Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-17 / 244. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE Hétfő Kalendárium, A hét témája Kedd Gyógy-ír Szerda Gasztrománia Csütörtök Bizalmasan Péntek Légy-Ott Hétköznap Humor és receptek LO vCD CD SZENT ISTVÁN­SZOBOR Bastrnák Tibor, a szlo­vákiai Révko­márom és Zatykó János, Komárom polgármes­tere. „A két város egymást erősíti: hagyjon békén bennünket a nagypolitika" - kéri Komárom és a szlovákiai Révkomárom polgármestere. Sólyom László augusztusi látogatása, kitiltása, majd az eset politikai visszhangja jó ok eme véleményre. tikai nézeteink nem mindenben egyeznek, de nem ez a fontos: ren­geteg közös pályázatban, program­ban, fejlesztésben kapcsolódunk egymáshoz, amely példaértékű le­het. Történelmi bűn lenne például kihasználatlanul hagyni az ötszá­zalékos önerőt kívánó ma­gyar-szlovák uniós projekteket. A két város egymást erősíti, nem te­kintjük a másikat konkurenciának: óriási tartalékaink vannak még" ­mondta a két városvezető. Példa­ként említik a két Komárom közötti KOMÁROM, RÉVKOMÁROM CSÉFALVAY ATTILA „Meg kellett tanulnunk a Duna két partján együttműködni. A két or­szág kapcsolatát a nagypolitika szintjén is rendbe kellene tenni" ­mondta Zatykó János komáromi pol­gármester, aki bejelentése szerint 2010-ben már nem indul ország­gyűlési képviselőjelöltként. Hat­vanegy éves, agrárdiplomát szer­zett, sokáig szövetkezeti elnök­híd tervét s fi Sólyom László ügyében hogy közösen tudtam, hogy idáig fajulnak SSTSÍh az események. pénzek íehívá Zotykó János sát is. S hogy ebben a kap­csolatban melyik város a nagy test­vér, mely segíti a kisebbet? „Egyen­rangúként kezeljük egymást. Rév­komárom büszke a jóval nagyobb történelmi városrészére, gazdasági­lag azonban erősebb Dél-Komá­rom, amely sok szlovák állampol­gárnak ad munkát" - mondták. ként dolgozott, majd 1999-től a vá­ros polgármestere, országgyűlési képviselő. „Hagyjon minket békén a nagypolitika" - folytatta a gondola­tot Bastrnák Tibor, a szlovákiai Rév­komárom polgármestere. Bastrnák Tibor negyvenöt éves: nőgyógyász­ként dolgozott, 2003-ban választot­ták városvezetőnek. „Az emberek között semmilyen feszültség nem ta­pasztalható, a politika csak bekavar s kárt okoz." Mint mondják, a két város a Du­na két partján „együttműködésre ítéltetett". „Poli­A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK LÁTOGATÁSÁRÓL... Hetekig foglalkozott a világsajtó Sólyom László augusztusi révko­máromi kitiltásával. A két polgár­mester megosztott a történteket il­letően. „Üdvözöltem a Szent Ist­ván-szobor felállításá­nak ötletét" - kezdte Zatykó János. „Az át­adási ünnepségen más kötelezettsége­im miatt nem tud­tam részt venni. Só­lyom László ügyében tud­tam, hogy idáig fajulnak az ese­mények: nem akartam e politikai játék részese lenni. A szoborbi­zottság tagjai között barátaim ül­tek, de hibáztak az időpont kivá­lasztásában, s akkor, amikor csak magyar közjogi méltóságot hívtak meg az átadóünnepségre. Mon­dom mindezt annak ellenére, hogy számomra is elképesztő Fico szlovák miniszterelnök »bátorsá­ga«. Sólyom László azonban hat-nyolc nappal a történtek előtt tudta (hisz én is tudtam, sőt, több­ször elmondtam), hogy nem fog­ják átengedni a határon. Miután korábban azt nyilatkoztam, hogy a szervezők közül többen s a köztársasági elnök is hibázott az ügyben, itteni szélsőjobboldaliak a magyar állampolgárságomról való lemondást követelték" ­mondta. „A szlovákiai önkormányzatok autonómiája került veszélybe bő másfél évvel ezelőtt az egyik be­nyújtott törvénytervezet kapcsán" - vázolta az előzményeket Bastr­nák Tibor. „Tudni kell, hogy a szo­borállítás önkormányzati hatás­kör: szélsőjobboldali kezdemé­nyezésre ezt elvették volna a hiva­taloktól. Bennünket azonban már három éve megkeresett egy helyi egyesület, hogy Szent Ist­ván-szobrot állítanának Révko­máromban. A törvénytervezet mi­att fel kellett gyorsítanunk ezt a folyamatot: úgy döntöttünk, ön­kormányzati forrásból és köz­adakozásból teremtjük elő a szükséges összeget. Időköz­ben a törvénytervezetet nem fogadták el, ám a szo­borállítási procedúra már elindult. Tavaly szep­temberben a Se­lye-egyetemen Gasparovic és Sólyom köz­társasági el­nököt is tájé­koztatta a diplomácia a szo­bor­„Az élet rákényszeríti a magyar és a szlovák politikusokat, hogy kompromisszumokat kössenek" ­állítja Zatykó János. „Huszonhét éve járok át Révkomáromba, a két város vezetése mindig jó viszony­ban volt. Szerintem akármilyen városvezetőket választanak, ez később sem fog változni." állítás tervéről. Utóbbi erkölcsileg és anyagi lag is segítette a meg­valósítást. Nálunk hat nappal az ünnep­ség előtt még sem­milyen jele nem volt a diplomáciai bot­ránynak. Tudom, hogy komáromi kollégám tapasz­talt, de akár jósként is dolgozhat­na, ha ezt előre látta. A szoborbi­zottságnak nem volt oka Gasparo­vicot meghívni. Kérdem én: akkor nem lett volna botrány, ha eljön? Sólyom Lászlót megkértük, ha részt vesz az eseményen, legyen az egyik szónok. Három nappal az ünnepség előtt a két ország diplo­máciai képviselői megjelentek: tucatnyi protokollszakember be­szélte át a részleteket. Két nappal az események előtt lehetett érez­ni, hogy botrány lesz, de nem gondoltuk, hogy ekkora. A szlo­vák nemzeti párt egyik miniszte­rét ugyanis leváltotta a miniszter­elnök, s a koalíció felrúgásából Fi­co próbált előremenekülni: ennek ittuk meg a levét. Felháborító volt ff Sohasem lehet tudni, mikor csattan el az első pofon, majd mikor torkollik verekedésbe, később esetleg harcokba, mint a kilencvenes években a délszláv háborúnál. Bastrnák Tibor a kitiltás: az események egyetlen pozitívuma, hogy Révkomárom napokra bekerült az európai köz­tudatba." A NYELVTŐRVÉNYRŐL... „Felesleges, rossz, nem egyértel­mű" - ez a véleménye a révkomá­romi városvezetőnek a szeptem­berben életbe lépett nyelvtörvény­ről. Igaz, ez Révkomáromban ke­vésbé érzékelhető, mivel főként azokat a településeket érinti, ahol 20 százaléknál kevesebben mond­ják magukat magyar nemzetisé­gűnek. „Nálunk a testületi ülések magyarul zajlanak, a szlovák kép­viselők szlovákul szólalnak fel, s a jegyzőkönyvet is szlovákul vezet­jük. Ebben a kérdésben is minden extrém megnyilatkozás rosszat tesz nekünk. Sohasem lehet tud­ni, mikor csattan el az első po­fon, majd mikor torkollik vere­kedésbe, később esetleg har­cokba, mint a kilencvenes években a délszláv háború­jPBÍj| nál. Hangsúlyozom: szeren­csére ettől azért még mesz­sze vagyunk" - emelte ki Bastrnák. ARRÓL, Ml TETSZIK A SZOMSZÉDBAN... „A turisztika nagyon jól működik Komáromban, s az ipari parkukra is büszkék lehetnek. Sokan a járá­sunkból átjárnak dolgozni: ott megkeresik a pénzt, nálunk meg elköltik" - mondta a szomszéd városról a révkomáromi polgár­mester. „A törté­nelmi város­rész mellett a révkomáromi magyar szín­házat mindig irigyeltem, de sohasem akartam ver­senyezni vele. Sőt minden városbelit arra biztat­tam, hogy ne Győrbe vagy Buda­pestre járjon előadásokra, ha­nem az öt-tíz perc alatt elérhető Révkomáromba" - mondta Zaty­kó János. A KÉT SZLOVÁKIAI MAGYAR PÁRT VISZONYÁRÓL... „A Magyar Koalíció Pártja az ellen­feleket ellenségnek titulálja" - vall­ja az egykori MKP-sekből alakult, Bugár Béla vezette Híd Párt tagja, Bastrnák Tibor. „Bugár mindent feláldozott, hogy kompromisszu­mokat érjen el: a jelenlegi elnöknél azonban egy vélemény lehet csak az MKP-ban. Jó döntés volt az új szlovákiai magyar párt megalapítá­sa, a Híd jelenléte versenyhelyzetet teremt. Elképzelhető, hogy a ma­gyarságnak két hétszázalékos párt­ja is lesz: korábban az egyedüli MKP tizenegy százaléknak is örült. Most ők terjesztik a gyűlöletet, kis­stílű sértődöttség beszél belőlük" ­magyarázta. „Lehetséges-e, hogy jövőre ilyenkor az egyik szlovákiai magyar párt kormánykoalícióban lesz a másik ellenzékben? Nos, még ez is előfordulhat" - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom