvezőtlenül érintő változá­sokból győztesen került ki az intézmény. Bizonyára ezért szavazott bizalmat, immár határozatlan időre a fenntartó megyei közgyűlés a főigazgatónak, Baráth Lajosnak, aki a szentesi kórházat is vezeti. MAKÓ, SZENTES SZABÓ IMRE Baráth Lajos 5 esztendeje ke­rült Makóra. Legfőbb sikeré­nek azt tartja, hogy a nemrégi­ben százesztendős kistérségi kórházat sikerült beilleszteni Makón gyógyult A makói kórház főigazgatója, aki egyébként Szegeden lakik, nem csupán szavakban tesz hitet az általa vezetett intézmény mel­lett: amikor legutóbb megbete­gedett, itt kezeltette magát. Az egészségügyi miniszter, Székely Tamás nemrégiben Makón tett látogatásakor ezt úgy kommen­tálta, ebből az is látszik, hogy megbízik a kollégáiban. Egyéb­ként nemcsak gyógykezelése alkalmával ragaszkodik a kór­házhoz, találkozásunkkor is épp a helyi menzán ebédelt. az egészségügyi ellátórendszer regionális munkamegosztásá­ba, és van jövőképe is. - Az in­tézmény struktúráját ehhez persze át kellett alakítani: a la­kossági igényekhez igazodva új ellátási formákat vezettünk be, mint például a korszerű egynapos sebészetet és a reha­bilitációt. Ezzel együtt csök­kent az aktív, és nőtt a króni­kus, illetve rehabilitációs ápo­láshoz szükséges ágyak száma - mondta a főigazgató. Az átszervezések közepette meg kellett birkózni azzal, hogy a makói kórháztól a köz­ponti átszervezés keretében közel 600 millió forintot von­tak el. Ennek ellenére az in­tézmény anyagi helyzete sa­ját, illetve a fenntartó megyei önkormányzat erőfeszítései­nek köszönhetően nem rom­lott, stabil. - És hogy jól mű­ködik, azt nemcsak az jelzi, hogy a gyógyító munka haté­3 Tóth vesztett -1 jelölt 2 kerületben is indult már beolvad az integrált szak­képzés informatikai központjá­vá váló Gregus-iskolába. Debreczeni Magdolna sem akkor, sem most nem kívánt az ügyről nyilatkozni. Csak annyit közölt, többször is ki­hallgatták már a rendőrségen. Megígérte: ha megszületik a jogerős ítélet, akkor mindent a nyilvánosság elé tár. A rendőrség lezárta a nyo­mozást, s az iratokat vádemelé­si javaslattal továbbította a vá­sárhelyi városi ügyészségnek. Szanka Ferenctől, a megyei fő­ügyészség szóvivőjétől meg­tudtuk: az ügyészség megszün­tette a volt pedagógus ellen a vagyon elleni bűncselekmény miatt indított eljárást, de vádat emelt okirat-hamisítás miatt. Többször kihallgatták, de Debre­czeni a jogerős ítéletig nem nyilat­kozik. ARCHÍV FOTÓ: TÉSIK ATTILA Módosult az iskola­igazgató elleni vád Megszüntette a vagyon elleni bűncselekmény miatt indított eljárást a városi ügyészség ab­ban az ügyben, amely a vásár­helyi önkormányzat feljelenté­se nyomán indult a Kalmár­szakközépiskola volt igazgató­nője ellen. Debreczeni Magdol­na ellen okirat-hamisítás miatt emeltek vádat. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Még 2008 szeptemberében tett büntetőfeljelentést a vásárhe­lyi önkormányzat Debreczeni Magdolna, a Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szak­iskola volt igazgatója ellen, aki az intézmény-összevonás előt­ti napokban 32,7 millió forintot költött el iskolai célokra. A vá­ros szerint ezzel 54 százalékkal lépte túl a nem sokkal koráb­ban jóváhagyott éves keretet. Korsós Ágnes jegyző az ügy ki­robbanása után tartott sajtótá­jékoztatóján kijelentette: Deb­reczeni Magdolna ezzel meg­sértette a számviteli szabályo­kat, a polgári törvénykönyvet, az államháztartási törvényt, az önkormányzati rendeleteket, és súlyosan megsértette a min­denki számára kötelező városi beszerzési szabályzatot. Deb­reczeni azonban még a belső ellenőrzés megindulása előtt lemondott igazgatói megbízá­sáról, így nem tudott ellene az önkormányzat fegyelmi eljá­rást indítani. A belső ellenőr szerint a volt igazgató 774 ezer forintért klí­mát vásárolt, amit 480 ezerért beszereltetett az iskolába, 5,3 milliót költött vizuáltechnikai eszközökre, 11,5 milliót pedig számítógépes fejlesztésre, mi­közben tudta, hogy egy hónap­pal később megszűnik a státu­sza, s intézménye, azaz a Kai­KI MINDENKI AKART ITT KÉPVISELŐ LENNI? (2.) A fiaskót a vásárhelyi duplázók közül a szocialista színekben induló Bacsa Pál sem úszta meg. ARCHÍV FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Függetlenként a legsikeresebb a vásárhelyi körzetben 2006-ban máso­dik helyezett Balogh Jánosné. ARCHÍV FOTÓ: DM/DV A kisgazdapárt jelöltje, Pancza István Vásárhelyen és Szegeden is kudar­cot szenvedett, ARCHÍV FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Az eddigi öt választás egyéni képviselőjelöltjeinek többsége vesztes, hiszen nem lett hon­atya. A képviselőségre pályázó Csongrád megyeiek adatai kö­zött szemezgetve most a 45 je­löltös 2. (szegedi-homokháti) és a 44 név között válogató 6. (hódmezővásárhelyi) egyéni választókerületet tesszük na­gyító alá. CSONGRÁD MEGYE ÚjSZÁSZI ILONA A Tisza-parti nagyváros egy-egy részét is magába fog­laló 3 körzet közül a második­ba tartozik a legtöbb település, mert Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Öttömös, Puszta­mérges, Röszke, Rúzsa és Zá­kányszék népe is véleményt mond - eddig 5 választáson 45 jelöltről. Csúcstartónak az ope­ratőrből lett politikus, Balogh László számít: négyszer indult (MDF, MDF-Fidesz, majd Fi­desz-MDF, végül Fidesz­KDNP színárnyalattal), s egyé­niben kétszer jutott a Parla­mentbe. A triplázó egyetemi oktató, Géczi József MSZP-zász­ló alatt 1994-ben lett egyéni képviselő, e versenyformában kétszer alul maradt. A Tóth László név két választáson is olvasható a szavazócédulán, de három külön személyt ta­kar. A „dr." címmel büszkélke­dő 1990-ben a Hazafias Válasz­tási Koalíció, négy év múlva pedig a Nemzeti Demokraták nevében kampányolt - ered­ménytelenül. A „szimpla" T. L. sokgyerekes családapa, aki 1998-ban függetlenként tett kí­sérletet; ugyanekkor az „ifj." előtagú a MIÉP nevében lépett föl, de később mint a „hétvár­megyés" Toroczkai László ka­vart politikai viharokat. Duplázónak számít az ügy­véd Lévay Endre, aki 1990-ben a Nemzeti Kisgazdapárt, 1994-ben pedig az Egyesült Kis­gazdapárt politikusjelöltjeként tűnt föl. Nagyobbat váltott a fi­zikus Kiss József Géza, aki 1998-ban a KDNP, 2006-ban pe­dig a Centrum ernyője alatt próbálkozott. A többség (29) csak egyszer állt kötélnek. Kö­zülük a legeredménytelenebb­nek a Magyar Vállalkozó Egy­ségpárt jelöltjeként 2002-ben 344 voksot összegereblyéző, 0,86 százalékos támogatottsá­gú „autószerelő, gépjármű­technikus, közép- és felsőfokú szállításszervezői végzettségű" Bakai Csaba bizonyult. Hasonlóság a 2. és a 6. szá­mú választóke­rület között, hogy az SZDSZ minden ciklus­ban más-más jelölttel próbálkozott. Közülük Sándor Klára MSZP-hátszéllel hajózott a Parlamentbe, Szege­den. Kapocs a két kerület kö­zött még a szegedi postaigaz­gatóságról politikai pályával kacérkodó, de vásárhelyi szü­letésű Pancza István is. A Füg­getlen Kisgazdapárt jelöltje­ként 1998-ban szülőváros­ában, majd 2002-ben Szegeden indult - mindkétszer sikertele­nül. A vásárhelyiek legkitartóbb pályázója a lakatos Havránek Ferenc: a Munkáspárt megjele­nítőjeként ötször kísérletezett, eredménytelenül. Háromszo­>1 Az állatorvos dr. Szabó Lajos 1990-ben a Független Kisgazda­párt képviselőjeként beüthetett a parlamenti patkóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom