Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-31 / 305. szám

2009. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK 11 Délmadár szilveszter KOVÁCS ANDRAS Két kisfiú arról beszélget, melyikük apja a gyávább. - Az én apukám annyira félős, hogy amikor villámlik, bebújik az ágy alá - mondja az első. - Az semmi - kontráz a második. - Az apukám olyan gyáva, hogy mindig a szomszéd néninél alszik, ha anyu éjszakás a munkahelyén! AZ ALLATVEDO LECKET AD LAPUNKNAK Nyelv- és illemtanóra a Négy Mancstól A magyar baromfiipart padlóra küldő osztrák állatvédő szervezet csak írásban, németül vagy angolul feltett kérdésre válaszol - vagy arra sem. Amikor nem hagyjuk annyiban a dolgot, kiderül, hogy mint mindenütt, a Négy Mancs bécsi központjában is dolgozik magyar, aki elmagyarázza: mi bűnösök vagyunk, mégis megbocsátanak nekünk. Az újságíró figyel és tanul: ilyet még nem látott. ÁLLATVÉDELEM BAKOS ANDRÁS A Négy Mancs nyilván nem­csak az állatok jólétére figyel oda Magyarországon, hanem az emberekre is. Erről azért még meg kell győznie, ha má­sokat nem is, a magyar sajtót biztosan. Az állatvédő szerve­zet - amelynek sikerült elér­nie, hogy a libamáj védelmé­ben végül összefogjon ellene a magyar országgyűlés ellen­zéke a kormánypárttal - nem foglalkoztat Magyarországon olyan embert, aki válaszolna az újságírók kérdéseire. Nemrég a Négy Mancs akti­vistája egy német tévéműsor­ban azt állította, hogy a ma­gyar baromfiipar beteg álla­tokkal eteti a német és az oszt­rák fogyasztót. A Baromfi Ter­méktanács bejelentette, itthon Neki erről biztos, hogy más a vé­leménye. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA indít, kártérítési pert a szerve­zet ellen. Mi pedig kíváncsiak voltunk arra, mit szólnak eh­hez az állatvédők. A budapesti Dalszínház utcai irodában ­amely előtt tavaly a Hungerit munkásai tüntettek - a marke­tingigazgató vette föl a tele­font. Adott egy e-mail címet, azzal, hogy erre lehet elkülde­ni a kérdést német vagy angol nyelven. Ezt meg is tettük no­vember 20-án, aztán vártunk, de a Négy Mancs a füle botját sem mozgatta. Ez már máskor is megesett, de most nem nyu­godtunk bele. Finoman érdek­lődtünk. Aztán megkaptuk: „Elnézést kérünk a késői vá­lasz miatt, de az eddigi tapasz­talataink szerint a Délmagyar egyoldalú cikkeket írt a Négy Mancs kényszertömés elleni kampányával kapcsolatban, és ezért akkoriban úgy döntöt­tünk, hogy a Délmagyarral nem kommunikálunk többé. Most viszont megtaláltuk az ön egyik cikkjét, amelyet sze­rintünk Ön az újságírás etiká­jának megfelelő módon szer­kesztett meg. Megköszönjük tehát az érdeklődését, és eb­ben az e-mailben elküldjük Önnek Marcus Miller Nemzet­közi Kampányvezető válaszát az Ön levelére. (Lásd lent)" A levelet Katalin Márai küldte, a kampányvezető asz­szisztense, alább Marcus Mil­ler angolul válaszolt. A szöveg­nek úgy örültünk, mint a törté­nész, aki először nézhet rá az 1055-ös tihanyi alapítólevélre. Ebben is szerepeltek szép ma­n Megtaláltuk az Ön egyik cikkjét, amelyet szerintünk Ön az újságírás etikájának megfelelő módon szer­kesztett meg. gyar helységnevek, ráadásul német kötőszóval („Kiskun­majsa und Jászszentlászló"), de Katalin Márai beillesztett két internetes linket is, magyar megjegyzéssel. Nyilvánvaló volt: a magyar nyelvű válasz olyan gesztus lett volna, ame­lyet még nem érdemeltünk ki. Talán majd később. A közeledés azért tetten ér­hető, mert miután megkö­szöntük a választ, az asszisz­tens - most már mint Márai Katalin - újból írt: „Tisztelt Bakos András! Örömmel ven­nénk, ha elküldené azt a Dél­magyar-példányt nekünk, amelyben a Négy Mancs vála­szát cikkében feldolgozza. Ez itt Ausztriában így szokás, és Németországban is." Az újságot természetesen postára adtuk. Először egy pi­kírt megjegyzés kívánkozott volna ide a cikk végére, de az­tán rájöttem, hogy az nem lenne szép. Hiszen végső so­ron mindketten egy kulturál­tabb világért dolgozunk. Polgármester úr Egy kisváros polgármesterét meghívják egy házibuliba. Ami­kor késve megérkezik, már na­gyon emelkedett a hangulat. A házigazda beinvitálja, és el­mondja neki, hogy a vendégek egy pikáns játékot játszanak. - Bekötjük egy hölgy szemét, és az a feladata, hogy benyúl a fér­fiak alsóneműjébe, és megpró­bálja kitalálni, hogy ki az illető. - Inkább hazamegyek! - hábo­rodik fel a polgármester. - Az én pozíciómban ezt nem enged­hetem meg magamnak! - Jöjjön csak, uram! Biztos élvezni fogja a játékot, az ön nevét már né­gyen is emlegették! CD i vCD OJD sQJ s<& 99 CSAK ŐSZINTÉN Egy férfi fegy­verrel a kezé­ben beront egy bankba és az összes készpénzt kö­veteli, amit a rémült pénztá­rosnő át is ad neki. Miután megszerezte a pénzt, körül­néz és meg­kérdezi a mel­lette álló férfit: - Látott maga engem itt ban­kot rabolni? ­Igen, uram, láttam. Erre a bankrabló szó nélkül lelövi. Majd a mögöt­te álló férfihoz fordul: - És maga látta, ahogy kirabol­tam ezt a ban­kot? - Én nem, de az anyósom látta. >> KÖLTŐI KÉRDÉS Lincoln a kan­dalló fénye mellett tanult. Mozart gyer­tyafénynél komponált. Galilei olajmé­cses világa mellett je­gyezte le fel­fedezéseit. Egyikőjüknek sem jutott eszébe, hogy nappal dol­gozzanak? 1. Magyar tökös legény, válság idején. 2. Magyar mezőgazdasági őstermelő. 3. Egy Mars téri, aki már régen elbon­totta a bódéját. 1. Három szegedi polgármesterről festettek képet. 2. Négy szegedi polgármesterről festettek képet. 3. A polgármesterek az erdőbe mentek. 1. Nem élhet a Mercedes muzsikaszó nélkül. 2. Nem élhet a muzsikus Mercedes nélkül. 3. Ünnepélyes alapkőletétel a kecskeméti gyárban. 1.100 százalék magyar. 2.92 százalék kosz. 3.100 százalék francia. 1. A pontatlan közműtérképek miatt új eszközök Szegeden. 2. A pontatlan GPS miatt eltévedtek a fűnyírók. 3. A többiek az erdőbe mentek. FOTÓK: FRANK YVETTE, KARNOK CSABA, SCHMIDT ANDREA, TÉSIK ATTILA, SZÖVEG: KOVÁCS ANDRÁS 1. Újhelyi István szakmát váltott. 2. Újhelyi István munkába menet. 3. Újhelyi István alapkőletétele. 1. Villamospálya felújítása Szegeden. 2. Villamospálya elrontása Szegeden. 3. Füstbe ment terv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom