Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-13 / 37. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta ' • • ' • • 'AJ f uJtMr - V." • • . ,. -W5 AP^ mm* X&SF'y.' ' Sok egymáshoz nagyon hasonló galaxis létezik, ez a kép egy spirális galaxist mutat be. SUGÁRZÁSBÓL KELETKEZETT AZ ANYAG? Hogyan keletkezett a világ? A kérdésre a választ nem egyszerű megadni. Mint ahogyan azt dr. Horváth András mondja, a tudomány egyre többet tud, sőt, már meglehetősen sokat tud mindarról, ami az idők kezdetén történhetett, de egyáltalán nem mindent. a Nagy Bumm CSILLAGÁSZAT FÁBIÁN GYÖRGY „Az univerzum keletkezésének vannak spirituális, vallási megközelítései is. Ezeket a kérdéseket is fel kell tenni. Van Isten vagy istenek, aki(k) kívül/felül áll(nak) a világon? Miért hozta(ák) létre a világot? Az ember kiemelt fontosságú lény vagy sem?" - mondja a Széchenyi István Egyetem fizikusa, ám tudjuk, ő leginkább arról tud mesélni nekünk, mit mond a fizika tudománya az univerzum keletkezéséről. És ez sem érdektelen, ez sem kevésbé titokzatos. „A tudósokat leginkább az foglalkoztatja az univerzum keletkezésével kapcsolatban: Milyen anyag alkotta a régi világmindenséget? Milyen hatások formálták? Milyen maradványai vannak a kezdeti folyamatoknak? Ezek talán mai tudásunk szerint is megválaszolhatók. Bár az kétségtelen, amikor eljutunk majd a Nagy Bummig, mindenkiben felmerül a kérdés, amelyre igazán jó válasz még nem született: mitől vagy kitől indult be az ősrobbanás? A kozmológiában az ősrobbanás (vagy Nagy Bumm, angolul Big Bang) egy olyan tudományos elmélet, amely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű és rendkívül forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,7 müliárd évvel ezelőtt. Az elméletet Georges Henri Joseph Édouard Lemaítre (1894-1966) belga pap, a Leuveni Római Katolikus Egyetem fizika- és csillagászattanára vetette fel először 1931-ben »ősatom« név alatt. Akik kicsit is fogékonyak a misztikára, bizonyára elgondolkoznak azon, milyen érdekes, hogy pont egy pap nyitotta ki az ősrobbanás dossziéját. „Mai tudásunk szerint az ősrobbanás pillanata kívül esik a fizika érvényességi körén. A kezdeti hatalmas hőmérséklet és nyomás olyan viszonyokat jelentett, melyről nincs kísérleti tapasztalatunk, ezért elfogadható elméletünk sem. A kezdeti gyors tágulás és hűlés után azonban csakhamar olyan állapotok léptek fel, amit már tudunk értelmezni. Például tudjuk, hogy az első másodpercekben az univerzum energiájának nagy része nem elemi részecskék, azaz anyag, hanem sugárzás formájában volt jelen. Az is bizonyos, hogy a hűlő világmindenség egyre jobban kezdett hasonlítani a mai vüágunkra, pl. 380.000 évvel a kezdet után megjelentek az első atomok, majd a gravitációs vonzás a gázfelhőket csomókba rántotta össze, amiből kialakultak az első galaxisok és csillagok" - meséli dr. Horváth András, majd rögtön megvilágítja, miként lehetséges, hogy ez az elmélet gyökeret vert a tudományos vüágban, pontosabban mire alapozzák ezt a tudósok. „Az ősrobbanás-elmélet legfontosabb alapja a Hubble-törvény. Edwin Hubble csillagász kb. 100 évvel ezelőtt megállapította, hogy a galaxisok nagy része távolodik tőlünk, méghozzá épp a távolságukkal arányos sebességgel. A távolodó galaxisok fénye ugyanis a vörös felé tolódik el, és így színképvizsgálattal pontosan megmérhető a mozgás gyorsasága. A galaxisok színpompás világában tehát nemcsak gyönyörködni lehet, hanem a színek által hordozott információ fontos szá mítások alapja is egyben A csillagászok egyébként rendkívül sokat számolnak, de még többet figyelik az eget. Ehhez persze kiváló segédeszközökre van szükségük. Bár napjainkban már van olyan űrszonda, ami a Plútó pályáján is túl jár, ez a távolság elenyésző a csillagok, galaxisok távolságához képest. Ezért a galaxisok vüágát közelről megismerni csak az erős távcsövek segítségével lehetséges. A távolba nézés az idő és a tér különleges, Einstein által definiált öszszetartozása révén a múltba való betekintést is jelenti. Hiszen egy tízmillió fényévnyire lévő csillagról kapott kép az égitestnek a múltjából érkezik hozzánk. Pontosan azt látjuk, ami tízmillió évvel ezelőtt történt." Az univerzumunk keletkezéséről sokat tudunk. Azt is tudjuk, hogy folyamatosan tágul, ám azt csak sejtjük, hogy több milliárdnyi év múltán két út van előtte. „Ha elég sok az anyag: a gravitáció visszafordítja a tágulást, és az univerzum visszazuhan egy pontba. Ha kevés az anyag, akkor a tágulás lassuló ütemben a végtelenségig folytatódik. De egyes elméletek szerint egy exponenciálisan gyorsuló tágulás is jöhet! Ez hasonlítana a korai felfúvódási szakaszra, utána teljesen más vüágban találnánk magunkat." Azt tudjuk, érezzük, milyen világban élünk. A tudósok, a fizikusok, a csillagászok kutatásai segítenek nekünk elképzelni, milyen lehetett a múltunk, mit hozhat számunkra a jövő. Mert az ember kíváncsi, érdeklődő. Ez a kíváncsiság tette lehetővé, hogy ma már olyan dolgokról beszélgethessünk, hallgathassunk előadásokat, mint az univerzum keletkezése. M CÍ3 A CSILLAGÁSZOK A JÖVŐ KUTATÁSÁVAL A MÚLTAT IS VIZSGÁLJÁK „A Hubble-törvény magyarázata, hogy az egész univerzum tágul, mint egy lassan felfúvódó lufi felülete. Ha egy lufira kis pöttyöket rajzolunk, akkor ezek felfújás közben mind távolodnak egymástól: minél messzebb vannak, annál nagyobb sebességgel. Valami hasonló történik az univerzumban, csak óriási méretekben. Első hallásra nem is igazán érthető. Olyan ez, mint egy lufi, amit elkezdünk felfújni. Előtte azonban rajzolunk rá három-négy kört egymás mellé. Amint elkezdjük felfújni, ezek a körök egymástól egyforma távolságokra távolodnak el a tér minden irányában. Ez a lufi a keletkező és egyre táguló univerzumunk. Persze óriási méretekről, óriási táDr. Horváth András KEVESEK VAGYUNK? Az univerzum keletkezésének titkaiból sok mindent tudunk, de ez a tudás csak ahhoz elég, hogy tisztában legyünk azzal, amit nem ismerünk. lEGKEDVESEBS GALAXISUNK, A TEJÚT A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, amelybena Naprendszer és ezen belül Földünk található. 20CM00 milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek (97.800 fényév, azaz 95x10 a tizenhetediken kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16.300 fényév). volságokról és óriási számokról beszélünk a valóságban." Elménk gyakran képtelen felfogni a csillagászati számokat. Ezért van, ha valami nagyot akarunk kifejezni, azt mondjuk rá, csillagászati öszszeg. Az univerzumban nem csupán a bolygók, holdak száma Uyen nagy. Maguk a galaxisok is olyan sokan vannak, hogy szinte megszámlálhatatlanok. Arról nem is beszélve, hogy csak egyetlen galaxis akár több milliárd csillagból állhat. Ahogy a Nyugdíjasegyetem első előadását tartó dr. Horváth András mondja: „Olyanok a galaxisok, mint a kutyák. Vannak belőlük az apró, kicsi ölebek és a hatalmas bernáthegyik. A galaxisok száma egyébként olyan nagy, hogy maguk a tudósok sem képesek osztályozni őket. Pedig a típusaik jól elkülöníthetőek. A spirálistól az elliptikuson át egészen a legújabban felfedezett zöldborsószerű galaxisokig. Ezért álmodták meg és hozták létre az úgynevezett »Galaxis állatkert« programot" - mesélte el dr. Horváth András. Az interneten bárki bejelentkezhetett és meglévő képeket osztályozhatott. Mivel a vüágháló nagyon hatékony a közös munkára, a problémán dolgozó pár tucat tudós helyett százezernyi lelkes amatőr sorolta osztályokba egy automata távcső által lefotózott galaxisokat. így van már egy egészen jól használható, sok-sok ezer galaxis képét és osztályzatát tartalmazó adatbázis. 7 Albert Einstein