Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-17 / 244. szám

| AKTUÁLIS SZIESZTA SZERKES; WERNER KRISZTINA f*í 2009. OKTÓBER 17., SZOMBAT Híres hírhedtek A Csillagban és az államfogházban egyaránt sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, így Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is. A mészárost, Magda Marinkót is megemlíthetjük. A GYILKOLOGEP MEG VOLT GYŐZŐDVE ROLA, A NYAKA OLYAN EROS, HOGY TULELI AZ AKASZTAST Richter Richárd ámokfutása a Csillag börtönben Richter Richárd rab huszonöt évvel ezelőtt, 1984. október 19-én három művezetőt 15 megölt, hármat pedig megsebesített titokban készített késével a szegedi Csillag börtön bútorgyárában. A rémtörténetet - amihez hasonló se előtte, se azóta nem történt - mindenki ismeri a börtönben, amelynek udvarán akasztották fel Richter Richárdot. A SZEGEDI BÖRTÖN Létrehozására az 1881. évi LVIII. törvény­cikk intézke­dett. 1882. év márciusában kezdték meg a létesítendő börtönhöz tartozó fog­házépületek. a börtönfei­Ugyetői laká­sok és a tör­vényszéki pa­lota építését. Egy év múlva. 1883 májusá­ra elkészült a 200 fogoly befogadására alkalmas, kulcs alapraj­zú két tog­házépület, va­lamint a bör­tönfelügyelői lakások. KRIMINALISZTIKA SZABÓ C. SZILÁRD - Az a pénteki nap is úgy indult, mint egy átlagos munkanap. A fogvatartottak reggel fegyőri kí­sérettel átmentek az alagúton a Csillag börtön szomszédságában lévő bútorgyárba. A rabok egyéb­ként a mai napig az alagúton át járnak oda dolgozni. Délelőtt egy fogvatartottat hallgattam ki a börtön igazgatási szolgálatán egy fegyelmi ügyben, amikor jött a hír: valaki több embert is meg­szúrt a bútorgyárban. Azonnal el­indultam a helyszínre. Az alagút­ban félúton találkoztam két fegy­őrrel, akik megbilincselve hozták a ziháló és hörgő Richter Richár­dot - emlékezett vissza az 1984. október 19-én történtekre Puljer Fülöp, aki őrnagyi rangban, biz­tonsági tisztként szolgált a Csil­lag börtönben. ELREJTETT KÉSEK A ma 69 éves férfi elmesélte, hogy Richter ámokfutása körül­belül 4 percig tartott. A 28 éves Richter Richárd a bútorgyárban készített magának késeket vasle­Puljer Fülöp őrnagyi rangban, biztonsági tisztként szol­gált a Csillag börtönben. A SZERZŐ FELVÉTELE mezből, amiket elrejtett. Amikor a művezetője felszólította, hogy dolgozzon rendesen, ne vonja ki magát a munka alól, sértegetni kezdte a művezetőt, és megta­gadta az utasítását. Az irodába kísérték, de amikor meglátta, hogy a főművezető kezében egy összecsukható gumibot van, el­futott a szerelőüzembe, ahol ko­rábban elrejtett két kést. - Frank Tibor művezető éppen egy fogva­tartottnak magyarázta egy terv­rajz felett, hogyan kell elkészíte­ni a következő bútort, amikor Richter hátulról leszúrta. Frank a 99 Már több sebből vérzett, amikor rátaláltunk, és beszállítottuk a klinikára. Svájcból hozattunk gyógyszert, hogy megmentsük az életét. Tudtuk, meg kell gyógyítani ahhoz, hogy úgymond akasztható állapotban legyen. Puljer Fülöp helyszínen meghalt. Richter foly­tatta ámokfutását. Tóth András művezetőnek a hasába dobta az egyik kését, majd a másikkal két­szer nagy erővel megszúrta. Tóth november 24-én a kórházban halt meg. Richter eszelősen rohant to­vább a gyárban, s aki az útjába került vagy próbálta feltartóztat­ni, azt megszúrta, majd félrelök­te. Nagy Ferenc művezetőt két­szer szúrta hasba. Ő október 25-én halt meg a kórházban. Ek­kor már több elítélttársa is üldöz­te. Amikor látta, hogy nem tud tovább menekülni, átadta a kése­ket Tapodi János főművezető-he­lyettesnek - idézte fel a négy szörnyű perc történetét Puljer Fü­löp, aki egy fiatal ügyésszel, aki­nek már nem emlékszik a nevére, hallgatta ki közvetlenül a mé­szárlás után Richter Richárdot, aki elmondása szerint végig nyu­godt volt. A gyilkológép csak azon sajnálkozott, hogy Frank Ti­bort is megölte, akit pedig ked­velt. A Csillagban annyira tartot­tak az újabb rohamtól, hogy Richter kezéről le sem vették a bi­lincset, ruháját az elkülönítőben ollóval vágták le róla. Felvetődik a kérdés, miért nem tudták azon­nal megfékezni Richtert. Az egyik magyarázat szerint azért, mert az események rendkívüli gyorsaság­gal történtek, és a gyárban ta­pasztalható nagy zaj miatt sokan nem is tudták, mi történik. Rich­ternek kedvezett az is, hogy a bú­torgyáron belül nem tartózkodott fegyveres őr, és a jelzőrendszer is hiányzott. Az utolsó kivégzés 1964-ben, szintén a bútorgyárban, két fogvatartott szökési kísérlete során halálra verte az üzem egyik művezetőjét. A gyilkosokat elfogták és halálra ítélték. Pósa Istvánt és Less Istvánt félórás különbséggel akasztották fel a Csillagban. A legen­da szerint amikor vitték Pósát, Less utánakiabált: „Komám, én még élek egy fél óráig!" A Csillag akasztóudvarán Kókai Barnabást végezték ki utoljára, 1987. szeptember 3-án. Kókai előbb megölt egy festőnőt, majd Szentes környékén meg­erőszakolt és megölt egy nőt, akire később rágyújtotta a tanyát, hogy eltüntesse a nyomokat. Richter Richárd a bíróságon. A gyilkológép vasba verve ülte végig a tárgyalást. FOTÓ: SOMOGYI KÁR0LYNÉ UJABB ROHAM Richter Richárdot bíróság elé állí­tották, ám úgy tűnt, hogy nem tudják elítélni. Az eljárás ideje alatt ugyanis két szöget lenyelt, egyet pedig a hasába szúrt. - Ez akkor történt, amikor megint rá­jött a roham, és gumiszobába zár­tuk. Ennek a fala párnázott, akár­csak az elme­gyógyintézet dü­höngől. Bár Rich­ter itt is bilincs­ben volt, a falra erősített kárpit­ból kihúzta a szö­geket. Már több sebből vérzett, amikor rátaláltunk, és beszállí­tottuk a klinikára. Svájcból ho­zattunk gyógyszert, hogy meg­mentsük az életét. Tudtuk, meg kell gyógyítani ahhoz, hogy úgy­mond akasztható állapotban le­gyen - mondta az egykori bizton­sági tiszt. Richter három hétig fe­küdt a klinikán, ahol különleges őrizetet kapott. Amellett, hogy végig az ágyhoz bilincselték, töb­ben is vigyáztak rá. HAJNALI AKASZTÁS Bár Richter legyöngült és tíz kilót fogyott a kórházban, így is rend­kívül veszélyesnek ítélték őrzői. A bírósági tárgyaláson kezét és lábát nem bilincs, hanem laka­tokkal lezárt vaslánc szorította össze. Richter a tárgyalás során leginkább csak közömbösen bá­mult maga elé, csak akkor szólt, ha kifejezetten hozzá intézett va­laki kérdést. Ez a közömbösség néha megtört: az ellene valló rab­társakat azzal vádolta meg, hogy különböző kedvezmények ellené­ben mondanak rosszakat róla. A védő mi mást is tehetett a tények ismeretében, mint Richter kóros elmeállapotára alapozta védeke­zését. Ám ez a próbálkozás sem vezethetett semmilyen ered­ményre, a bírói tanács, mérlegel­ve aZ összes tényt, arra a megál­lapításra jutott, hogy Richter Ri­chárd tettének végrehajtásakor pontosan fel tudta mérni annak következményeit, tehát büntető­jogilag felelősségre vonható. Ez meg is történt, mind az első fo­kon eljáró Csongrád Megyei Bíró­ság, mind pedig a Magyar Nép­köztársaság Legfelsőbb Bírósága halálra ítélte Richter Richárdot. - Nekem többször elmondta, s meg volt győződve róla, a nyaka olyan erős, hogy ki fogja bírni az akasztást, ami után kegyelmet JHHLhbi KI VOLT RICHTER RICHÁRD? Richter Richárd - akinek Puljer Fülöp szerint nem volt köze a cir­kuszos Richter famíliához - kilencévesen állami gondozásba ke­rült, ahonnan gyakran megszökött. Tíz testvére volt, ilyenkor ná­luk rejtőzött el. Többször állt bíróság előtt különböző vagyon el­leni bűncselekmények miatt. Egy kocsmai verekedés alkalmával hasba szúrta áldozatát. Emiatt 7 évet kapott. Kevesebb mint 3 éve volt hátra a büntetésből, amikor meggyilkolta a művezetőket. Puljer Fülöp csendes embernek ismerte meg Richter Richárdot, aki mindennap százasával nyomta a fekvőtámaszokat, cellatársa­it emelte a székkel együtt, vagy seprűnyélre ültette őket, és fekve negyvenszer-ötvenszer kinyomta a rabokat. A 160 centis, csupa izom Richter csendes volt ugyan, de az egykori biztonsági tiszt el­mondása szerint olyan, aki bármikor robbanhat, mert tele volt gyűlölettel a világgal szemben. A börtönpszichológusi jellemzés szerint Richter nem tudta sem elhárítani, sem feldolgozni a fe­szültséget, ezért kivetítette a környezetére, és úgy élte meg a dol­gokat, hogy mások csak ártani akarnak neki. Puljer elmondta: Richternek az volt a kényszerképzete, hogy meg akarják mérgezni a börtönben. Ezért aztán a tésztán kívül nem nagyon evett sem­mit, a húst és a többi ételt a társainak adta. A szegedi Csillag kap - mesélte Puljer Fülöp. Rich­ter egyébként a kivégzése előtt 11 órával tudta meg, hogy az Elnöki Tanács elutasította a kegyelmi kérvényét. 1985. február 26-án, kedden hajnali fél 5-kor hurkolták Richter Richárd nyakára a csomót a Csil­lag börtön akasztóudvarán. Az akasztásoknál beállítottak az ud­varba teherautókat is, mert ha na­gyon kiabált az elítélt, beindítot­ták a motorokat, hogy a többi fog­vatartott ne hallja, mit üvölt a ha­lálraítélt. Richter Richárd nem kia­bált. Szó nélkül ment a bitó alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom