Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-27 / 174. szám

10 KALENDARIUM SZERKESZTI FÁBIÁN GYÖRGY 2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ k A párkereső állatok vigyázatla­\ nok, kirohannak az utakra és V baleseteket okozhatnak. Ha szárazabb idő köszönt be, ne feledkez­zünk meg a locsolásról, mert a jól táplált gyepnek nagy a vízigénye. Őzek násza Séta a díszkertben Július végén, augusztusban napközben is gyakrabban láthatunk őzeket, mint az év egyéb időszakában, ekkor van ugyanis a nászidőszakuk. Érdemes erről - aktualitása ré­vén - megemlékezni, mert az ilyenkor nyugtalan, kergetőző vagy párkereső állatok vigyá­zatlanok, kirohannak az utak­ra, és baleseteket okozhatnak, ezért a szokásosnál is körülte­kintőbben kell vezetni. Az őz az egész országban el­terjedt. A jégkorszak után jelent meg a Kárpát-medencében, de évszázadokig alacsony volt a létszáma. A nagyragadozók fo­kozatos eltűnése után szaporo­dott el, de még 1879-ben is csak 1950 darab volt a teríték (a Nagy-Magyarországon). Az 1920-as évek végén évente már 27.000-et lőttek, 1979-ben pedig 73.000 db került terítékre. Ma az országos átlag 200.000 darab feletti, ezzel az őz lett a leggya­koribb nagy­vadunk. A nász- J időszak kezdetén a bakok már le­tisztítják az agan­csukat - vagyis az elhalt, szőnél bo­rított bőrt ledör­zsölik róla, s k nyugtalanul keresik a sutákat. Gyakori látvány a kergetőző őz­pár, ilyenkor a suta körbefut ­utána rohan a bak, a letaposott növényzetet a vadászok boszor­kánygyűrűnek, ördöggyűrűnek nevezik. A suta hívó hangjával be is lehet csalni a vigyázatlan, felhevült bakokat. A párzás után a megter­mékenyített petesejt osz­tódni kezd, de a zigóta a hólyagcsíra elérése után nyugalmi állapotba (diapa­uza) kerül, és csak no­vember végén indul újra a fejlődés. Ezt a jelenséget tekinthet­jük az élőhelyhez való alkalmazko­dás egy különle­ges példájának, ugyanis a vemhességi idő hat hónap, ha az embrió fokozato­san fejlődne, a gidák pontosan tél közepén születnének meg, sorsuk a biztos pusztulás len­ne. A négy hónapos diapauza révén viszont tavasz végén, májusban jönnek világra, a kellemes hőmérsékletű, táplá­lékban gazdag évszakban. Azt is érdemes megjegyez­ni, hogy a fiatal gidákat, ameddig meg nem erősödnek, az anyjuk elfekteti, amíg táplálkozni megy. Aki ilyen kis állatra ráakad, ne nyúl­jon hozzá, nem elhagyott, árva jószág, de ha simogatják, az lesz, mert a suta az ember­szagot megérzi és ezért elhagy­•• 4fv. ía­Dr. Alexay -k Zoltán Ma az országos átlag 200.000 feletti, az őz lett a leggyakoribb nagy­vadunk. KERTÉSZKEDNI MINIBEN Nem csak egynyárinak A legegyszerűbb - viszont szép - megoldás erkélyünk díszítésére egy termetes virágláda vagy dézsa (legalább 30-50 literes), mely­be már nemcsak egynyári növényeket vagy muskátlit ültethetünk. Egy ekkora edényben már a lassú növésű örökzöldek is jó pár évig megélnek, elegendő csak arra odafigyelni, hogy a virágláda, mely­be növényünk kerül, vízelvezető nyílással legyen ellátva, és fontos még, hogy télen is (fagymentes időben) gondoskodnunk kell a lo­csolásáról. Egész évben dekoratív, ha az örökzöldek közé évelő virágokat ül­tetünk, melyeket az erkély tájolása szerint (fényigény) válasszunk ki, lehetőleg úgy, hogy virágzásuk kora nyártól őszig kihúzódjék, de télre is érdemes beleültetni egy-két törpeárvácskát vagy dísz­káposztát. Szeretné, ha elsza­porodnának az óriási vizák a hazai folyókban? Véleményközelben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06 20/554-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Megviselte a szúnyoginvázió? 67% igen 33% nem Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? ff Dr. Alexay Máaarovat szakértője várja kérdéseiket zokkuvat (ótlapoom.hu ff Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket kertesz@lap­com.hu VÉDELEM AZ IDŐJÁRÁS ELLEN Az esők, záporok elmúltával a dísz­kertben is akad tennivalónk. Érde­mes átnézni növényeinket, hogy nem károsodtak-e. A sérült részeket távolítsuk el, míg a sebeket kezeljük le fasebkezelő anyaggal. Ilyen időjárás után sajnos gyakori­ak a gombás fertőzések, melyek nö­vényeink esztétikai értékét csök­kentik, sőt, pusztulásukat is okozhatják. Ez ellen véd a Rubi­gán és a Topas. Az elvirágzott liliomokat, pünkösdirózsát nyugodtan visz­szavághatjuk. Az esők elmúl­tával, amint művelhető a föld, érdemes meg­kapálni, meglazítani a talajt növényeink között, biztosítva ez­zel a talaj megfelelő szerkezetét, leve­gőben való gazdagságát. Készüljünk fel, hogy a sok csapa­dék miatt a gyep is ugrásszerűen nő, így érdemes gyakrabban nyírni, sőt, ha azt szeretnénk, hogy szép zöld szí­nét és a fűszálak rugalmasságukat megtartsák, szórjunk ki még egy kis ­2-3 g/m2 - műtrágyát. Ezután ha szá­razabb idő jönne, ne feledkezzünk meg a locsolásról sem, mert a jól táp­lált gyepnek nagy a vízigénye. SÖVÉNYNYÍRÁS ÉS -ALAKÍTÁS Kevés olyan kicsi kert van, melyben legalább pár méter sövényként nevelt vagy alakított növénysor ne lenne. A leggyakoribb sövénynövényeink: Fagyai - örökzöld és lombhullató fajtái nagyon elterjedtek. Kecskerágó - színes és zöld levelű változatát egyaránt jól alakithatjuk. Bukszus - a barokk kertek nélkü­lözhetetlen növénye, lassan nő, de nagyon jól alakitható. Borbolya - bordó leveleivel na­gyon dekoratív, csak a töviseivel kell vigyázni. Örökzöldek sokasága alkalmas zárt, tömör, akár 4-5 m magas sövény kialakítására (tujafélék, hamiscipru­sok). Kialakításánál figyeljünk: a meg­felelő zártság eléréséhez, pl. fagyaiból 7-11 db-ot kell ültetni 1 folyóméterre, míg örökzöld fenyőféléknél 80-100 centiméterenként kell egyet ültetni. Ha lombos növényből alakítunk ki sövényt, érdemes az első pár évben 20-30 centiméterenként visszavágni, mert így szép tömött lesz. Kialakítani pedig úgy érdemes, hogy a sövény al­ja mindig szélesebb legyen a tetejé­nél, ez így dekoratívabb és áthatolha­tatlan. A lombos sövényt 2-3 hetente nyírhatjuk éles szerszámmal, de lehe­tőleg ne a legnagyobb melegben te­gyük, sőt, ha módunk van rá, nyírás után jól öntözzük is meg. A fenyőfélékből kialakított sövénye­ket egy évben maximum 2-3-szor nyír­juk. Amíg kicsi a sövény, ne géppel, in­kább csak metszőollóval alakítsuk, mert így kisebb sérüléseket okozunk csak és a nyírás utáni kép is szebb. Nagykutasi Viktor kertész Hil Fantázia és egy jó sövénynyíró: ennyi kell, hogy egyedivé tegyük kertünket. Indulhatunk kutyát venni? KUTYAISKOLA HANEKÁM ISTVÁN pannon Ha jön egy új jövevény, neki is be kell állni a sorba, kü­lönben felbo­rul a rend. Ezért a ku­tyussal meg kell szoktat­nunk, hogy hol a helye a családban. - Apa! Azt mondtad, hogy ma mehe­tünk a tenyésztőhöz a kiskutyá­mért... - Igen, kislányom. Emlékszel, há­rom héttel ezelőtt felhívtuk őt, több­ször meg is néztük a kölyköket, és ^ ki is választottuk, melyik ku­tyust vásároljuk meg. Azért be­széltem meg a mai napot, mert biztosított a tenyésztő, hogy mára meglesz a kutyus törzskönyve, az állatorvos az azonosítócsipet is beülteti, sőt, még a szükséges védőol­tások és a féreghajtás hatása is kibontakozott. így teljes bizton­ságban hozhatjuk a kis kedven­cünket az új otthonába. Ugye mondhatom többes számban? - Bizony, hozhatjuk! Olyan cuki kutyakosarat kaptam tőletek a név­napomra! Ebben biztosan jól fogja érezni magát. Tényleg, apa! Szerin­ted jó helye lesz ott az előszobában, abban a félreeső sarokban? - Szerintem szeretni fogja azt a szegletet. Azért jó, hogy kicsit kiesik a helye az általunk legtöbbet hasz­nált „útvonalból", mert a kiskutyák nagyon sokat alszanak, ahhoz pedig nyugalom kell. Azt is mondhatjuk, hogy alszik, eszik, játszik, és persze sokszor le is kell vinni. Tudod, ami elöl bemegy... - Tudom, egy része hátul kijön. Beszélgettem egy ismerősömmel, aki kutyákat tanít, és ő mondta, hogy amint elhozzuk a kutyust, abban a pillanatban megkezdődik a kiképzé­se. Azt is mondta, hogy ne a tipikus gyakorlatokra gondoljak, hanem olya­nokra, hogy egymáshoz szokunk, szobatisz­ta lesz, megtanul pórázon közleked­ni és hasonló apróságok. De apa, ez nem is kiképzés! - Bizony az! Nem úgy születnek a kutyák, hogy amit mondtál, azt mind tudják. Szépen, folyamatosan, türel­mesen meg kell tanítanunk, hogy a mi szabályaink szerint éljen. A családban is mindegyikünk tudja, hogy mit sza­bad és mit nem. Mindnyájunknak megvan a maga feladata, szokásai. Ha jön egy új jövevény, neki is be kell állni a sorba, különben felborul itt­hon a rend. Ezért a kutyussal meg kell szoktatnunk, hogy hol a helye a családban. Mert tetszik vagy nem tetszik, legalább tíz évig a csalá­dunkban fog élni. - Ha velünk él, kell neki név is! Ahogyan a múltkor nézeget­tem, a bundája miatt már találtam is neki egy aranyos nevet! Úgy hívom majd, Kócos. - Ez találó, illik is ahhoz a torzon­borz fejecskéhez. - Apa! Nem kelle­ne indulni? Még a végén nem érünk oda időben. - De igen, kicsim. Mehetünk, majd út­közben még beszél­getünk Kócosról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom