Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-03 / 52. szám

A DELMAGYARORSZAG/DELVILAG MELLEKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír mm • Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta Nemrég az egyik bulvárcsatorna több kategóriában díjazta a televíziós szakembereket, médiaszereplőket. Winkler Nóra a Magyar Televízió Kultúrház című műsorának szerkesztője Érték díjat nyert. Beszélgetésünket az Érték díj értékéről kezdtük. MILLIÁRDOS ÁRVERÉSEK, AUKCIÓS REKORDOK Érték és mosoly képernyő PIÓ MÁRTA - Az Érték díjat szakmai kura tórium ítéli oda - válaszolta Winkler Nóra -, a média kategóriát Vitray Tamás képvi seli, de közösen döntenek a díjazottakról. Nekem azért is volt ez megható, mert gyerekkorom- '' ban Vitray műsorait nézve mindig azt éreztem, de jó neki, hogy ezt csinálhatja, és valószínűleg nincs is ennél tesség, nagyvonalúság és együttérzési képesség. De mindenki mást tart a saját életében értéknek, és fontos is, hogy mindent a maga kategóriájában ítéljünk meg. Egy jól összerakott, szerkesztett, vágott, felépített műsor akkor is érték és komoly munka, ha tömegeknek készül, ott a tét azon van, hogy tartja-e magát egy civilizációs minimumhoz és felfogja-e, hogy felelőssége van, mert sokakhoz szól. - Hosszú volt az útkeresés. Mint a legtöbb lány, ön is szeretett volna színész lenni. Mi volt az, ami miatt végül a rádió és televízió lett a cél? ff Nagy pillanat volt a magyar aukciós rekord, 280 millió a Csontváry-képért, és az is, amikor egy orosz kortárs fotós jobb, mint érdekesen beszélgetni valakivel. És az szép pillanat volt, hogy pont ő mondta a laudációt a díj elé. Szerintem az érték elvhűség, következeVáratlan magasságba repítette a képet. Nagyon hosszú licit volt, olyasmi szenvedéllyel, amit nagyon izgalmas nézni és levezetni. ínkler Nóra - Nagyon sok mindent próbáltam ki és éltem meg, aminek visszamenőleg is örülök. Van egy racionális énem, amelyik számolni szeret, egzakt dolgokat. Ezt tudtam használni, amikor egy kiadót vezettem és Excel-táblákat írtam naphosszat, hogy kiI

derüljön, hogyan áll a | vállalkozásunk, hány I alkalmazottat tudunk I eltartani és kiadf junk-e egy könyvet I vagy sem. De közben I interjúkat készítettem | a magazinunkba dizájnerekkel és építészekkel. Ez így volt kerek. Sőt, ehhez jött a Danubius Rádió reggeli műsora. Az is izgatott. Érdekelt, hogy egy szofisztikáit dizájnlap mellett hogyan néz ki egy mainstream műsor, amit reggelente egymillió ember hallgat. A tévés felkérések a rádió miatt érkeztek, és ezek között is volt napi kulturális híradó és a Luxor-show, ami megint egy mainstream szórakoztató műsor. És aztán ezek mentén jött a Kultúrház megkeresése négy éve. Mind közül az érdekelt a legjobban, és ennél is maradtam. - Ha valaki folyamatosan a képernyőn van, ráadásul csinos is, tud-e normális magánéletet élni? - Szerintem aki akar, az tud normális magánéletet élni. És A SZIGETORSZÁGI NOK NEGYEDE NEM SZEXEL A 35 év feletti, Nagy-Britanniában élő nők több mint negyede egyáltalán nem él szexuális életet - derül ki egy felmérésből. Skóciában a legmagasabb az arány: a megkérdezettek 38 százaléka él cölibátusban. Paula Hall párterapeuta szerint ami a szexualitást illeti, a nőkre nagy nyomás nehezedik, és ezért van az, hogy egyre többen utasítják vissza az együttlétet. A hírességekről szóló hirek arról árulkodnak, hogy az ismert nők gyakran, sőt, nagyon gyakran élnek szexuális életet, a valóság azonban ettől jócskán különbözik: a dolgozó nők és családanyák körében ugyanis a libidó csökken, ha túl vannak egy nehéz napon otthon és a munkahelyen, nem biztos, hogy minden este képesek ágyba bújni férjükkel vagy kedvesükkel. - A válaszadókkal kapcsolatban azt gondolom: mivel Nagy-Britanniában úgy vélik, a heti három-négy alkalom a normális, aki csak egyszer van együtt a párjával, úgy válaszolt, hogy egyáltalán nem szexei. Érdekes kérdéseket vet fel ez - tette hozzá Paula Hall, aki A 35-64 évesek 42 százaléka ismerte el, hogy szed antidepresszánst. szerint a nőknek igenis el kellene fogadniuk, hogy van, aki gyakrabban, van, aki ritkábban él szexuális életet - egyikben sincs semmi kivetnivaló. A legtöbb nőnek hullámzó a hangulata, a 35-44 év közöttiek harmada pedig azt válaszolta: a menstruációja első napjaiban nagyon agresszív, és uralkodnia kell magán, hogy ne bántsa magát vagy másvalakit fizikaüag. MI los ro i egy normális, igazi kapcsolatban két ember választja egymást, nem a másik révén elérhető pozíciókat keresi. És ha két ember tényleg szereti egymást, akkor tök mindegy, hogy néha hogy mutatják be őket. - A kultúra sokak számára valami szupersztárba beleszeretett a terem, nag^^fe™*ött + r , . . .. ... es komoly dolog. es a vegen a ket licitáló teljesen roi M! lo 2 S: cc Hol van a határ, meddig tartozik valami a kultúra és mettől a szórakoztatás kategóriájába? - A kultúra az életből van. Az élet meg néha fennkölt, néha nem, de nagyon érdekes. Ha viszont az a tét, sikerül-e megmutatni, hogy a kultúra közvetlenebb, mint aminek tűnik, akkor jobb, ha nem a fennkölt völtát hangsúlyozzuk hanem azt, hogy mindenkié. - Ön képzőművészeti aukciók vezetője, most borárverést fog irányítani. Mit kell tudnia annak, aki árverést vezet? - Két évvel ezelőtt, amikor a piac a csúcsán volt, előfordult, hogy három óra leforgása alatt több mint egymilliárd forint értéknél ütöttem le a kalapácsot. De egy kamaraárverés ugyanakkora koncentráció. A szabályok merevek, de nagy hajlékonysággal kell vezetni. Ez nagyon személyes, tulajdonképpen bizalmi munka. Kétpólusú állapot. Egyfelől kommentálni egy gyorsan pörgő licitet, a lépcsők emelkedését, persze nem lehet rontani, pásztázva figyelni kell a teljes termet, emlékezni az utolsó előttire, mert lehet, hogy valaki meggondolja magát, és akkor viszsza kell tudni emlékezni, hol is ült az alatta licitáló és neki kínálni újra. Másfelől figyelni, nézni a licitálókat, kipuhatolni, mennyi erejük maradt még, biztatni és egyensúlyozni, néha szigorúan rendet tartani, néha kedvet csinálni a folytatáshoz. Imádom az árveréseket, és csak utána fogom fel, mennyire elfáradtam benne. r IDŐTÁLLÓ RUHÁK Vannak ruhák és szabásvonalak, amelyek soha nem mennek ki a divatból. A csónaknyakú, ujjatlan, karcsúsított ruha minden alkalomra megfelelő: hordhatjuk munkába, elmehetünk benne vacsorázni, és ha fekete színűt vásárolunk, akkor akár egy fogadásra is. A térd fölött érő, szűk szoknya is örök klasszikus: magas sarkú, a láb szép formáját hangsúlyozó cipővel mindig elegáns viselet. Ahogyan az egybeszabott kötött vagy horgolt ruha is: egy ezüstszínű övvel és egy jól megválasztott nyaklánccal feldobhatjuk, és máris alkalmi jellegű viseletté válik. A NŐK HÁROMSZOR ANNYIT TEÁZNAK - ÉS MÉG MINDIG ŐK FŐZIK Egy Nagy-Britanniában készült felmérés eredménye szerint a szigetországban nem lehet beszélni női egyenjogúságról: a munkavállalók között még most is a nők főznek több alkalommal teát - nemcsak saját maguknak, hanem férfi kollégáiknak is. És nem csak önszántukból: az irodában gyakran kérik meg a nőket a férfi munkatársak, hogy főzzenek már nekik egy teát. A felmérésből kiderül: hetekre lebontva a nők háromszor annyi alkalommal készítenek meleg italt férfi kollégáiknak, mint azok nekik - vagy maguknak. A férfi kollégák 62 százaléka még meg is magyarázza, hogy miért nem képes teát készíteni: éppen fontos telefonbeszélgetés közepén van, szorítja a határidő, fel kell készülnie egy fontos tárgyalásra, sőt, vannak, akik nem létező sportsérülésükre hivatkoznak. Azokon a helyeken, ahol mindig van soros teafőző, a nők zöme szó nélkül megfőzi a szükséges adagot, a férfiak negyede viszont legalább öt percet vitatkozik és elégedetlenkedik, mielőtt kimenne a teakonyhába. Azonban ezért a nők is hibáztathatok. Mint 46 százalékuk bevallotta: inkább teát főz, mint dolgozik, 24 százalékuk pedig azt mondta: a teakonyhában lehet a legtöbb pletykát hallani, ezért szeret oda járni. \ <W V Ö NEM AZ ÖSZTROGÉNEN MÚLIK Mivel a nők gyakran csak a férfiaknál idősebb korban kapnak szívinfarktust, ezért jogos volt a feltételezés: a női nemi hormon a változás kora előtt megvédi őket a koszorúér-betegség ellen. A legújabb elemzések a kezelés elején inkább a fordítottját jelzik. A korábbi feltételezés szerint az ösztrogének gátolják a koszorúér-betegség kialakulását. Az utóbbi időben azonban mind több adat jelzi, hogy legtöbbször ennek az ellenkezője igaz. Először olyan tanulmány jelent meg, amely ugyan igazolta, hogy a nők ritkábban és később lesznek szívbetegek, de tüzetesen megvizsgálva a férfiak és a nők nagy csoportját, az derült ki, hogy a különbséghez nincs szükség a hormonok áldásos hatására.