Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-30 / 25. szám

12 Cl . ... 2010. JANUÁR 30., SZOMBAT Szieszta t werner krisztina V wMgp* Zsukov kinevezése *• 't Sikerült elérnie Sztálinnál, hogy megszüntessék a politikai Á * JL n tisztek és a vezérlő tábornokok egyenrangúságát. FELBECSÜLHETETLEN NYELVEMLÉKEINK A kódexmásoló is hibázik Egyedülálló tárlaton láthatók együtt az Országos Széchényi Könyvtár kiállításán a magyar nyelv legrégebbi írásos emlékei. A legelső magyar szavak az eredeti ezeréves Tihanyi alapítólevélben böngészhetők. Bebizonyosodik, hogy a kódexmásoló is ember, aki téveszt. v(l) O CD vCD O A SZOVJETEK SZAMARA JÓKOR JÖTT POFON VOLT A FINN HÁBORÚ Hitlert becsapta a tél Olyan összeszedetlennek és erőtlennek tűnt az 1939-40-es szovjet-finn háborúban a Vörös Hadsereg, hogy Hitler úgy látta: mielőbb meg kell támadni a Szovjetuniót. Tévedett. A hetven évvel ezelőtti eseményekről Áldozó István történész-levéltárost kérdeztük. TÖRTÉNELEM HANCZGÁBOR Áldozó István Az oroszok a történelem során többször éppen a télnek köszönhetően nyertek háborút, Finnországban viszont a zord időjárás miatt szenvedtek. - Az 1939. november végétől 1940 márciusáig tartó téli háború legnagyobb hatását sokan abban látják, hogy megtévesztette Hitlert a Vörös Hadsereg erejét illetően. Miért voltak képtelenek a szovjetek a gyors győzelemre? - Hitler a téli háború után kétségkívül úgy látta, hogy a Vörös Hadsereg rendkívül gyenge. Emiatt a németek igyekeztek minél hamarabb támadást indítani, hogy a szovjeteknek ne legyen idejük felkészülni. A szovjet gyengeség legfőbb oka egyértelműen az 1937-es tisztogatásban keresendő, amikor Sztálin a tisztikar nagy részét kiirtotta. A kivégzettek helyére gyorstalpalón végzett új tisztek kerültek. Ilyen volt például Vorosilov, akire a téli háborúban a szovjet csapatok irányítását bízták, ő társaihoz hasonlóan semmilyen háborús tapasztalattal nem rendelkezett. Gustaf Mannerheim finn tábornok megemlítette emlékirataiban, hogy akkoriban a szovjet hadseregnél a légierő, a szárazföldi hadsereg és a harckocsizók között nem volt semmiféle összhang. - Mi vezetett a háború kitöréséhez? - Az időben egészen 1939. augusztus 23-áig, a Ribbentrop-Molotov-paktum megkötéséig kell visszamennünk, amelyben a náci Németország és a bolsevik Szovjetunió felosztotta egymás között az érdekszférákat. A Baltikum és Finnország a szovjet érdekszférába került. Sztálinnak a balti országokkal aránylag könnyű dolga volt: barátsági szerződést kötöttek velük 1939 őszén, amelynek értelmében területükön szovjet katonai támaszpontokat hoztak létre. Egy évre rá meghamisított választásokon mindháromban szovjetbarát kormányok kerültek hatalomra, amelyek szó nélkül kimondták a csatlakozást a Szovjetunióhoz. Finnországgal 1939. október-novemberben zajlottak a tárgyalások. A finnek határozottan visszautasították, hogy szovjet támaszpontok létesüljenek az országban, és barátsági szerződést sem kívántak kötni, mert az 1932-ben aláírt megállapodás érvényben volt. Ráadásul a szovjetek területi követelésekkel álltak elő Leningrád védelmére hivatkozva, többek között a Ladoga-tó és a Finn-öböl közti térség átadását akarták elérni. - Hogyan zajlott a háború? - A szovjetek vigyáztak arra, hogy megteremtsék a háború jogalapját. Utóbb kiderült, hogy ők lőttek a kis határközeli falu, Mainila szovjet határőrizeti állomására. A provokációt Zsdanov, az állambiztonsági szolgálat leningrádi parancsnoka szervezte. A támadást a finnekre fogták, és a Szovjetunió november 30-án hadüzenet nélkül megindította a háborút. A Vörös Hadsereg három fronton nyomult előre, de december közepén-végén a Kola-félszigeten, Karéliában és délen is elakadt. A legkeményebb csaták délen voltak, ahol a Mannerheim-vonalnál már december 6-án beállt az állóháború. Sztálin őrjöngött emiatt. A szovjet hadvezetés erre olyan jelentést készített, hogy a Mannerheim-vonal a francia Maginot-vonalhoz hasonló erődrendszer, ami csak két hónapos kemény harccal vehető be. A valóságban kezdetleges, első világháborús lövészárokrendszerről volt szó. - Mekkora volt a különbség a két haderő kőzött? - Hatalmas. A szovjet hadsereg egyes források szerint hatszázezer, más források szerint egymillió emberrel támadt. Emellett volt háromezer-nyolcszáz repülőgépük és háromezer harckocsijuk. A finnek százötven-kétszázötvenezer katonával, száz-száz repülővel és harckocsival vették fel a harcot. A finnek az álcázás nagymesterei voltak. - Csak a tapasztalt tisztikar hiánya vagy a kemény időjárás is szerepet játszott a szovjet hadsereg elakadásában? - A finnek jobban hozzá voltak szokva a mostoha körülményekhez. Fehér ruhában, fehér anyagokkal és festéssel tökéletesen álcázták magukat és fegyverzetüket, a katonák pedig rendkívül gyorsan közlekedtek sítalpon. Ennek révén például egy finn mesterlövész, Simo Hájhá egymaga több mint hétszáz szovjet katonát lőtt agyon. - Hogyan sikerült a szovjeteknek mégis felülkerekedniük? - Ebben több ok játszott szerepet. Vorosilovot leváltották, és Tyimosenko lett a hadsereg főparancsnoka, aki azért tapasztaltabb volt. Emellett a városok bombázásával megtörték a finnek ellenállását. A fordulatot az jelentette, hogy 1940. február 11-én a szovjetek át tudták tömi a Mannerheim-vonalat. - Mekkora veszteségek voltak a két oldalon? - Nehéz hiteles képet alkotni, mert a szovjetek sohasem ismerték el veszteségeiket. Elképzelhető, hogy akár negyedmillió halottjuk is volt. A finn áldozatok száma tízezres nagyságrendűre tehető. A finnek számára nagyobb veszteséget jelentett, hogy Karélia elvesztése miatt mintegy félmillió ember földönfutóvá vált, nekik menekülniük kellett az orosz megtorlás elől. - A háborút a moszkvai béke zárta le márciusában. A szovjetek mindent elértek, amit akartak? - Igen, csak hatalmas véráldozatok és presztízsveszteség árán, az agresszió miatt ugyanis a Szovjetuniót 1939 végén kizárták a Népszövetségből. A szovjetek nagy területeket szereztek meg. Hozzájuk került Karélia egy része a második legnagyobb finn várossal, Viipurival (a mai Vyborggal), a Finn-öböl több szigete, a Kola-félszigeten Petsamo (a mai Pecsenga) városa, a Helsinkitől nyugatra fekvő Hankón pedig támaszpontot hozhattak létre. Az utóbbi várost Hruscsov visszaadta a finneknek, a többi terület azonban ma is Oroszországhoz tartozik. Ha az ő nyelvükre fordítjuk, imperialista területszerző háborút folytattak, mert például a Kola-félszigeti nikkellelőhelyek rendkívül fontosak voltak a páncélgyártáshoz. - Mi változott 1940 tavaszától 1941-ig, hogy a korszerűtlennek és nem túl erősnek tűnő szovjet hadsereg mégsem roppant össze a németek nyomása alatt? - A szovjetek számára a téli háború jókor jött pofon volt, levonták belőle a tanulságokat. A hadseregszervezést a rendkívül jó képességű Zsukovra bízták. Előtérbe került a szakértelem, korábban ugyanis a politikai tiszt felülbírálhatta a vezérlő tábornok döntését. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a németek a finnekkel ellentétben nem voltak hozzászokva a kemény télhez. - Milyen magyar vonatkozásai voltak a téli háborúnak? - A magyar cégek mindjárt a háború kitörésekor felvették a kapcsolatot a finn nagykövetséggel. Először, 1939 végén a csepeli Weiss Manfréd Művek kötött szerződést lőszerszállításra. Ezt követően február elején a budapesti MÁVAG és a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kapott megrendelést összesen hetvenötezer rohamsisak szállítására. A MÁVAG-tól légvédelmi ágyúkat is vettek a finnek. A levéltári iratok alapján kiderül, hogy a Rábát Mátray Lóránt akkori vezérigazgató képviselte a tárgyalásokon. A gyár március 23. és április 23. között teljesítette a megállapodásban foglaltakat. Érdekesség, hogy a két cég a sisakokhoz szükséges nikkelt, ferromangánt és ferrokrómot a magyar stratégiai készletből kapta meg, amit aztán az állam Angliából pótolt. A hazai vonatkozások közé tartozik, hogy országos adománygyűjtés folyt a finnek megsegítésére, így Magyarország néhány hónapon belül másodszor tett tanúbizonyságot szolidaritásáról, hiszen 1939 őszén a lengyel menekülteket is befogadta. Emellett Kémery Nagy Imre vezetésével 360 tagú önkéntes katonai különítmény utazott Finnországba, legendás kerülő úton Jugoszlávián, Olaszországon, Franciaországon és Anglián keresztül -, Norvégiába tartó síturistának álcázva. Kiküldésük azért volt titkos, mert a magyar kormány a rendkívül feszült magyar román viszony miatt - ne feledjük, a második bécsi döntés előtt vagyunk! - nem akarta élezni a kapcsolatokat a Szovjetunióval. Emiatt aztán például a rohamsisakokra sem ütötték rá a Központi Átvételi Bizottság pecsétjét, nehogy kiderüljön, hol készültek. j© WAtk kíiid AöaúíbM -mU £ jdltto'Muwrttkcutvr V flotton* ucFTmattan rJp ffmtfKcfJéjríx-n. hbggafagot' - f (/Qtytbec&ífed) monit*viF vv.-in! j/ nagy \vt Má rlht &t$ ttógrg A legszebben díszített Festetics-kódex. história dombai tünde Felbecsülhetetlen értékű kiállításra rendezte össze Madas Edit az Országos Széchényi Könyvtárban 20 millió forintos költséggel a magyar nyelv 70 legrégebbi írásos emlékét. A február végéig nyitva tartó bemutatót eddig 4500-an látták. A speciális hőmérsékleti és fényviszonyok között automatikusan kutatni kezdi a szemünk a tihanyi apátság alig 40-szer 90 centis alapítólevelén a legrégebbi fennmaradt magyar szavakat: „szekesfehervaru meneh hodu utu rea", ami a Székesfehérvárra menő hadi utat jelöli a királyi adománybirtokot leíró okmányban. Ezeréves fogalmazványa is megmaradt, a pannonhalmi apátság mégis csak kivételes alkalmakkor mutatja be az eredetit, az ő tárlatukon csak másolat szerepel. Az OSZK bemutatóján az eredeti tekinthető meg. A kiállítás címadó idézete „Latiatuc feleym", vagyis Látjátok feleim - a mindössze 15-ször 23 centi méretű Pray-kódexben talált Halotti beszéd és könyörgésből való. Az elnevezést a kódex Pray György után kapta, aki először hírt adott róla. Ez a szöveg a legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlék kezdősora. A kódexmásoló is hibázik. Erre érdekes példa a Jókai-kódex, amelynek az íróhoz csak annyi köze van, hogy az ő születésének századik jubileumán sikerült árverésen megszereznie a magyar államnak, ezért a tiszteletére keresztelték el. Legrégebbi magyar könyvünk másolójának a szeme írás közben többször sort ugrott, majd amikor észrevette a tévesztést, kihúzta a hibás részt, és javította. A legismertebb kódexmásolónő, a főnemesi származású apáca, Ráskay Lea meg öszszekevert két szövegrészletet: a Margit-legenda egy oldalát belemásolta a Példák könyvébe, majd ezt utóbb áthúzta, és a következő lapon már jól folytatta. A keszthelyi Festetics család könyvtárából került az OSZK-ba, innen a legszebben díszített Festetics-kódex neve. A kicsi, 10-szer 14 centi méretű pergamenre, vagyis juhbőrre készült imádságoskönyvet a Mátyás király fekete seregét vezető Kinizsi Pál feleségének készítették a nagyvázsonyi pálos szerzetesek, hálából a kolostoruk alapításáért. Egyedülálló a Tabula Hungáriáé, ez a legrégebbi magyar térkép, és „A világ emléke" UNESCO-címet is elnyerte, szerzője miatt hívják Lázár-félének. Tájolása is rendkívüli: a keleti irány került az északi helyére. Legnehezebben a sepsiszentgyörgyi Apor-kódexet szerezték meg a szervezők, amelyet a szegedi származású somlóvásárhelyi apácák köttettek egybe. A székely múzeum egyéves adminisztráció árán úgy adta kölcsön, hogy az OSZK restaurálta a rendkívül rossz állapotú könyvet, amelyet „szétrágott" a tinta.