Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-15 / 38. szám

10 Kalendárium SZERKESZTI fábián györgy 2010. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Rókák násza Ha mostanában este kimegyünk a határba, gyakran hallunk egy rövid, csengő hangú ugatást - a párját kereső hím róka vágyakozó hangját. Ez a hang számomra azt is jelenti, hogy rövidesen vége a télnek, közeledik a tavasz. ÁLLATHATÁROZÓ ALEXAY ZOLTÁN A róka régtől kezdve kedvelt hőse a meséknek, érdekes mó­don nem olyan ellenszenves szereplő, mint például a farkas, inkább jópofa, ravasz, csalafin­ta figura annak ellenére, hogy ő is ragadozó, veszedelmes tyúktolvaj, az apróvad ellensé­ge. Különösen kedveltté tette Fekete István Vuk című kisre­génye és a belőle készült nagy sikerű rajzfilm, ahol határozot­tan pozitív hős, aki túljár az ember és a kutyák eszén. Alakját mindenki ismeri ­hegyes orrú, vörös bundájú, dús, lompos farkú állat, test­hossza általában 70, farka 30-40, vállmagassága 35 cen­timéter. Egész Európában el­terjedt, de megtaláljuk Észak-Afrikában és Ázsia nyu­gati vidékein is. A februári nász eredményeként 9 heti ter­hesség után születik meg a 4-5 kis, két hétig vak, sötétszürke bundájú kölyök. Lakásuk a föld alatti kotorék, amelyet ál­talában zavartalan, sűrű aljnö­vényzetű erdőben ásnak, de láttam már sík vidéki szántó­földön is rókavárat. A kotorék­nak általában több kijárata van. A kölykök 2-3 hetes koru­kig csak szopnak, a szülők fo­kozatosan szoktatják rá őket a húsevésre. Ilyenkor már el­hagyják a lakásukat és a koto­rék bejá­ratá­nál játszanak. Megfigyelésem szerint ennek szabályos ritmu­sa van, 1-1,5 óránként jönnek elő, majd a hancúrozás után újra elbújnak pihenni. A róka­vár környéke ilyenkor megle­hetősen „illatos" az odahor­dott állatok maradványaitól. A kisrókák 5-6 hetes koruk ban elhagyják az addigra erősen elbolhásodott koto­rékot és a felnövő gabona­táblákban, bozótosokban ütnek tanyát. A nőstény róka ha észreveszi, hogy felfedez­tük a kölykeit, biztonságos helyre hordja el őket. Fő táplálékát a rágcsálók ­mezei pocok, ürge - adják, de kifosztja a földön lévő madár­fészkeket, megfogja az apróva­dat, gyíkot, békákat, s ha sze­rét ejti, megdézsmálja a ba­romfiólakat, és rájár a dögre is. De nemcsak hússal él, szíve­sen elfogyasztja a lehullott gyümölcsöt, szőlőt is. Ravaszságáról sok szó esik a mesékben, valóban kitűnő a szaglása, hallása, látása, de nem jobb, mint a többi ragado­zóé. Intelligens, jól alkalmaz­kodó állat, télen élelmet keres­ve egyre gyakrabban jelenik meg kertvárosokban, falvak­ban. Az apróvadban okozott kár miatt kíméletlenül üldözik, egész évben vadászható. Téli bundájából kucsmákat és bundákat készíte­Fő táplálékát a rágcsálók - mezei pocok, ürge - adják, de kifosztja a földön lévő madárfészkeket is. Almatörköly a vadaknak Fokozottan óvja a vadállományt a nagy hó és a hosszan tartó fagy miatt a Gemenc Zrt., Európa legnagyobb ártéri erdejében emelt adagú takarmánnyal etetik az állatokat. FF Dr. Alexay Zoltán a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldrovat (ailapcom.hu ff Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is váija kérdéseiket: kertesz @lapcom.hu (30/214-9414) A szarvasok, őzek, vaddisz­nók és az apróvadak a fa­gyok beálltával már nem másnaponta, hanem min­dennap kapnak takarmányt, amit traktorokkal, lovas fo­gattal visznek ki a vadete­tőkhöz, és a nádasokra, er­dőfoltokra, mezőgazdasági területekre is kiterjesztették a takarmányozást. A nagyvadaknak főleg lu­cernaszénát és almatörkölyt helyeznek ki, az apróvadakat - nyulakat, fácánokat, fog­lyokat kukoricával etetik. Az erdő- és vadgazdálko­dási társaság közlése szerint külön figyelnek arra, hogy télen elsősorban a nemes­nyár-, a fehérnyár- és fűzfa­állományokat termeljék ki, mert ezek kérge vitamin- és nyomelemtartalma miatt fontos takarmány és kedvelt csemege a gemenci gímszar­vasoknak. A gemenci erdő 20,5 ezer hektáros vadászterületén mintegy 3500 nagyvad, köz­tük 1500 gímszarvas él. A té­li időszakban az állatok el­hullását 1-2 százalékra be­csülik a szakemberek, (mti) Amíg a földeket hó borítja, ne feledkezzünk meg hasznos rovarfogóinkról, az énekes madarakról sem. Tavaszi munkák előkészülete Ha korán szeretnénk kezdeni a szőlő metszését, akkor ezt enyhébb, fagymentes napokon megtehetjük. TEENDŐK A KERTBEN NAGYKUTASI VIKTOR Mielőtt nekilátnánk, érdemes a téli fagykárt szemrevételeznünk, végez­zünk rügyvizsgálatot. Több helyről, minden fajtáról vágjunk le olyan vesszőt, amire amúgy se lenne szük­ségünk. A rügyeket hosszanti irány­ba vágjuk ketté. Ha a rügy zöld, ak­kor minden rendben, ha azonban barnás vagy fekete, a rügy megfa­gyott. Nagymértékű fagykár esetén a metszést csak a rügyek fakadása után szabad megkezdeni. A szőlő megfelelő metszésének alapja a szőlő fajtájának ismerete. Tudnunk kell, hogy a vessző mely részén terem, a tőkéhez közel (csap­ra metszhetők, 2-3 rügyre), a vessző közepén (4-6 rügyre metsszük) vagy a vessző végén (8-12 rügyre, szálvesszős-félszálvesszős met­szés). Az idősebb részeket fűrész­szel távolítsuk el. A nagyobb se­beket ajánlatos fasebkezelővel bekenni. Fagymentes időben kezdjük meg a málnatövek hajtásválogatását, a letermett vesszőket tőből távolítsuk el - hogyha nyár végén nem vágtuk ki őket -, a fertőzött (általában vesz­szőfoltossággal vagy málnaszúnyog­gal) részeket is vágjuk ki és semmi­sítsük meg, égessük el. A köszméte­a ribiszke- és jostabokrokat is meg­A tavaszias munkák közül a metszést akár már té­len is lehet kezdeni. Feltéve, ha a hó engedi. (Képünk tavaszt idéző illusztráció.) metszhetjük, itt az elöregedett része­ket kell eltávolítanunk. Magas törzsre oltott növényeknél ügyeljünk a helyes támasztékra, ne­hogy a „böjti szelek" kárt tegyenek bennük. Ha a föld fagya felengedett, még nem késő az ősszel félbemaradt ásást és trágyázást befejeznünk. Ha istállótrágyával végezzük a táp­anyag-utánpótlást, úgy számoljunk, hogy egy kifejlett ter­mő gyümölcsfának 10-15 kilogramm érett trágyára van szüksége, amit a talajba 20-30 cen­timéter mélyre kell be­dolgozni. Ha kíváncsiak va­gyunk, miként teleltek gyümölcsfáink rügyei, vágjunk le fáink koronái­nak különböző részeiről vesszőket és tegyük őket szobahőmérsékleten víz­be. A rügyek néhány nap alatt megduzzadnak, és a virágrügyek kinyílnak. E hajtatás tapasztala­tait a metszéseknél, főleg az őszibarackok metszé­sénél jól hasznosíthatjuk. Ha időnk engedi, néz­zük át az előző években vásárolt növényvédő sze­reinket, és amelyeknek lejárt vagy hamarosan lejár a szava­tosságuk, válogassuk ki. Ezektől nem kell megszabadulnunk, a tava­szi lemosó permetezésnél (keverési próba után) felhasználhatjuk őket. Ezek ugyan nem helyettesítik a lemosó permetszereket (például Ne­vikén, Agrol plusz, Vegasol RS, bor­dói lé + kén), de azok hatását erősít­hetik és kidobásukkal sem terheljük környezetünket. A degu és a csincsilla tartása A klasszikus kedvencként tartott rágcsálókon túl kevésbé elterjedt és mindennapos háziállat a degu és a csincsilla. Érdemes azonban megismerkedni velük is. HÁZI RÁGCSÁLÓK KÁNTOR KRISZTA kJ 99 Fontos tanács: rágcsátótartás előtt alaposan tájékozódjunk leendő ked­venceinkről! Degu: Dél-Amerikából, az Andokból származnak, Magyarországon né­hány évvel ezelőtt kezdődött hobbiál­latként való tartásuk. Ahogy képün­kön is látható, könnyen szelídíthető, barátságos kis állatok. Mivel eredeti környezetükben csapatokban élnek, így fogságban nehezen viselik az egyedüllétet, könnyen depressziósak lehetnek. Emiatt legalább két állat tartása szükséges. Lehetőleg fiatal ál­latokat - akár azonos neműeket ­szerezzünk be, mivel idősebb egye­dek összeszoktatása már kissé nehéz­kesebb. Általában 4-5 évig élnek. Elhelyezésükhöz egy minimum 100x60x60 centiméteres ketrec szükséges, amibe ágakat, odúkat, további játékokat helyezzünk. Ezek lehetnek kartonpapír gurigák, mó­kuskerék. Figyeljünk arra, hogy a ketrecben lévő ágak ne legyenek mérgezőek. Alomként a homok áll legköze­lebb a természetes élőhelyükhöz. Szeretnek homokfürdőzni, így ha a hagyományos forgácsos alom mel­lett döntünk is, helyezzünk el egy kis edénybe speciálisan erre a célra készített homokot, amiben hódol­hatnak ezen szenvedélyüknek. A degu alapeledele a széna, amit szakkereskedésekben szerezhetünk be. Ezenfelül kapjanak deguk részé­re kialakított magvakat. Zöldeledel­ként nagy kedvencük a pitypang, sa­láta, tyúkhúr, sóskalevél. Olajos magvakat ne adjunk ne­kik, mert az elhízáson túl májproblé­mák okozója is lehet. Csincsilla: róluk a legtöbb em­bernek a szőrmegyártás jut eszébe, azonban több éve tisztesen állnak már helyt házi kedvencként is. A de­guhoz hasonlóan szintén az Andok­ból származnak, ennek megfelelően inkább hűvösebb lakásban érzik jól magukat. Kinézetüket tekintve leg­inkább valami bizarr nyúl-kenguru ötvözetnek hatnak. Szintén társas lé­nyek, egye­dül nem tarthatók. Nagyon élénk, kí­váncsi állatok, aktivitást inkább este mutatnak. Szinte teljesen szagtalan állatok. Szőrük ápolásához nekik is szükségük van speciális, homokkal feltöltött fürdőkádra. Jellegzetessé­gük, ha veszélyben érzik magukat ­akár a kezünk érintésére is -, a me­nekülés érdekében ledobják a prém­jük szorongatott részét. Étrendjük szénából és csincsillatápból álljon. Csemegeként adhatunk nekik szárí­tott csipkebogyót, borsót, epret, cse­resznyét, mazsolát. A ketrec mérete minél nagyobb, annál jobb, de mini­mum 100x60x60 centiméter méretű és lehetőleg többszintű legyen, be­rendezve homokozóval, önitatóval és mivel imádnak fákon mászkálni, odúkkal, ágakkal. Ezeknek a fog­koptatásban is nagy szerepük van, de vigyázzunk a mérgező fafajták­kal. Általában 10-15 évig élnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom