Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-30 / 25. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLViLÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta Nincsenek véletlenek? Hajlamosak vagyunk jelentőséget tulajdonítani váratlan egybeeséseknek, különös eseményeknek. A H1N1-vírus kialakulását is laboratóriummal magyarázták a véletlen helyett, a haiti földrengésben csodás módon épen maradt voodoomúzeum tulajdonosa égi jelről beszél. Mérő László matematikus azonban arra figyelmeztet: attól még, hogy valaminek kicsi a valószínűsége, megtörténhet. CD CD CO CD CO o FILOZÓFIA FARKAS JUDIT Szinte mindenki tud egy jó sztorit a véletlenről. Ian Stewart, Anglia egyik legismertebb matematikusa jegyezte meg a véletlenekről: „Remek anekdotákkal szolgálnak, amelyeket sikerrel adhatunk elő a kocsmában." Főiskolás lányismerősöm fejére először az épület tetejéről esett egy jégtömb, később, a szilveszteri bulin már egy televízió landolt a kobakján. Vígjátékok, vicces sorozatok százai épülnek véletlen félreértésekre, egybeesésekre, de akár az ókorba is visszamehetünk egy irodalmi példa erejéig. Oidipusz király fatális véletlenek sorozatával teljesíti be a jóslatot, amelyet neki szántak: megöli az apját és feleségül veszi az anyját. ELKÉPESZTŐ TÖRTÉNETEK Sokan jutottak már arra a következtetésre a világtörténelemben: véletlenek márpedig nincsenek. Véletlen-e például, hogy a Titanic katasztrófáját részletesen leírta Morgan Robertson A Titán végzete című elbeszélésében 14 évvel az óceánjáró elsüllyedése előtt? Vagy jel, amelyre senki nem figyelt? A New York-i ikertornyok elleni támadás képe a The Coup nevű hiphopegyüttes albumának borítóján tűnt fel, a képeket már május 5-én elkészítették. Na és az az amerikai család mire gondolhatott, amelyben nagyapát, apát és fiút egyaránt villámcsapás ölt meg a házuk kertjében, többéves különbséggel? Mennyi esély van rá, hogy ezek a dolgok megtörténjenek véletlenül? A példák egy amerikai szerzőpáros, Martin Plimmer és Brian King A véletlen játékai című könyvében szerepelnek. A szerzők felvetik: ezek az események megérzéseink szerint annyira valószínűtlenek, hogy gyakran különleges jelentőséget tulajdonítunk nekik. Álljon itt egy egészen friss példa: a csaknem 170 ezer életet követelő haiti földrengés után épen maradt a voodoomúzeum - a szomszédos házak mind megrongálódtak. A vallási tárgyak gyűjteményének tulajdonosa, a svájci Marianne Lehmann NEM SZOKVÁNYOS FELFEDEZÉSEK Alexander Fleming penicillintalálmánya egy példa a véletlennek köszönhető felfedezésekre. 1928-ban egy Staphylococcus baktériumtenyészetet hagyott laboratóriuma munkaasztalán, és elutazott két hétre nyaralni. Mikor visszaérkezett, a baktériumtenyészetet ellepte egy gomba, amely megakadályozta a baktérium növekedését. így találta fel az antibiotikumot. Az interneten kering a legenda, miszerint Szent-Györgyi Albert úgy fedezte fel a paprika óriási C-vitamin-tartalmát, hogy a felesége paprikát tálalt fel a vacsora mellé. Ő nem szerette, zsebre vágta, majd később a laborban annyi más gyümölcs és zöldség után - próbát tett vele. A celofán ötlete egy svájci textilmérnök, Jacques Brandenberger fejéből pattant ki, miközben egy étteremben üldögélt. Miután egy vendég véletlenül kiöntött egy üveg bort az asztalterítőre, laboratóriumába azzal az eltökélt szándékkal tért viszsza, hogy az abroszt egy átlátszó bevonattal vízállóvá teszi. A csaknem 170 ezer életet követelő haiti földrengés után épen maradt a voodoomúzeum dos házak mind megrongálódtak. a szomszeégi jelről beszél, bár Haiti szinte teljes lakosságával ellentétben ő nem voodoohívő. Azért is nagy szó az épület megmaradása, mert 225 ezer épület pusztult el vagy károsodott, több vidéki várost is a földdel tett egyenlővé a katasztrófa. A romok alól még 15 nappal a rengés után is szabadítottak ki túlélőt, egy fiatal lányt. JELKÉNT FELFOGOTT EGYBEESÉSEK Miért vagyunk hajlamosak jelként felfogni a váratlan, valószínűtlennek tűnő eseményeket, egybeeséseket? kérdeztük Almási Kitti klinikai szakpszichológust. A szakember elmondta: minden kiszámithatatlan esemény bizonytalanságérzetet kelt az emberben, ami fokozza a szorongást. Ha az eszünkkel el tudjuk helyezni ezeket egy rendszerben, megnyugszik a lelkünk: a váratlan eseménynek oka volt, előzménye. Befolyásolhatjuk tehát, ami velünk történik, nem vagyunk „a sors játékszerei". A HINl-vírus felbukkanása után is terjedtek az elméletek: nem lehet, hogy véletlenül találkozott össze egy mexikói farmon a madár-, a sertés- és az emberi influenza kórokozója. A korai elemzések közül ugyanis sok utalt arra, hogy az új törzs öt különböző influenzavírusból tartalmazott géneket: az észak-amerikai sertés- és madárinfluenza, az emberi influenza, illetve két, Európában és Ázsiában előforduló sertésinfluenza-vírusból, írja a Wikipédia. Biztos, hogy laboratóriumban tenyésztették ki a vírust, hangoztatták. Nem a vakvéletlen akasztotta a nyakunkba a kórt, hanem: itt kiválasztandó a tetszőleges kormány, szervezet, ország, titkosszolgálat neve. Carl Gustav Jung, a neves svájci pszichiáter-pszichológus jegyezte fel: egy női betege kezelésén éppen a szkarabeusz bogárról mesélt, amelyről aznap éjjel álmodott, amikor nagy csattanással nekirepült az ablaküvegnek egy szkarabeusz. A tudós szinkronicitásnak nevezte el a véletlen egybeeséseket, amelyek jelentéssel bírnak egyes emberek életében. Úgy vélte, ezekkel az emberiség kollektív tudattalanja, az emberi faj memóriájának „párlata" üzen nekünk - és ami meglepő, a témáról egy kvantumfizikussal, Wolfgang Paulival írt közös tanulmányt. MIT MOND A MATEMATIKUS? - Úgy tudjuk kiismerni ma99 Ugy tudjuk kiismerni magunkat a világban, hogy a kusza együttállásokból következtetéseket tudunk levonni. Akkor is, ha jogos, akkor is, ha nem. A valószínűség-számítás azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor nem volt jogos levonni a következtetést. Mérő László matematikus gunkat a világban, hogy a kusza együttállásokból következtetéseket tudunk levonni. Akkor is, ha jogos, akkor is, ha nem. A valószínűség-számítás azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor nem volt jogos levonni a következtetést - osztotta meg velünk Mérő László, Magyarország egyik legismertebb matematikusa. Az olyan esetekről, mint a fent említett háromszoros villámcsapás, elmondta: nagyon kicsi a valószínűsége, de időnként akkor is előfordulhat. - Tanítottam pszichológus- és mérnökhallgatókat is. A mérnököket arról kellett meggyőzni, hogy ha megy az utcán, és a fejére esik egy tégla, az az ő hibája is lehet. Nem vette figyelembe az előjeleket vagy depressziós hangulatban volt, kívánta, hogy valami rossz történjen. A pszichológusokat viszont arról kell győzködni: lehet, hogy az illető tényleg nem tehet róla, hogy fejen találta egy tégla - mutatta be két gondolkodásmód különbségét a matematikus: ahhoz, hogy egy eseményről tudjuk: véletlen volt-e vagy sem, pontosan ismernünk kell a körülményeket. Igazságot azonban nem tehetünk a kérdésben mondta Mérő László. Nem mindig lehet kideríteni, oka van-e egy történésnek, erről szól a biztosítási csalás műfaja. Némelyik csaló tényleg annyira ügyes, hogy a véletlen számlájára írják a pusztítását. A valószínűség-számítás, a statisztika is annyit mond ki: ha véletlennek tekintünk valamit, mit mondhatunk el róla. Azt azonban nem jelentheti ki, hogy az esemény biztosan véletlen volt. NAPFOGYATKOZÁS Ami fent van, az van lent is. Az ókori csillagászok alapították meg az asztrológiát, ami kimondja: életünk születésünktől kezdve megbonthatatlanul összefügg a bolygók mozgásával és egymásra hatásával. A régi idők krónikásai nemegyszer feljegyezték, hogy a napfogyatkozások és bolygóegyüttállások egybeestek éhínségekkel, vulkánkitörésekkel, földrengésekkel vagy éppen nagy katonai győzelmekkel vagy vereségekkel. Az üstökösöknek járványok kitörését is tulajdonították. Egy francia pszichológus, Michel Gauquelin azt kutatta, van-e tudományos alapja az asztrológiának, van-e statisztikai összefüggés kiemelkedő orvosok, politikusok, katonák születése és bizonyos bolygóállások között. Felfedezte, hogy a francia orvosprofesszorok nagy százaléka a Mars és a Szaturnusz uralkodó helyzete idején született, és több mint 2000 kiváló atléta születési horoszkópjában játszott nagy szerepet a Mars. Negatív reakciók Vajda Attilát is megtréfálta egy alkalommal a véletlen. - A 2001-es vb-ről indultunk haza repülővel, több átszállással. Sáo Paulóban azonban rossz részt téptek le a repülőjegyről: nem a Sáo Paulo-Rió, hanem a Rió-London viszonylatot. Ez persze csak a riói reptéren derült ki, amikor érvényes jegy híján nem engedtek fel a gépre. Rám várt az egész csapat, végül hosszadalmas telefonálással kiderítették, hogy Sáo Paulóban hibáztak - idézte fel az esetet az olimpikon, aki szerint hajlamosak vagyunk túlmisztifikálni a véletle neket. Úgy véli, az emberek gyakran tesznek róla, hogy a véletlennek mondott dolgok megessenek velük. Előre elképzelik, gondolnak rá, menynyire szeretnék vagy éppen nem szeretnék, hogy egy bizonyos dolog megtörténjen. így akaratlanul is „kivívhatják" a viselkedésükkel, a cselekedetükkel. Azt mindenesetre nem tudja, mivel vívta ki, hogy kis híján Brazíliában ragadt - ugyanis már nagyon vágyott haza. Ebben a kérdésben Almási Kitti klinikai szakpszichológus is igazat adott az olimpikonnak. Praxisában is tapasztalta: ha valamit nagyon próbálunk elkerülni, azért történik meg velünk, mert annyira arra utaló a magatartásunk, hogy kiváltjuk a környezetünkből a negatív reakciót, a lehető legroszszabb lehetőségre koncentrálunk, gyengítjük az önbecsülésünket, ami kihat a viselkedésünkre - ha ellenben a pozitívumokra összpontosítunk, nagyobb az esély a sikerre.