Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-27 / 72. szám

12 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Szieszta m Charles Darwin, az evolúciós elmélet atyja Szieszta . '..., WBmSm se £ A fejlődés még nem fejeződött be, évezredek-tízezredek alatt, de változunk. Alkalmazkodunk a ZT! WERNER KRISZTINA környezetünkhöz, az életmódhoz. pole LOVAK, f?A<í VAJL CtRKAN Croatian ÜPn-UTUR & OMPOSlTC.ÍROflLE hollandi:* NOP+T"GTAN TC'WISH 1 ENGLISH [ Milyen lesz a jövő embere? 5\TctD'l)ork gaflafifiase Sribme. MEG AZ ILLUSZTRÁCIÓ. A KIS KÉPEK AZ AMERIKÁBA VISELŐIT ÁBRÁZOLJÁK. A KÉT NAGY KÉP AZT MUTATJA, HOGY AMFRIKAI FÉRFIJA A RFVÁNIMRI ÓK VONÁSAI Al APJÁN IH Hmcntiwii rcnnjH, n KVNiwvnLun w ffJ/u Hinr jnr? rv/Tuxt A NIR ICA N COMPOSJTE TÜLL MCE Az emberi evolúció még korántsem állt meg, állítja egyre több tudós. Változott az állkapcsunk, a magasságunk ősember elődeinkhez képest de vajon változunk-e még mindig, és ha igen, hová feilődünk? TÖBB TÍZEZER EV ALATT TŰNHET EL A BÖLCSESSEGFOG, VÁLTOZHAT MEG A KÜLSŐ pusztítania, ellenállóvá válik - magyarázta a kutatóbiológus. Munkájuk során többek között azt vizsgálják, hogyan lehetne a mutációt, az ellenálló képesség kifejlődését lelassítani. Egy-egy baktériumtenyészet egy nap alatt hét-nyolc osztódáson megy át, pár hét leforgása alatt rengeteg generáció létrejön, és radikális változások zajlanak. Az embereknél több tízezer évbe telik egy-egy evolúció okozta módosulás, ám az elvek szintjén ugyanaz megy végbe a mikrobáknál, mint a „teremtés koronáinál". Csak éppen nem könnyű rajtacsípni a természetet a munkálkodáson. - Ez a szakterület „visszafelé néz". A változásokat utólag tudják vizsgálni, elemezni - világított rá Pál M Azt sem tudjuk megjósolni, milyen ökológiai környezet veszi majd körül utódainkat, és hogyan alkalmazkodnának hozzá, hogyan változnának. Ráadásul mi magunk is beavatkozunk az evolúció folyamatába. Dr. Pál Csaba Csaba. Spekulálni a jövőbeni ember fejformájáról, eltűnő bölcsességfogáról vagy kislábujjáról már csak azért sem érdemes, mert az evolúció sok szempontból véletlenszerű folyamat. - A különböző szennyeződésekhez alkalmazkodnak a mikrobák, és ez ránk is visszahat. Az utóbbi pár száz évben pedig számos káros mutáció fennmaradt, az ezeket hordozó emberek évszázadokkal ezelőtt nem maradhattak volna életben - fejtette ki a szakértő. Az orvostudomány, a technika fejlődése, az életkörülmények javulása együtt járt azzal a ténnyel, hogy a káros mutációk csak jóval lassabban vagy egyáltalán nem szelektálódnak ki. A következmények pedig a kutató szerint beláthatatlanok. Persze a tudomány legújabb vívmányai már „csatasorba álltak", hogy kiküszöböljék azon gének káros következményeit, amelyek egy része talán fenn sem maradhatott volna. A napokban bejárta a sajtót a hír: csökken az Egyesült Államokban az örökletes betegségek száma, amióta elterjedt a genetikai tesztelés. Ott azonban még messze nem tartunk, hogy magukat a géneket változtassák meg. - Az egyes ember génállományának feltérképezésével fény derül a mutációkra, és ha tudjuk, melyik mutáció milyen betegségekre hajlamosít, a diagnosztizálásban, megelőzésben felhasználhatjuk az eredményt - foglalta össze a kutatóbiológus. A géntérképprojekten dolgozó tudósok egy része saját génállományát térképezte fel, és már megelőző kezeléseket folytat. A technika ára ugyan még borsos, de rohamosan csökken: pár éven belül ezer dollár alatt lesz az eljárás költsége. A génállomány módosítása - ami mellesleg súlyos bioetikai kérdéseket is felvetne - már nehezebb kérdés. Különösen annak fényében, hogy a „javított" gént tovább örökíteni csak akkor lehetne, ha az ivarsejteken is végrehajtanák a beavatkozást. Az idő, a véletlen, a saját eredményeink, hibáink, civilizációs vívmányaink - mindegyik belejátszik tehát abba, hogy nem tudjuk megmondani, milyen lesz a háromezres évek „szépségideálja". Persze évezredek-tízezredek alatt van arra esély, hogy eltűnik a bölcsességfog - sok ilyen atavizmust, a szervezet működése szempontjából már nem optimális jegyet hordozunk még, például a vakbelet, de ilyen a vesevezeték lefutása is -, vagy külsőnkben is alkalmazkodunk az ülőmunkához. EVOLÚCIÓ FARKAS JUDIT Az evolúcióbiológus úgy i véli, az evolúció folyamatá!í ba a véletlen mellett mi magunk is „beleszólunk". A változás léptéke több tízezer év is lehet - és nem tudjuk előre, hová jutunk, milyenek leszünk. Fakó, szürkés árnyalatú bőr, megnyúlt fejforma, széles fenék és csökevényes karok - így képzelték el a jövő emberét az egyik kereskedelmi televízió tudományos magazinjában. A pirospozsgás arcbőr szürkére vált a kedvezőtlen környezet vagy az űrben töltött idő miatt, a testi változásokkal az ülőmunkához alkalmazkodnánk. A budapesti Műegyetem diákjai három dimenzióban is modellezték a sokadik évezred emberét: a látvány nem volt éppen szívderítő. Leginkább egy földönkívülire emlékeztetett az eredmény. Az emberi evolúció még nem ért véget, mégsem vette át a helyét a kulturális-technikai evolúció, vonják le a következtetést az olyan felfedezésekből, mint hogy a cro-magnoni ősember koponyája nagyobb volt kortársainkénál. Az átlagmagasság akkoriban 140-150 centiméter lehetett - most 170-180. Az állkapcsunk is keskenyedett azóta, mert több pépesített ételt eszünk, nem marcangolunk már nyers zöldséget, rágós húst - emiatt nehezen fér el négy bölcsességfogunk. Valóban folyamatosan változunk? És ha igen, meg lehet-e mondani, hogy fognak kinézni ük-ük-ükunokáink? - tettük fel a kérdést. Dr. Pál Csaba szakterülete az evolúcióbiológia: a Szegedi Biológiai Központ Talentum-díjas kutatóbiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az evolúció folyamatát legjobban a mikrobák szintjén lehet megfigyelni. - Amint kifejlesztenek egy új antibiotikumot, pár év múlva dobhatják ki, mert a baktérium, amit el kellene Különleges gének. Az emberré válásban nagyon fontos szerepet játszott néhány olyan gén, ami nagyon specifikusan változott. Az egyik a nyelvi kompetenciát befolyásolja az egyedfejlődés során. Akiben ez hibás, nagyon nehezen tanul meg bármilyen emberi nyelvet, nem tud konkrét mondatokat összerakni vagy általánosítani. Ez az egyik olyan gén, aminek nagyon sok mutációja jött létre: finoman szabályozódon, ez is mutatja, mennyire jelentős szerepet töltött be az emberré válás folyamán. i Dr. Pál Csaba KISEBB LETT, DE OKOSABB? Az emberi agy valamelyest „öszszezsugorodott" az évezredek során, derült ki, miután tudósok háromdimenziós agyrekonstrukciót végeztek egy huszonnyolcezer éves koponya alapján. Térfogata 15-20 százalékkal kisebb, mint a cro-magnoni emberé volt, adta hírül márciusban a brit Times magazin online verziója. A koponya egy férfihoz tartozott, a leletet 1868-ban tárták fel Franciaországban. - Ez nem azt jelenti, hogy 15-20 százalékkal ostobábbak vagyunk, mivel nincs igazán összefüggés az emberi agy térfogata és az intelligencia között. Előfordulhat, hogy miként a komputer esetében történt, minél kisebbek lettek a méretek, annál intelligensebbé váltak a számítógépek.