Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-27 / 174. szám

2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ AKTUÁLIS 11 A HET TEMAJA SZERKESZTI NYEMCSOK ÉVA „Olyan nincs, hogy verekedés közben futballmeccs tör ki?" (graffiti) MAGYARORSZÁG GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A szakirodalom szerint a hazai lelátókon a futballhuliganizmus a nyolcvanas években terjedt el, ekkor kezdtek el megjelenni a szervezett szurkolói csoportok. Egyes szociológusok odáig is merészkednek, hogy a jelenségről a magyar bajnoki meccsek színvonala is „tehet": a gyengébb játék miatt egyre kevesebb szurkoló megy a stadionokba - ahol korábban is voltak rendbontók -, csak míg 15-20 ezer néző között 100-200 balhézó nem feltűnő, addig 2-3 ezres nézőszámnál ugyanennyi huligán már jelentős erőt képvisel. Az is adhat egyfajta magyarázatot a huliganizmusra, hogy a nyolcvanas évek végén a politika a stadionokat meghagyta egyfajta társadalmi „szelepnek". Inkább a mérkőzésen kiabáljanak és engedjék szabadon indulataikat az emberek, mint hogy az utcára vonuljanak. Csakhogy az akkori suhancokból összeálló kezdeti kemény magok alaposan félreértették apáik, nagyapáik ordibálását: ők mindössze azt látták, a betonkaréjban lehet, sőt kell is bátornak lenni, itt ki lehet mondani bizonyos dolgokat, és a rendőrök sem olyan nagy legények, mint az utcán. A kilencvenes években megdöbbentő volt, hogy a stadionok rendjének biztosítását frissen alakult őrző-védő cégekre bízták, köztük olyanokra, amelyeknek vezetői a szurkolók közül kerültek ki. A 2000-ben hatályba lépett sporttörvény különválasztotta a mérkőzésbiztosítási feladatokat. Közterületen a rendőrséget, a stadionon belül a szervezőket tette felelőssé a rendért. Addig is voltak kisebb-nagyobb incidensek, amelyekre terjedelmi okok miatt nincs lehetőség kitérni, de az mindenesetre elgondolkodtató: 2001 márciusa és 2003 májusa között magyar stadionokban és környékükön tizenkilenc alkalommal volt valamilyen rendbontás. Közülük is a legemlékezetesebb, és máig legnagyobb a 2003. május 30-ai Üllői úti botrány (lásd keretes írásunkat), aminek hatására egy évvel később a kormány módosította a sporttörvényt: a kiemelt veszélyességű mérkőzések biztosítását állami feladatként határozta meg. Csakhogy igazi megoldás továbbra sincs: sosem lehet tudni, melyik magyar bajnoA legsötétebb nap. 2003. május 30-án az Üllői úton a Ferencváros-Debrecen mérkőzés 0-0-ra végződött, miközben az MTK 1-0-ra győzött Újpesten, és így megnyerte a bajnokságot. A Fradi-szurkolók csalódásukban a mérkőzés után beözönlöttek a pályára és ütöttek, vertek mindenkit, akit értek, játékosokat, szakvezetőket, fotósokat. Szentes Lázárt, a DVSC akkori vezetőedzőjét, a Nyíregyháza jelenlegi trénerét kórházba kellett szállítani. A megvadult drukkerek az FTC-székház ablakait betörték, a Népligeti autóbusz-állomásnál több hirdetőoszlopot felgyújtottak, a kiérkező tűzoltókat is megtámadták. Rendbontás történt a Könyves Kálmán körút sarkán, valamint az MTK-pályánál is. A rendőrség összesen 14 személyt állított elő, hetet gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítottak rendzavarás, szabálysértés elkövetése, illetve csoportos garázdaság bűntettének alapos gyanújával. kin szabadul el újra a pokol. Alig két hete, július 14-én az Üllői úti stadionba is visszatért az erőszak. A Fradi a berlini Herthával játszott, a 2-0-ra elveszített találkozó előtt és közben is akadtak botrányos jelenetek. A kezdést megelőzően magyar huligánok támadtak meg berlini szurkolókat, akik közül egy könnyebb sérülést szenvedett. Mintegy 15 FTC-drukker bántalmazta és dobálta meg palackokkal a vendéghíveket. A német együttest elkísérő újságírók az Albert Stadion egyik mellékhelyiségébe menekültek. Később, a meccs közben a ferencvárosi huligánok a biztonságiakkal hadakoztak, de az is előfordult, hogy egymást ütötték. A hazai ultrák megpróbálták provokálni a mintegy 30 német drukkert is, de a szitkozódásokra, náci jelmondatokra nem érkezett válasz. A klubok éppúgy tehetetlennek bizonyulnak, mint a rendőrök, akik csak reagálni tudnak a balhékra. A sportért, a foci szeretetéért egyre kevesebben járnak már meccsekre, s amíg a valódi szurkolók viszsza nem foglalják a lelátókat, addig nem is nagyon lehet változást várni a stadionokban. Rasszizmus a „kemény magban". Az újpestiek szerint a csütörtöki balhénak egy héttel korában Bukarestben „ágyaztak" meg. A Steaua-táborban magyar nyelvű transzparens jelent meg a felirattal: „Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? 9 hónapig." Európa többi részén is gyakran tarkítják rasszista felhangok a futballhuligánok fellépéseit. A foci, a politika és az erőszak összemosásának legismertebb példáira a kilencvenes évek délszláv háborúiban került sor. Arkan 1990-ben a belgrádi Crvena Zvezda kemény magjából kezdte el szervezni szerb szabadcsapatait, amelyek később a Balkánon zajló legvéresebb incidensek közül többet is elkövettek. J_J LENGYELEK: AZ ÚJ ANGOLOK A volt kommunista blokk országai nem maradnak le az angol, német, olasz szurkolók mögött, ha balhéról van szó. Az Index tavaly júniusi cikkében mutatott rá: napjaink legvadabb futballhuligánjai a lengyelek. 2005-2006-ban egy év alatt nyolcan haltak bele a krakkói Cracovia és a Wisla szurkolóinak csatározásába - a csapatnak drukkolt II. János Pál is. Bulgáriában a CSZKA Szófia szurkolói több botrányt is csaptak az utóbbi időben: május 31-én a Litex Lovecs ellen a fanatikusok egy meg nem adott gólt követően özönlötték el a játékteret, 27 embert tartóztattak le. Terjed a futballhuliganizmus Ukrajnában is. Verekedés Makón Utánajártunk, hogy az utóbbi években mennyire jellemző Csongrád megyére a napokban egyre többször témát szolgáltató futballhuliganizmus. A két talált eset rámutat: a helyi szurkolói közösségek önszabályozó rendszere követendő példa lehet. CSONGRÁD MEGYE PAPÓS TAMÁS BRÜSSZEL MUNKATÁRSUNKTÓL A Liverpool-szurkolókhoz kötődik a legnagyobb tragédia, amelyet a futballhuliganizmus okozott. 1985. május 29-én a brüsszeli Heysel Stadionban, a Liverpool-Juventus Bek-döntőn ledőlt egy támfal, amely 39, többségében olasz szurkoló halálát okozta. Nagyjából egy órával a tervezett kezdőrúgás előtt, az olasz szurkolók által felhergelt angol huligánok betörtek az itáliaiak részére fenntartott szektorba, menekülésre késztetve azokat, de a stadion omladozó oldalfala nem bírta a nyomást, és az emberekre dőlt. A mérkőzést a tragédia ellenére lejátszották, Piatini 11-es góljával a Juventus megnyerte a finálét. Hivatalosan az egész tragédia miatt csak a Liverpool szurkolóit tették felelőssé. Az esemény szervezője az UEFA, a stadion üzemeltetői és a belga rendőrség ellen nem indult nyomozás. Május 31-én, Margaret Thatcher akkori brit kormányfő nyomására az angol labdarúgó-szövetség visszavonta a következő évre az összes angol csapat nevezését az európai kupákból, két nappal később az UEFA „meghatározatlan időtartamra" kitiltotta az angol klubokat a nemzetközi porondról. A FIFA kiterjesztette a tilalmat az egész világra, a barátságos mérkőzések kivételével. A kizárás nem érintette a nemzeti válogatottat. Az angol csapatok száműzetése öt évig tartott, a Liverpool extra büntetését egy évre csökkentették. A Heysel Stadionban még tíz éven át tartottak atlétikai versenyeket, de többé nem rendeztek futballmeccset. 1995-ben lebontották, a Baldvin király Stadiont építették fel a helyén. Heysel-tragédia Az Újpest-drukkerek már az első félidőben petárdákat, görögtüzeket dobáltak. FOTÓK: MTI EGYRE KEVESEBBEN JÁRNAK MECCSRE A SPORT SZERETETÉÉRT Vandálok a lelátókon AZ APROPÓ Csütörtökön Budapesten, az Újpest FCSteaua Bukarest Európa-liga-selejtező visszavágóján a hazai drukkerek már az első félidőben petárdákat, görögtüzeket dobtak az ellentábor felé, saját csapatuk kapusához is behajítottak egyet. A szünetben fokozódott a petárdázás. A román szurkolók végül megbontották a lelátó kerítését, és megindultak az Újpestszurkolók felé. Csak ekkor léptek közbe a rendőrök: könnygázzal megállították a románokat, a második félidő percekig nem kezdődhetett el. A mérkőzést a Steaua nyerte 2-1-re. A hét témája rovatunkban aktuális, mindenkit érintő témát dolgozunk fel. Ezúttal az egyre durvább futballhuliganizmusról készítettünk összeállítást, a múlt hét csütörtöki, botrányba fulladt Újpest FC-Steaua Bukarest mérkőzés apropóján. Mindig a másik tábor kezdi. Vagy a rendőrök. De az biztos, hogy a futballhuliganizmussal, a verekedésekkel, szurkolói rendbontásokkal nem tudunk mit tenni. Csongrád megye azon kivételes régiók közé tartozik, amelynek több mint százéves labdarúgói történetében nagyítóval kell keresni a futbalhuliganizmus bármilyen megnyilvánulását. Az utóbbi évekből egy kiemelkedő esetet találtunk, de akkor is csak szenvedő alanyok voltak a hazai drukkerek. A Makó FC 2007. június 10-én a Nyíregyháza csapatát fogadta. A vendégek már NB Il-es bajnokavatásra készültek, de az 1-1-es döntetlen felborította a terveket, ami néhány nyírségi drukkert annyira felbosszantott, hogy megütöttek több békés hazai szurkolót. A helyszínre siető rendezők közelharcba keveredtek, majd a rendőröknek sikerült kiterelni a vandálokat, az egyik huligán vérző fejjel hagyta el a pályát. Nem a makóiak szították a balhét, és egyikük sem sérült meg komolyabban. Szegedi drukkerek 110 éve egy focicsapatot alapítottak FK 1899 Szeged néven, amelynek elnökét, dr. Havas Pétert kérdeztük a témában. - Élesen el kell választani a futballhuliganizmust az ultramozgalmaktól. Utóbbiak csak a biztatásra koncentrálnak, és ők tartják életben a miénkhez hasonló csapatokat - véli a klub vezetője. - Egyszer egy szegedi néző berohant a pályára, és bántalmazta az ellenfél játékosát, de a rendőrök időben közbeléptek. A megye szurkolói közössége önszabályozó rendszerű, a hasonló, és szerencsére ritka esetek után kizárja köreiből a vétkest - árulta el dr. Havas Péter. Akadt dolguk a rendőröknek a 2007-es Makó-Nyíregyháza meccsen, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Kitörés. A román szurkolók megunták a provokációt, megbontották a lelátó kerítését, és megindultak a magyar drukkerek felé.