Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-15 / 38. szám

10 Kalendárium SZERKESZTI fábián györgy 2010. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Rókák násza Ha mostanában este kimegyünk a határba, gyakran hallunk egy rövid, csengő hangú ugatást - a párját kereső hím róka vágyakozó hangját. Ez a hang számomra azt is jelenti, hogy rövidesen vége a télnek, közeledik a tavasz. ÁLLATHATÁROZÓ ALEXAY ZOLTÁN A róka régtől kezdve kedvelt hőse a meséknek, érdekes módon nem olyan ellenszenves szereplő, mint például a farkas, inkább jópofa, ravasz, csalafinta figura annak ellenére, hogy ő is ragadozó, veszedelmes tyúktolvaj, az apróvad ellensége. Különösen kedveltté tette Fekete István Vuk című kisregénye és a belőle készült nagy sikerű rajzfilm, ahol határozottan pozitív hős, aki túljár az ember és a kutyák eszén. Alakját mindenki ismeri hegyes orrú, vörös bundájú, dús, lompos farkú állat, testhossza általában 70, farka 30-40, vállmagassága 35 centiméter. Egész Európában elterjedt, de megtaláljuk Észak-Afrikában és Ázsia nyugati vidékein is. A februári nász eredményeként 9 heti terhesség után születik meg a 4-5 kis, két hétig vak, sötétszürke bundájú kölyök. Lakásuk a föld alatti kotorék, amelyet általában zavartalan, sűrű aljnövényzetű erdőben ásnak, de láttam már sík vidéki szántóföldön is rókavárat. A kotoréknak általában több kijárata van. A kölykök 2-3 hetes korukig csak szopnak, a szülők fokozatosan szoktatják rá őket a húsevésre. Ilyenkor már elhagyják a lakásukat és a kotorék bejáratánál játszanak. Megfigyelésem szerint ennek szabályos ritmusa van, 1-1,5 óránként jönnek elő, majd a hancúrozás után újra elbújnak pihenni. A rókavár környéke ilyenkor meglehetősen „illatos" az odahordott állatok maradványaitól. A kisrókák 5-6 hetes koruk ban elhagyják az addigra erősen elbolhásodott kotorékot és a felnövő gabonatáblákban, bozótosokban ütnek tanyát. A nőstény róka ha észreveszi, hogy felfedeztük a kölykeit, biztonságos helyre hordja el őket. Fő táplálékát a rágcsálók mezei pocok, ürge - adják, de kifosztja a földön lévő madárfészkeket, megfogja az apróvadat, gyíkot, békákat, s ha szerét ejti, megdézsmálja a baromfiólakat, és rájár a dögre is. De nemcsak hússal él, szívesen elfogyasztja a lehullott gyümölcsöt, szőlőt is. Ravaszságáról sok szó esik a mesékben, valóban kitűnő a szaglása, hallása, látása, de nem jobb, mint a többi ragadozóé. Intelligens, jól alkalmazkodó állat, télen élelmet keresve egyre gyakrabban jelenik meg kertvárosokban, falvakban. Az apróvadban okozott kár miatt kíméletlenül üldözik, egész évben vadászható. Téli bundájából kucsmákat és bundákat készíteFő táplálékát a rágcsálók - mezei pocok, ürge - adják, de kifosztja a földön lévő madárfészkeket is. Almatörköly a vadaknak Fokozottan óvja a vadállományt a nagy hó és a hosszan tartó fagy miatt a Gemenc Zrt., Európa legnagyobb ártéri erdejében emelt adagú takarmánnyal etetik az állatokat. FF Dr. Alexay Zoltán a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldrovat (ailapcom.hu ff Nagykutasi Viktor kertész továbbra is váija kérdéseiket: kertesz @lapcom.hu (30/214-9414) A szarvasok, őzek, vaddisznók és az apróvadak a fagyok beálltával már nem másnaponta, hanem mindennap kapnak takarmányt, amit traktorokkal, lovas fogattal visznek ki a vadetetőkhöz, és a nádasokra, erdőfoltokra, mezőgazdasági területekre is kiterjesztették a takarmányozást. A nagyvadaknak főleg lucernaszénát és almatörkölyt helyeznek ki, az apróvadakat - nyulakat, fácánokat, foglyokat kukoricával etetik. Az erdő- és vadgazdálkodási társaság közlése szerint külön figyelnek arra, hogy télen elsősorban a nemesnyár-, a fehérnyár- és fűzfaállományokat termeljék ki, mert ezek kérge vitamin- és nyomelemtartalma miatt fontos takarmány és kedvelt csemege a gemenci gímszarvasoknak. A gemenci erdő 20,5 ezer hektáros vadászterületén mintegy 3500 nagyvad, köztük 1500 gímszarvas él. A téli időszakban az állatok elhullását 1-2 százalékra becsülik a szakemberek, (mti) Amíg a földeket hó borítja, ne feledkezzünk meg hasznos rovarfogóinkról, az énekes madarakról sem. Tavaszi munkák előkészülete Ha korán szeretnénk kezdeni a szőlő metszését, akkor ezt enyhébb, fagymentes napokon megtehetjük. TEENDŐK A KERTBEN NAGYKUTASI VIKTOR Mielőtt nekilátnánk, érdemes a téli fagykárt szemrevételeznünk, végezzünk rügyvizsgálatot. Több helyről, minden fajtáról vágjunk le olyan vesszőt, amire amúgy se lenne szükségünk. A rügyeket hosszanti irányba vágjuk ketté. Ha a rügy zöld, akkor minden rendben, ha azonban barnás vagy fekete, a rügy megfagyott. Nagymértékű fagykár esetén a metszést csak a rügyek fakadása után szabad megkezdeni. A szőlő megfelelő metszésének alapja a szőlő fajtájának ismerete. Tudnunk kell, hogy a vessző mely részén terem, a tőkéhez közel (csapra metszhetők, 2-3 rügyre), a vessző közepén (4-6 rügyre metsszük) vagy a vessző végén (8-12 rügyre, szálvesszős-félszálvesszős metszés). Az idősebb részeket fűrészszel távolítsuk el. A nagyobb sebeket ajánlatos fasebkezelővel bekenni. Fagymentes időben kezdjük meg a málnatövek hajtásválogatását, a letermett vesszőket tőből távolítsuk el - hogyha nyár végén nem vágtuk ki őket -, a fertőzött (általában veszszőfoltossággal vagy málnaszúnyoggal) részeket is vágjuk ki és semmisítsük meg, égessük el. A köszmétea ribiszke- és jostabokrokat is megA tavaszias munkák közül a metszést akár már télen is lehet kezdeni. Feltéve, ha a hó engedi. (Képünk tavaszt idéző illusztráció.) metszhetjük, itt az elöregedett részeket kell eltávolítanunk. Magas törzsre oltott növényeknél ügyeljünk a helyes támasztékra, nehogy a „böjti szelek" kárt tegyenek bennük. Ha a föld fagya felengedett, még nem késő az ősszel félbemaradt ásást és trágyázást befejeznünk. Ha istállótrágyával végezzük a tápanyag-utánpótlást, úgy számoljunk, hogy egy kifejlett termő gyümölcsfának 10-15 kilogramm érett trágyára van szüksége, amit a talajba 20-30 centiméter mélyre kell bedolgozni. Ha kíváncsiak vagyunk, miként teleltek gyümölcsfáink rügyei, vágjunk le fáink koronáinak különböző részeiről vesszőket és tegyük őket szobahőmérsékleten vízbe. A rügyek néhány nap alatt megduzzadnak, és a virágrügyek kinyílnak. E hajtatás tapasztalatait a metszéseknél, főleg az őszibarackok metszésénél jól hasznosíthatjuk. Ha időnk engedi, nézzük át az előző években vásárolt növényvédő szereinket, és amelyeknek lejárt vagy hamarosan lejár a szavatosságuk, válogassuk ki. Ezektől nem kell megszabadulnunk, a tavaszi lemosó permetezésnél (keverési próba után) felhasználhatjuk őket. Ezek ugyan nem helyettesítik a lemosó permetszereket (például Nevikén, Agrol plusz, Vegasol RS, bordói lé + kén), de azok hatását erősíthetik és kidobásukkal sem terheljük környezetünket. A degu és a csincsilla tartása A klasszikus kedvencként tartott rágcsálókon túl kevésbé elterjedt és mindennapos háziállat a degu és a csincsilla. Érdemes azonban megismerkedni velük is. HÁZI RÁGCSÁLÓK KÁNTOR KRISZTA kJ 99 Fontos tanács: rágcsátótartás előtt alaposan tájékozódjunk leendő kedvenceinkről! Degu: Dél-Amerikából, az Andokból származnak, Magyarországon néhány évvel ezelőtt kezdődött hobbiállatként való tartásuk. Ahogy képünkön is látható, könnyen szelídíthető, barátságos kis állatok. Mivel eredeti környezetükben csapatokban élnek, így fogságban nehezen viselik az egyedüllétet, könnyen depressziósak lehetnek. Emiatt legalább két állat tartása szükséges. Lehetőleg fiatal állatokat - akár azonos neműeket szerezzünk be, mivel idősebb egyedek összeszoktatása már kissé nehézkesebb. Általában 4-5 évig élnek. Elhelyezésükhöz egy minimum 100x60x60 centiméteres ketrec szükséges, amibe ágakat, odúkat, további játékokat helyezzünk. Ezek lehetnek kartonpapír gurigák, mókuskerék. Figyeljünk arra, hogy a ketrecben lévő ágak ne legyenek mérgezőek. Alomként a homok áll legközelebb a természetes élőhelyükhöz. Szeretnek homokfürdőzni, így ha a hagyományos forgácsos alom mellett döntünk is, helyezzünk el egy kis edénybe speciálisan erre a célra készített homokot, amiben hódolhatnak ezen szenvedélyüknek. A degu alapeledele a széna, amit szakkereskedésekben szerezhetünk be. Ezenfelül kapjanak deguk részére kialakított magvakat. Zöldeledelként nagy kedvencük a pitypang, saláta, tyúkhúr, sóskalevél. Olajos magvakat ne adjunk nekik, mert az elhízáson túl májproblémák okozója is lehet. Csincsilla: róluk a legtöbb embernek a szőrmegyártás jut eszébe, azonban több éve tisztesen állnak már helyt házi kedvencként is. A deguhoz hasonlóan szintén az Andokból származnak, ennek megfelelően inkább hűvösebb lakásban érzik jól magukat. Kinézetüket tekintve leginkább valami bizarr nyúl-kenguru ötvözetnek hatnak. Szintén társas lények, egyedül nem tarthatók. Nagyon élénk, kíváncsi állatok, aktivitást inkább este mutatnak. Szinte teljesen szagtalan állatok. Szőrük ápolásához nekik is szükségük van speciális, homokkal feltöltött fürdőkádra. Jellegzetességük, ha veszélyben érzik magukat akár a kezünk érintésére is -, a menekülés érdekében ledobják a prémjük szorongatott részét. Étrendjük szénából és csincsillatápból álljon. Csemegeként adhatunk nekik szárított csipkebogyót, borsót, epret, cseresznyét, mazsolát. A ketrec mérete minél nagyobb, annál jobb, de minimum 100x60x60 centiméter méretű és lehetőleg többszintű legyen, berendezve homokozóval, önitatóval és mivel imádnak fákon mászkálni, odúkkal, ágakkal. Ezeknek a fogkoptatásban is nagy szerepük van, de vigyázzunk a mérgező fafajtákkal. Általában 10-15 évig élnek.