Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-05 / 285. szám

A 1ÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁ G MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS 8« -.u Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Szerda Légyott, Lurkókuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár, Utazó Szieszta DR. BARTHOLY JUDIT METEOROLÓGUSPROFESSZOR A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL, ÉS ARRÓL, AMI EBBŐL KÖVETKEZIK Soha nem volt meleg jöhet KLÍMA HANCZ GÁBOR Amióta létezik az ember, nem volt olyan meleg a Földön, mint amilyen az évszázad végére várható, hacsak nem lépünk valamit - állítja dr. Bartholy Judit professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének vezetője. —— 2007-es klímajelentés szerint az utóbbi száznegyven évben 0,76 fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete. - Milyen egyértelmű jelei vannak annak, hogy a Föld melegszik? - Az utóbbi legalább egy évtizedben szakmai körökben már nem vita tárgya a Föld ember okozta felmelegedése. A legijesztőbb a helyzet a sarkvidékeken, amelyek olvadása egyre erőteljesebben zajlik. A modellek már egy évtizede azt jelezték előre, hogy a XXI. század végéig ezen térségek, de kiváltképp az Északi-sark hőmérséklete nyolc-tíz fokkal nő, ami kétszerese a Föld várható melegedésének. Akkor ezt számítási hibának tartották, ma realitásnak. Kérdezhetnénk: mit érdekel ez bennünket, hiszen olyan messze van. Sajnos azonban nem vonhatjuk ki magunkat a hatásai alól. Hogy csak egy példát mondjak: az állandóan fagyos, úgynevezett permafrost területek olvadásával hatalmas mennyiségű metán szabadul fel, ami gyorsítja a felmelegedést. - Valóra válhat a Pentagon-jelentésben szereplő vagy akár a Holnapután című filmben megjelenített gyors és drámai klímaváltozás? - Nem zárható ki, hogy bekövetkezik egy drasztikus változás, de a jelenlegi számítások szerint ennek esélye minimális. Ez akkor következhetne be például, ha a jég olvadása miatt lassulna vagy leállna az észak-atlanti Golf-áramlat, ami nagy lehűlést okozna Európának. Ismert, hogy Nyugat-Európa hőmérséklete éppen a meleg tenger- Hétfőn kezdődik a koppenhágai klímacsúcs, ahol csaknem kétszáz ország próbál közös nevezőre jutni arról, miként fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyetért a zöldek most vagy soha álláspontjával? - Módszereik kissé idegenek tőlem, mert nem vagyok híve a radikális fellépésnek, de kétségtelen, hogy az államok halogató politikája nem tartható tovább. Nem gondolom egyébként, hogy minden esetben szándékos halogatásról van szó. A legtöbben már felfogták, hogy hatalmas a probléma és mielőbb lépni kell. A kérdés csak az, hogy milyen mértékű változásra lenne szükség. Az asztalon lévő javaslatok szerint az 1990-es évek eleji szinthez képest 2015ig huszonöt-negyven százalékos, 2050-ig nyolcvan-kilencven százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést kellene elérni. Nem véletlen, hogy a Koppenhágába delegáltak teljesen bénult állapotban vannak, mert országaik képviseletében ilyen mérvű csökkentést nem bírnak vállalni. Emiatt van kétely bennem, hogy mire jutnak a konferencián. - Sok klímakutató azt álh'tja, visszafordíthatatlanná válik a felmelegedési folyamat, ha a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest két fokkal melegszik. így van? - Biztosan nem állíthatjuk, de reális a feltételezés. Sajnos, nem vagyunk messze ettől a határtól. A áramlat miatt 6-8 fokkal magasabb, mint mondjuk a hasonló földrajzi szélességen fekvő Kanadáé. - Mennyiben változott Magyarország éghajlata a húszas-harmincas-negyvenes évekhez képest? - Kezdjük ott: térségünk rendkívül érzékeny a klímaváltozásra. A kutatások szerint a Kárpát-medence átlaghőmérséklete másfélszer erőteljesebben emelkedik, mint a Földé. Szembetűnő, hogy a telek enyhébbek lettek, kevesebb a hó és a fagyos nap. Emellett megszaporodtak és hoszszabb ideig tartanak a kánikulai időszakok, ami már káros az egészségre, hiszen nem vagyunk hozzászokva. - Nem tart attól, hogy az átlagos magyar ember nehezen érti meg a helyzet veszélyességét? Magyarországon 2006 szeptembere óta két kezemen meg tudom számolni, hány hónap hozott az átlagosnál hűvösebb időt, az elmúlt három télből kettő gyakorlatilag elmaradt, de túléltük. Legfeljebb a fűtésszámla lett kisebb. - A szakmai közösség és a sajtó felelőssége hatalmas. El kell magyarázni, meg kell értetni az emberekkel, hogy milyen veszélyek rejlenek a klímaváltozásban. Kétségtelen, hogy esetenként nem is olyan kellemetlenek a tünetek - ez is oka annak, hogy nehezen születik meg egy nemzetközi egyezmény. Általában a gazdasági lobbik ellenérdekeltségét szokták felhozni, de ugyanilyen fontos tényező, hogy például Kanada, Szibéria, Skandinávia nyer a melegedéssel, ezért kifejezetten kívánatos számukra, hogy a folyamat folytatódjon. Magyarországon a mezőgazdaság lesz a klímaváltozás egyik vesztese, amihez termelőként vagy vásárlóként mindenki kötődik. Hazánkban az éves csapadékösszeg egytizedével lett kevesebb a XX. század eleje óta, és hasonló mérvű csökkenés várható 2100-ig. Még nagyobb probléma, hogy megváltozik a lehulló csapadék éven belüli eloszlása: úgy tűnik, hogy nyáron az eddiginél is kevesebb eső fog hullani, ami a növénytermesztés számára rendkívül hátrányos. - A szkeptikusok azt mondják, hogy nincs semmi baj, korábban is voltak a mainál erőteljesebb melegedési periódusok a Föld történetében. - Nem így van. A jégfuratminták alapján tudjuk, milyen klíma uralkodott a Földön az elmúlt hétszázötvenezer évben: a mainál általában három-hat, esetenként nyolc fokkal hidegebb, melegebb pedig csak elvétve, nagyon rövid ideig. Most viszont még további kettő-öt fokos melegedés várható az évszázad végéig. Ilyen meleg az utóbbi háromnegyed millió évben nem volt a bolygónkon, azt megelőzően persze sokszor, csakhogy akkor az ember még nem létezett, és a növény- és állatvilág is egészen más volt. Mondhatjuk tehát, hogy igenis baj van, és a helyzet aggasztó. Ezért nagyon bízom benne, hogy Koppenhágában legalább csírájukban megszületnek a felmelegedés megállításához elengedhetetlenül fontos döntések. 99 GREENPEACE Koppenhága nem végződhet kudarccal. Most még semmi nem veszett el. Minden opció ismeretes. KÖZVÉLEMÉNY Az Eurobarometer legfrissebb felmérése arról szól, hogy az európaiak miként viszonyulnak az éghajlatváltozáshoz. Kiderül belőle, hogy a magyarok 75 százaléka szélviharoktól és felhőszakadásoktól, 71 százaléka pedig áradásoktól tart az ember okozta katasztrófák közül. Mindkettő jóval magasabb érték a 40, illetve 45 százalékos uniós átlagnál. KOPPENHÁGA összesen 98 állam- és kormányfő jelezte szerdáig, hogy részt vesz a jövő héten kezdődő koppenhágai klímavédelmi konferencián - közölte a házigazda dán miniszterelnök hivatala. Lars Lokke Rasmussen hivatala a dpa német hírügynökség kérdésére válaszolva közölte, hogy a kormányfő novemberben összesen 191 kollégájának küldött meghívót, amelyben arra biztatta őket, hogy személyes jelenlétükkel is járuljanak hozzá a konferencia sikeréhez. Az állam- és kormányfők a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18-ára érkeznek a dán fővárosba. Az egyedüli kivétel Barack Obama amerikai elnök, aki december 9-én szólal fel az ENSZ klímaértekezletén. 99 Ha mostantól egyetlen gramm, üvegházhatást okozó gázt sem bocsátana ki az emberiség, akkor is még Jó ideig folytatódna a felmelegedés. A probléma éppen az, hogy a kibocsátáscsökkentés pozitív hatásai nem érvényesülnének azonnal. Minden, üvegházhatást okozó gáznak más a légköri tartózkodási ideje. A vízgőzé nyolc-tíz nap, de a felmelegedésben kulcsszerepet játszó szén-dioxidé és metáné sok évtized. Jelenleg mintegy harmadával több szén-dioxid van a légkörben, mint volt az 1800-as évek végén. A század végére a legoptimistább forgatókönyvek szerint is a mostani érték megduplázódása várható, de számos kutató triplázódással számol Dr. Bartholy Judit