Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-27 / 72. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS A három Polgár lány: Zsófi, Zsuzsa, Judit. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légyott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár ^^^^ Szieszta ÉVTIZEDEKIG A LÁNYAIT, MA A CSILLAGSAKKOT MENEDZSELI POLGÁR LÁSZLÓ Börtönbe, elmegyógyintézetbe csukták volna a „jóakarói", de volt, amikor a lányait vitték volna az intézetbe. Tény: az, hogy a Polgár lányokat nem íratták a szülők iskolába, állandó meghurcoltatással járt. Nyakukra járt a rendőrség, a hatóság, mindenki, aki bizonyítékot akart a rosszról. Pedig az az út, amelyet Polgár László nagymester, sakkedző, s mellesleg a neveléstudomány kandidátusa végigjárt, kivételes. Boldog zseniket neveltek Polgárék ÁDÁM GYÖRGY akadémikus, a Magyar Pe­dagógiai Tár­saság elnöke KÖNYVTÁR A POLGÁR-KÖNYVEKBŐL Amikor a lányok férjhez mentek, a mene­dzselésük a férjek kezébe került. Polgár Lász­ló, az apa ekkor fogott intenzívebben a könyvírásba: összesen 86 kötete látott napvi­lágot főként a nevelés és kreativitás fejlesz­tésének témakörében. Ekkor született meg a csillagsakk is, amely a hagyományos sakk­nál gyorsabb, izgalmasabb, és szupergyorsa­sággal fejleszti a kreativitást. Ha valaki ezt a sakkot csinálja kb. 1500-2000 órát, a kreati­vitása magas szintre fejlődik, és ezt át tudja vinni bármely más területre is. RÓLA MONDTÁK „Polgár László a hazai és a nemzetközi speciális pedagógia rendkívüli originalitá­sú és hatékonyságú vezető egyénisége, akinek különösen a fiatalok alkotókészsé­gének és logikai képességének fejlesztése terén kidolgozott játékrendszerei és re­formgondolatai világszerte osztatlan sike­reket és gyümölcsöző vitákat váltottak és váltanak ki." ANYJA FIA(I) CSALÁD HARCSÁS JUDIT Különleges, ugyanakkor tisz­teletre méltó, hisz nemcsak itthon, de a nagyvilágban is tudták: világklasszisokat ne­velt, akik bárhol bemutatják tehetségüket, kreativitásu­kat. Zsuzsa, Zsófi és Judit ezt megtette. És nem azért, hogy bizonyítsanak. Sokkal inkább a maguk és családjaik boldo­gulásáért, talán mert ez a leg­nagyobb örökség, amit a Pol­gár szülőktől kaphattak. A tehetséget, a képességet a boldogsághoz vezető útnak nevezi Polgár László, a neve­léstudomány kandidátusa, sakkíró, nagymester, aki 64 évesen is folyamatosan dol­gozik: kitalál, menedzsel, itt­hon és külföldön is előadáso­kat tart. Most éppen a 6ét éve felfedezett „szerelméről", a csillagsakkról, amiről képes lenne órákig, sőt talán napo­kig mesélni. - A kutya a hetedik, a csil­lagsakk a nyolcadik unokánk - mosolyog Polgár Lászlóné Klára, aki - ha csak teheti ­mindenhova elkíséri a férjét. - Eleinte, amikor kiröpültek a lányok, nehéz volt, de meg­szoktuk, hogy ketten, ponto­sabban a kutyával együtt hár­man maradtunk. Ugyanakkor kellemetlen jelenetek, de túlél­tük. Minél több idő eltelt, an­nál többen megértettek ben­nünket. A KÍSÉRLET SIKERÜLT - A lányok nem jártak iskolába, otthon kaptak meg minden fej­lesztést. Gondolom, a rendszer­váltás előtti években ezt büntet­ték, vétózták, ellenezték. Ezzel kapcsolatban nagy csatát vívtak a hatóságokkal, a rendőrséggel, mindebben mégis mi volt legne­hezebb? - Azt mondtam, egy nő ké­pes ugyanúgy gondolkodni, mint egy férfi, s akkor ezt Ma­gyarországon veszélyes volt kimondani - veszi át a szót a férj. - Egyesek ezért egyene­sen elmegyógyintézetbe vagy börtönbe csukattak volna. Szerencsére nem így lett. Pe­dig én csupán abban voltam bizonyos, hogy a ff A lányok bizonyítottak, s nők - azonos ié ahogyan haladunk előre a korban, az élet jobbá lett számunkra. Nincs lek ™eténe-eké­okom panaszra, megmaradtunk egymásnak nagy-nagy szeretetben Lacival. Polgár Lászlóné a habitusunk mit sem válto­zott: folyton úton vagyunk, a férjem előadásokat tart, en­gem pedig boldoggá tesz, ha az emberek arcán látom az örömöt, észreveszem, hogy érdekli őket az, amiről beszé­lünk. VOLTAK AZ ÉLETÜNKBEN NEHÉZ, PECHES IDŐSZAKOK - Ezek szerint cseppet sem a nyugdíjasok hétköznapi életét élik, egyszóval most sem pihen­nek... - Hát valahogy tényleg ál­landó pörgésben élünk, ugyanakkor azt is elfogadom: maradtam az örökös kezdő, a háttér, aki jobbkeze lehetek a férjemnek. Boldogan teszem, az élet ugyanis soha nem volt unalmas mellette. Talán ezért is különös öröm, ha megláto­gatjuk az unokáinkat - most voltunk például Zsófinál há­rom hétig Izraelben, előtte Amerikában Zsuzsinál. Judit­hoz pedig amikor csak tehe­tem, megyek. - Soha nem éltek úgymond átla­gos életet. Hogyan lehetett meg­szokni azt, hogy a férje folyton kitalál valamit, Klári pedig mind­végig a háttérből, mintegy őran­gyalaként segítette? Sok nő erre ma képtelen, s ezért csúsznak szét a házasságok. - Egyszer egy kedves isme­rősünk megjegyezte, milyen szerencsés lehetek, mert sokat utazgatok. Végiggondolva nem a távollétek, az utazások, sokkal inkább a közös munka és a cél kovácsolt össze ben­nünket. Nincs mit szépíteni, voltak az életünkben nehéz, mondhatni peches időszakok, pesek a férfiaké­hoz hasonló tel­jesítményre. Egyszóval a nagy eredmény­hez itt is, ott is nagy munka kell, s ez nem volt meg a sakkban mielőt­tünk. - Büszke a lányaira, hiszen világ­bajnokokat nevelt, zseniális ered­ményeket értek el. - Nem a legpontosabb szó az, hogy büszke vagyok rá­juk, mert én eredménynek tartom azt, amit ők elértek. Természetesen jóleső érzés, hogy csináltunk egy kísérle­tet, s ez a kísérlet sikerült, rá­adásul a lányaim boldogok. Szép és teljes életet élnek a világ különböző pontjain, ne­velik az unokákat, s nagyon odafigyelnek arra, hogy a gyermekeik képességeit fej­lesszék. Igaz, az unokáim is­kolába járnak, de rendkívül tehetségesek: mind beszél három-négy nyelven, sakkoz­nak, csillagsakkoznak, sza­badidejükben pedig ameny­nyit csak lehet, sportolnak, járják a természetet. HA ÚJRAKEZDENÉM, NEM A SAKKOT VÁLASZTANÁM - Ha újra kezdené, ugyanígy gon­dolkodna, ugyanígy fejlesztené a lányok képességeit? - Valószínű, nem sakkal kezdeném, és a megváltozott társadalmi feltételek és a szerzett tapasztalataim miatt már sokkal könnyebb dolgom lenne. Valamelyik tudomány­területet választanám, mert a sakk az tudomány, művészet, játék és sport, szép dolog, de nyilván például az orvostudo­mány ma jóval hasznosabb lenne. - Zsuzsa, Zsófi és Judit szó szerint világpolgárok, és a Polgár név mindenütt ismerősen csenghet. Ki hol él? - Mivel járták a világot, megismerkedtek verse­nyen egy-egy fiúval. Sze­relem, azután házasság lett belőle, így Zsuzsa Amerikában, Zsófi Izra­elben, Judit Budapesten él, de nyaranta mindig itthon találkoznak. Vs Polgár Zsuzsa fia két aranyérmet szerzett a tava­lyi csillagsakk-vb-n, amelyet a csehországi Par­dubicében rendeztek meg nyolc ország játékosai­nak részvételével. Az Egyesült Államokban élő legidősebb Polgár testvér nagyobbik fia, Tom Pol­gár Schutzmann a 12 és a 18 évesek között is a leg­jobbnak bizonyult, összetettben pedig a negye­dik lett. Az olimpiai és világbajnok Polgár Zsuzsa kisebbik fia, Leeam Schutzmann a 12. helyen vég­zett. A csillagsakkot az olimpiai bajnok Polgár nővérek édesapja, Polgár László találta fel, az el­múlt években már több mint 50 versenyt rendez­tek a hagyományos sakkhoz képest több kombi­nációs lehetőséget nyújtó játékban. f$ Nem szólítok fel, nem biztatok senkit, mindenkinek saját magának kell eldöntenie, mit akar tenni, viszont átadom pedagógiai rendszeremet, és végigvezetek mindenkit azon az úton, j| amelyet én is bejártam. Azzal 'V i a bizonyossággal, hogy nevelhet zsenit, és érdemes is, mert boldog ember lesz belőle. Polgár László •> í ~ v Polgár László és felesége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom