Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-11 / 264. szám

A IMAGYARORSZÁG/DÉLVIL < MELLÉKLETE Vekerdy Tamas » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS VEKERDY TANAR UR SZERINT CSODAKRA KEPES AZ „EN-ERO" Présben lévő szülők Szülőnek lenni átkozottul nehéz dolog. Aki az ellenkezőjét állítja, vagy nem mond igazat, vagy soha nem állította még az élet igazán kemény helyzet elé. A szülők sajátos présben is vannak: pénzt keressenek, karriert építsenek, vagy/és legyenek egyúttal megértő társai, barátai gyermekeiknek. Vekerdy Tamás pszichológus szerint a helyzet mégsem reménytelen. 'V ' > ti A HA| ÉS A KÖ­RÖM A HALÁ­LUNK UTÁN TOVÁBB NŐ? Ha valaki meg­hal, a teste ki­szárad, így a bő­re is kiszárad és összehúzódik. Emiatt tűnik a haj és a köröm hosszabbnak. W Hétfő Kalendárium, A hét témája Kedd Gyógy-ír Gasztrománia Csütörtök Bizalmasan Péntek Légy-Ott Szombat Szieszta Hétköznap Humor és receptek MIT MONDJUNK A SZEXRŐL? 5-7 éveseknek: Meséljük el gyerekünknek, milyen fizikai vál­tozások mentek végbe a testében a születése óta. Beszéljünk a fiúk és a lányok közötti különbségekről és hasonlóságokról. 7-11 éveseknek: Beszéljünk ar­ról, a pubertáskorral milyen fizikai változások járnak együtt, és ezek hogyan vannak kapcsolatban a hu­mán reprodukcióval. Magyarázzuk el a különbséget az együttélés és a házasság között. Beszél­gessünk arról, mit tehet, ha negatív nyomás nehezedik rá a szexualitással kapcsolatban. 11-14 éveseknek: Témák: szexualitás, humán rep­rodukció, fogamzás, terhesség, nemi úton terjedő be­tegségek. Meséljünk a gyereknek a jó, stabil kapcso­latokról, és arról is, mit tehet, ha egy kapcsolata véget ért. Beszélgessünk az idősek és fiatalabbak között lét­rejövő kapcsolatokról, a fiúk és a nők közötti, és az azonos neműek kapcsolatáról. 14-16 éveseknek: Beszéljünk a választás lehető­ségéről - a szexuális együttlétet, a partnerkapcso­latot, a nem kívánt terhességet illetően. Beszéljünk a szexuális kapcsolat előnyeiről és hátrányairól. Mondjuk el a gyermekünknek, hogyan kérhet segít­séget, ha teherbe esett. Tartózkodjunk attól, hogy tönkretegyük gyermekünk párkapcsolatát - még akkor is, ha partnere számunkra nem szimpatikus. sokat emlegetett kompetencia­alapú oktatással? - Fontos, hogy képesek le­gyünk használni azt, amit meg­tanultunk, s még egy dologról, az érzelmi intelligenciáról sem szabad megfeledkeznünk, amelyhez az út a művészeti ne­velésen keresztül vezet. De kér­dem én: hova tűntek ezek? A dráma, a zene, az önképző kö­rök? Ma nincsenek, vagy csak alig-alig akad ének- és testneve­lésóra, másrészt pedig a felfo­gással is baj van, hisz a művé­szet közel sem tananyag, sokkal inkább élmény, amely felveri az életörömöt. Erre volna szükség, mert növeli a szociális készsége­ket és oldja az agressziót, segíti az együttműködést. - Mi van a Waldorf-iskolákkal? Hazánkban rendkívül gyors volt a Waldorf-iskolák el­terjedése, ezért nincs elég szak­avatott tanár, így sok intézmény nem elég Waldorf, és nehézség­gel küzdenek. Ezek az iskolák egy csomó dologban példamu­tató munkát végeznek. - Min dolgozik most? - Ugyanúgy az alternatív is­kolák problémáival foglalko­zom, ahogyan eddig is. Remé­nyeim szerint talán lesz némi uniós forrás arra, hogy ezek működését megtámogassuk. CSALÁD HARGÁS JUDIT -Mennyire kedvez a jó sziMőségnek ez a mai, joggal fetforduttnak neve­zett világ? - kérdeztük a tanár úr­tól - A legkatasztrofálisabb gyereksorsok annak idején Nyugat-Németországban ak­kor bukkantak föl, amikor az ország a gazdasági csoda ide­jét élte, véleményem szerint te­hát nincs igazán az a sokat em­legetett összefüggés a szülők anyagi helyzete és a gyerme­kek sorsa között. Valami más­ról van ugyanis szó, nevezete­sen arról, megadja-e a szülő az érzelmi biztonságot, azt a bizo­nyos haszontalan törődést a gyermekének, vagy sem. - Konkrétan mire gondol? - Együttes játékra, dögönyö­zésre, az együvé tartozás érzésé­re, a marháskodásra. Mondjuk nem azt kérdem, mi volt az isko­lában, vagy rászólok a cseme­témre: moss kezet, hanem lát­szólag teljesen haszontalan dol­gokról mesélek. Például arról, mekkora hó esett húsz éve, a nagyi ezt így vagy úgy csinálta. A családhoz való tartozást, az intimitás érzését ezek mind erő­síthetik. Ehelyett valóban nehe­zebb helyzetben vannak a mai szülők, hiszen a világ az elmúlt száz évben óriásit változott. Fel­bomlottak, eltűntek"a nagycsa­ládok. Ott volt a nagyi, a dédike, átadták egymásnak a tudást, a tapasztalatukat, s nem a csoda­szerek után nyúltak, hanem egy­más erejébe, szeretetébe kapasz­kodtak. Az anyák szinte észre­vétlenül beletanultak az anyasá­gukba, az csak a mai kor agyré­me, hogy az anya egy-két, sok­szor több gyermeket egyedül ne­vel, miközben „mellesleg" csa­ládfenntartó is. Utóbbi óriási fel­adat, ugyanakkor sok szülő a lé­tező legegyszerűbb dolgokról, a testi kontaktusról, a napi mesé­lésről, a höcögtetésről egyszerű­en megfeledkezik. Kár, mert ezek a legfontosabb dolgok, amelyek a gyermek életében megtörténhetnek. - Az iskola is ludas sok minden­ben, hisz fegyelmez, fegyelmez, fegyelmez, pedig a gyerek néha bizony szkanderezne, beszélget­ne, urambocsá! rosszalkodna. - Gyakorló tanárként magam is átéltem: volt egy kollégám, aki rettentő hangon kiabált az ebéd­lőben: „Magyar ember evés köz­ben nem beszél", „Ha nem fo­god be a szád, kizavarlak!" ­majd leült hozzánk a tanári asz­talhoz, s kedélyes hangon cseve­részni kezdett. Elképesztőnek tartottam akkor is, ma is ezt a fajta mentalitást, s akkor még nem beszéltem a húsadagok mé­retéről, a többi anomáliáról. Sok esetben értelmetlen, ostoba könyvekből értelmetlen és osto­ba dolgokat tanulnak gyermeke­ink - fölöslegesen. Vagy itt az idő kérdése. Kérdem én: miért kellene egy kis elsős­nek kará­csonyra ími-olvasnia? Miért osz­tályozzák a gyerekeket, vagy mi­ért kapnak üyen-olyan mese­nyomdát a jóra meg a rosszra, miközben erre semmi szükség. Sokan a NAT-ra (a Nemzeti alap­tantervre - a szerk.), az oktatási törvényre hivatkoznak, pedig ez sehol sincs benne. Ügy vélem, nehezen mozdul jobb, befogadó irányba az egyszer elrontott is­kolarendszer, amely frusztrál, kudarcot kudarcra halmoztat a gyerekkel. A lényeg: nem kelle­ne ennyi tananyagot tanítani, amelyet 75 százalékban elfelej­tünk. - Mit kezdjünk a mostanában oly » A gyerekeink sok mindent kibírnak, még minket is. Vekerdy Tamás SZOMORKODVA JÓL DÖNTÜNK - Rossz hangulatban jobban ítélünk, pontosabb az emlékezetünk és kevésbé vagyunk rászedhetők - derül ki egy fris­sen közölt ausztrál kutatásból. „Míg a vidám hangulat kedvez a kreati­vitásnak, a rugalmasságnak, az együttmű­ködésnek és a gyors ítéleteknek, addig a bo­rús kedv hatására figyelmesebb, óvatosabb lesz a gondolkodásunk és jobban figyelünk a külső világra" - összegzi a kutatása ered­ményét Joseph Forgás, a Új-dél-walesi Egye­tem pszichológiaprofesszora. Az Australian Science Journal című tudományos folyóirat november-decem­beri számában megjelenő kutatás szerint a szomorúság az információfeldolgozás olyan módjait serkenti, amelyek jobban megfelelnek a kritikusabb, nehezebb szi­tuációknak. A kutatásban részt vevőket Forgás először vidám vagy szomorú hangulatba hozta filmek vetítésével, korábbi esemé­nyek felelevenítésével. Ezután például azt vizsgálta, mennyire „veszik be" a vá­rosi legendákat, megalapozatlan szóbe­szédeket. Azt tapasztalta, hogy a kedvet­lenek kevésbé voltak hiszékenyek ezek­kel szemben. A rossz hangulatúak kevésbé voltak hajlamosak faji vagy vallási előítélet alapján hozott, hirtelen döntésekre, és kevesebb hibát vétettek, amikor arra kér­ték őket, hogy elevenítsenek fel egy ese­ményt, amelynek tanúi voltak. Kommu­nikációban is jobbak voltak a búsak: egy enyhén negatív hangulat „lényegre törő, előzékeny, végső soron sikeresebb" kommunikációs stílust eredményezhet. Ne adjuk a mobilkészüléket kisgyerek kezébe! TELEFONKÖNYV AFÉRRAK MMDEN HETE­OK MÁSOD­PERCBEN A SZEXRE GON­DOLNAK? lehetetlen. Ha egy átlagos férfi napi 16 órát van ébren, ak­kor ezek szerint ennek a férfinak naponta 8000 alkalommal kel­lene a szexre gondolnia1 ÉVA Felelősek va­gyunk azért, hogyan alakul az életünk. Nem tudod, hogyan védd meg a családod a mobilozás káros hatásai ellen? íme néhány használható, könnyen betartható aranyszabály: A legfontosabb: vezetékes telefont kell hasz­nálni. És ugyanezt javasolják a szakértők az in­ternettel kapcsolatban is: ha a lakásban router van, éjszakára érdemes kikapcsolni azt is. Lehetőség szerint - ha már mobiltelefont használunk - inkább SMS-t küldjünk, mint tele­fonáljunk. Ha már mindenképpen beszélni aka­runk, akkor azt kizárólag head-settel tegyük. Ha nincs head-setünk, akkor a telefont legalább 20 centire tartsuk el a fejünktől! Ne beszélgessünk mobilon sokáig - a hosszú beszélgetéseket inkább vezetékes készüléken bonyolítsuk. Ha nem használjuk a mobilt, kapcsoljuk ki. Használjuk úgy, mint az üzenetrögzítőt - csak az üzeneteket nézzük-hallgassuk meg rajta. Otthon ne használjunk mobilt! EPER REGGELIRE Fejős Éva, Magyarország első számú bestseller­írónője folytatta a Hotel Baliban abbamaradt tör­ténetet különleges és meglepő módon: „A Hotel Bali végén szándékosan elvarratlanul hagytam bizonyos szálakat, így a továbbgondolást az ol­vasókra bíztam" - mondta az írónő. Nem krono­logikus folytatásról van szó, így érdekes le­het azok számára is, akik még nem olvasták a Hotel Bálit, ugyanakkor rengeteg megle­petéssel fog szolgálni azoknak, akik rajon­ganak a korábbi sikerkönyvért. „Új helyszínre utaztattam (Párizsba, a Roland Garrosra) a már megismert figu­rákat. De ezúttal sokkal mélyebbre ások a szereplők lelkében, így lehetőségem volt új oldalukról megmutatni őket. Kiderül, hogy ők is őriznek »csontvázakat« a szek­rényeikben. A cselekmény is több szálon fut. A történet talán akciódúsabb, pörgő­sebb, mint a Hotel Baliban, ám minden fősze­replőmnek fontos döntést kell meghoznia" ­mesélte titokzatosan az írónő új könyvéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom