Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-14 / 163. szám

2009. JÚLIUS 11., SZOMBAT Nemcsak a kerékpárra, a kiegészítő felszerelésekre, például a sisakra is sokat kell költeni. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Nehany vásárlót hellyel kell kínálni a kerekpar-kereskedesben, ha kiderül: csak egy első teleszkóp önmagában 80-100 ezer fo­rintba kerülhet. A legolcsóbb biciklire is 35-40 ezret érdemes szánni - ha egy négytagú család egyszerre akar új kétkerekűt venni, minimum 150-200 ezer forintot költ. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Nézem a katalógusokat, szeretnék biciklit venni a fe­leségemnek és magamnak. Kicsit bicajoznánk néha - de látom, erre egyhavi fizetése­met rá kell szánnom - sopán­kodott egy szegedi fiatalem­ber. Mutatta a sportáruházak árjegyzékeit: egy 38 ezer 990 forintos 28-as bicikli és egy 60 ezres mountain bike je­lentette az alsó határt. Egy „rugózással ellátott nyereg­csővel, ergonomikus kialakí­tású markolatokkal, agydina­mós lámpákkal" felszerelt példányért 69 ezer 990 forin­tot kell fizetni. A gyerekbicaj ára is 54 és 89 ezer 990 kö­zött mozog. Vagyis ha az egész, négytagú család akar egyszerre új kerékpárra pat­tanni, minimum 150-200 ezer forintos ráfordítással számolhat. E sorok írója jó 10 éve vá­sárolt - ma is használható ­mountain bike-ot: 18 ezer fo­rintért. Persze a levegővéte­len kívül minden drágult az­óta - csak az átlagfizetések nem növekedtek hasonló mértékben. - A benzin mennyibe ke­rült akkor, tessék mondani? ­reagált a kérdésre Veres Csa­ba, a Csongrádi sugárúton ta­lálható szaküzlet vezetője. Kálvária sugárúti kollégája, Vakula László pedig az ener­giaárakat említette, mondván, ezekhez képest a kerékpárok tartják áraikat. - 35-40 ezerről indulnak azok a hétköznapi példányok, amelyek bizalommal ki me­rünk adni a kezünkből, amire egyéves garanciát vállalunk. A jobb minőségű anyagokat, szerkezeteket pedig meg kell fizetni. A 70-100 ezer forintos bicikli képviseli az „alsó kö­zépkategóriát". Az ár függ a márkától, a használt anyagok (váz, kerekek, meghajtás- és fékrendszer) minőségétől. Egy első teleszkóp egymagában kerülhet 80-100 ezer forint­ba. Mikor ezt említem, tényleg hellyel kell kínálni a vásárlót - fogalmaz Vakula László. Idén azért is drágábbak a bi­Extrák. Szegedi körutunkon néhány extra példányt is láthat­tunk: például pedelecet, elekt­romos motorral felszerelt bicik­lit. Ha a markolatán található vezérlőegységet bekapcsoljuk, pedálimpulzusra aktivizálódik a motor. 25 kilométeres sebes­ségnél pedig lekapcsol. 299 ezer 990 forint. Versenykerék­párokat 299 és 364 ezer forint között láttunk. cajok - hallottuk Veres Csabá­tól -, mert mikor január­ban-februárban behozták az idei készleteket, a forint ép­pen drasztikus lejtmenetben volt. Meddig tekerhetünk? - A tartósság már nem a legfonto­sabb szempont a gyártóknak, annyit nem bírnak ki a kerék­párok, mint régen, de rend­szeres szervizzel, szakszerű kezeléssel egy 50 ezres pél­dány - amelyre évente árának 10 százalékát költik - 10 évig bicikli marad - mondta Veres Csaba. Kellékek, 50 ezerért. A bicikli árának 10 százalékát érdemes a vé­delmére költeni, zárat például 4490-ért találtunk, ugyanennyibe kerül egy jó kulacs és egy kézipumpa is. Napszemüvegért és bukósisakért 14 ezer 990, kerékpárcomputerért 11 ezer 990 forintot adhatunk ki ­ez újabb 50 ezres tételt jelent. Ugyanolyan autókat gyártanak. Nemcsak Magyarország, de az Eu­rópai Unió is lemaradt, ami a megújuló energiaforrások kihasználását illeti - írja a Népszabadság, a világgazdasági válság lehetséges meg­oldásait elemezve. Hans Martens dán közgazdász szerint a kormá­nyok mutathatnának jó példát mindenütt, ehetyett a hagyományos iparágakat védik: a megmentett autógyárak pedig ugyanolyan kocsi­kat gyártanak, mint eddig. Holott a növekedés - a minél nagyobb ha­szon elérése - és a fejlődés - vagyis az erőforrások minél hatéko­nyabban kihasználása - között van különbség. Ki akar hasznot húzni a termálkincsből? KÉT KERÉKEN, DE MIBŐL? Százezrekből teker a család Alternatív energia: csak a gazdagok tudnak spórolni HIDEGEN HAGYJA A BANKOKAT A NAPELEMES VÍZMELEGÍTŐ Plazmatévét lehet részletre venni, napelemes vízmelegítőt nem: hiába házalt az egyik ilyen készülék forgalmazója a bankoknál, nem láttak benne fantáziát. A gáz drágul, az ilyen készülék mégis inkább vásári látványosság - például a de­rekegyházi falunapon. DEREKEGYHÁZ BAKOS ANDRÁS 8000 forintot fizet havonta egy négytagú család Makó belvárosában, panellakásban - csak a meleg vízért. Ez azokban a házakban sem ke­rülhet sokkal kevesebbe, ahol gázzal állítják elő. So­kan azért nem nyaralnak idén, mert a téli gázszámlák kifizetése után még mindig nem rázódott helyre a családi Chalmovszki Zsolt meleg vizet enged. Bár már sok a fecske, mégse tudnak nyarat csinálni. FOTÓ: TÉSIK ATTILA költségvetés. Takarékoskodni kellene, de az ablakcsere vagy a padlás szigetelése is sok pénzbe kerül, a napkol­lektoros megoldások pedig még drágábbak. A derekegyházi falunapon a cukorkaárus sátor és a vas­edényeket, konyhai eszközö­ket áruló asztal közé beállt Chalmovszki Zsolt okleveles villamosmérnök napelemes, pontosabban vákuumcsöves vízmelegítőt árult. Maga az eszköz 2-3 fős és 4-6 fős háztartásokra készül, a ki­sebbik változat magában csak 98 ezer forint, viszont mire szakszerűen beszerelik, még 40-60 ezer forintot rá lehet számolni a költsé­gekre. - Mivel tud többet, mint a kertekben látható hordó, a zuhanyrózsával? Annak húsz százalék körül van a hatásfo­ka, ennek kilencven - mond­ja a viszonteladó. Aki ponto­san tisztában van azzal, hogy azok, akiknek igazán szüksé­gük lenne ilyen holmikra, nem engedhetnek meg ma­guknak ekkora beruházást. - Házaltam a bankoknál, mert szerettem volna, ha ki­dolgozunk rá egy konstruk­ciót. Nem láttak benne fantá­ziát. Miközben például plaz­matévét bármikor lehet rész­letre venni - von mérleget Chalmovszki Tibor. Készülé­ke kicsit olyan volt a faluna­pon, mint egy mutatvány: a járókelők hitetlenkedve lép­tek oda a csaphoz, elkapták a kezüket, amikor folyni kez­dett a forró víz - aztán odébbálltak. Az állam koncesszióba adná a hő bányászatát. A törvényho­zók törekvéséről csak véletle­nül szerzett tudomást a Ma­gyar Geotermális Egyesület. Ha a javaslatot elfogadják, néhány gazdasági társaság húz majd hasznot a hazai termálkincs ki­termeléséből. CSONGRÁD MEGYE BÍRÓ DÁNIEL Bár egyelőre csupán a termál­víz visszasajtolásának problé­makörére fókuszál a nyilvá­nosság, ennél a kérdésnél sokkal fontosabb az, amire a törvényhozás készül. Az ál­lam ugyanis a bányatörvény módosításával koncesszióba adná a hő bányászatát. ­Csak véletlenül derült ki, hogy nem támogatta a kor­mány - információink szerint „Ez a törvénymódosítás vetekszik a gázközművagyon privatizációjával." Nógrádi Zoltán formai hibák miatt - az or­szággyűlés gazdasági és in­formatikai bizottságának ja­vaslatát, de félő, hogy a jog­szabályváltozás előkészítése tovább folytatódik - mondta lapunknak Szita Gábor. A Ma­gyar Geotermális Egyesület elnöke szerint ezzel arra ké­szülnek a döntéshozók, hogy néhány gazdasági társaság kezébe kerüljön a hazai ter­málkincs. Ily módon újabb bürokratikus szervezet ala­kulna, amely megsarcolhatná azokat a kisközösségeket ­kertészeteket, önkormányza­tokat -, amelyek eddig hasz­nosították az alattuk rejtőző meleg vízbázist. Miért ígérkezik ez nagy üz­letnek? Mert a rendelkezésre álló minimum 60 petajou­le/év hőmennyiségből jelen­leg mindössze 3,6 petajou­le/év hőt hasznosít Magyaror­szág energetikai céllal, vagyis lenne még mit bányászni. Ha elfogadják a törvénymódosí­tást, az összes termál - 30 foknál melegebb - vízkészlet­re vonatkozna a koncesszióba adás. Ez már néhány magyar település ivóvízbázisát is érintené, például Szegedét is, ahol ugyancsak 30 foknál me­legebb a kutakból kinyert ivó­víz. A hő bányászatának kon­cesszióba adása kapcsán meg­kérdeztük Szirbik Imrét. A visszasajtolás kötelezettségé­nek megszüntetéséért lobbizó szentesi polgármester, ország­gyűlési képviselő elmondta: tudomása szerint a javaslatot visszavonta az előterjesztő bi­zottság. Más információt ka­pott lapunk Beczkay Edittől, országgyűlés gazdasági és in­formatikai bizottságának egyik tanácsadójától. Ő arról tájékoztatott, hogy a bizottság többsége támogatta a bánya­törvény módosítását, így ősz­szel megkezdődhet a javaslat parlamenti vitája. Az ország­gyűlés honlapjáról annyi há­mozható ki, hogy a környezet­védelmi bizottság is vélemé­nyezni fogja az előterjesztést, de ők a június derekára terve­zett határozathozatalt elna­polták. Noha június 10-én tár­gyalta a gazdasági és informa­tikai bizottság az általa előké­szített törvénymódosítást, a parlament honlapján még nem érhető el az ülés jegyző­könyve. Nógrádi Zoltán: Disznóság - Ez a törvénymódosítás vetek­szik a gázközművagyon privati­zációjával. A legnagyobb disznó­ság, hogy csalafinta módon akarták átpréselni a törvényho­záson - mondta lapunknak Nóg­rádi Zoltán. A fideszes honatya szerint alig akadt meg a szűrőn, hiszen egy salátatörvénybe rej­tették el az előterjesztők, a ke­vésbé tájékozott politikusok pe­dig fel sem mérhették, mit jelen­tene ez a jogszabály-változtatás. Nógrádi úgy véli, komoly lobbi dolgozik a háttérben, hogy meg­kaparinthassák ezt a felmérhe­tetlen nemzeti vagyont.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom