Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-14 / 163. szám

2009. JÚLIUS 14., KEDD MEGYEI TÜKÖR FARKAS ISTVÁN FŐÁLLÁSBAN AZ 0RTUTAY-K0LLÉGIUM0T VEZETI Száll 3 FlÓta Betörőnek nézték az ipari alpinistát Szegeden Nótafák élnek köztünk. A ma­gyar nótát éltető egyesület ha­vonta egyszer, a szegedi batyu­bálon, július 26-án pedig önál­ló esten ad alkalmat a műfaj élvezetére. Farkas István munka közben az egyik szegedi tízemeletes panelházon. FOTÓK: SEGESVÁRI CSABA INTERNETES ALKALMI MUNKAVÁLLALAS 2010-T0L Vezércsel a kék könyves trükkök ellen Ebben a szezonban utoljára vehetnek a kezükbe alkalmi munka­vállalói könyvet azok, akik így jutnak jövedelemhez. 2010-től i papír helyett az interneten, az APEH-nél rögzítik a munkában töltött időt, a fizetséget és a közterheket. Az állam megunta a hőre fakuló tintát. Debrecenben betörönek nézték Farkas Istvánt, a szegedi Ortu­tay Gyula Általános és Közép­iskolai Kollégium vezetőjét. Pe­dig csak annyi volt a „bűne", hogy az egyik panelház szige­telését cserélte, s az egyik nyi­tott abtak párkányát támasz­téknak használta. A bioló­gia-testnevelés szakos peda­gógus több mint két évtizede foglalkozik ipari alpinizmussal. SZEGED IMRE PÉTER Szia, Péter! - köszöntek rám felülről, szinte az égből az egyik szegedi paneldzsungel­ben. Hamar kiderült, nem a Mindenható szólított meg. Farkas István, az Ortutay Gyu­la Általános és Középiskolai Kollégium vezetője (1993 óta), akit triatlonedzőként, testne­velőként ismertem, ezúttal egy tarjáni tízemeletes hato­dik szintjénél lógott a „sze­ren". Szigetelést cserélt, hé­zagtömítést végzett. A 47 éves orosházi szárma­zású biológia-testnevelés sza­kos tanárt már gyerekként csongrád megye FEKETE KLÁRA Megelégelte a kormány azt a sok trükköt, amelyekkel a munkáltatók éltek a közter­hek megspórolása érdekében. 2010-től megszűnik a vissza­élésre csábító alkalmi munka­vállalói könyv, a papír helyett az elektronikus bejelentést ve­zetik be az APEH-nél. Megkérdeztük, mit szólnak ehhez a munkáltatók. Gyuris László, a szegedi A Capella cukrászda tulajdonosa szerint jó ötlet. Attól tartott ugyanis, hogy megszűnik az 1997-ben bevezetett kék könyves foglal­koztatás. A vállalkozó el­mondta, a vendéglátásban létkérdés, hogy a nyári sze­zonban, amikor a legfeljebb 2-3 hónapos csúcs idejére kell felemelni a létszámot, legyen alkalmi foglalkoztatás. Azért bonyolult a főállású munkavi­szony létesítése, mert nem a dolgozók bejelentése, hanem a kijelentésük jár temérdek problémával. Sok dolgozó egyik napról a másikra felszí­ódik, nem írják alá még a íunkaszerződés felbontását em. A cukrászdában saját sze­lünkkel láttuk a könyvecs­kéket. Ilyennel dolgozik a nyári szünetben a nappali ta­gozaton védőnőképzőbe járó Vincze Gabriella is. Pul­tos-pénztáros a beosztása, napi 4000 forint a fizetsége, főnöke 1100 forintos közte­herjegy beragasztásával vált­ja ki az összes közterhet. Még mindig nem értjük azonban, hogyan lehet „papír alapon" olyan könnyen csal­Nem megélhetés Az ipari alpinista munkát Farkas István szabadidejében, elsősor­ban a hosszabb iskolai szüne­tekben, ősszel, tavasszal és nyá­ron csinálja. Ez az elfoglaltság nem a mindennapi megélhetés­hez szükséges, hanem - ahogy ő fogalmazott - az extrákhoz, például a külföldi túrákhoz. vonzották a hegyek, a sziklák. Még óvodás volt, amikor elkí­sérte szüleit és tanítványaikat a lillafüredi osztálykirándulás­ra, ahol pár pedagóguscseme­tével együtt megmászott egy szinte függőleges sziklafalat. Teljesítményét atyai pofonok jutalmazták, de ez sem térítet­te észre. Másodállásban, 1985-től hivatása lett a veszély, ekkor kérdezte feleségének munkatársa: lenne-e kedve az ipari alpinista munkához. Igent mondott, de ahhoz, hogy gyakorolhassa, vizsgát kellett tennie. Szolnokon debütált, a vegyi művek raktárának ge­rendázatát tisztították meg, 15 méter magasban dolgoztak. ni? Balázs Mihály, a Dél-Alföl­di Munkaügyi Felügyelőség igazgatója elmagyarázta, a munkáltatók azt csinálják, hogy odaírják a megfelelő rubrikába az egynapi bért, be­Ahol minden szabályos. Vincze Gabriella kék könyvét mindennap kitöltötték. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA 1991-ben saját vállalkozást ala­pított. Eddig az algyői MOL-te­lepen végzett munka volt szá­mára a legemlékezetesebb, a 60 méteres gázfáklyákat tisztí­tották meg, festették újra. A biztonságról beülővel kombinált profi hegymá­szó-felszerelés, biztosító kö­tél, heveder, karabiner, kötél­gyűrű, ereszkedőgép gondos­kodik. Ha a két tonnát megtar­tó „spárga" elszakadna, bizto­sításnak ott a másik, amely szintén 2000 kilogrammot bír el. Farkas még nem került életveszélyes helyzetbe, kelle­metlenbe, tréfásba azonban már igen. - Debrecenben betörőnek, tolvajnak néztek - emlékezett az Ortutay-kollégium ipari al­pinista vezetője pedig csak annyi volt a bűnöm, hogy az egyik nyitott ablak párkányát támasztéknak használtam. Ez bevett gyakorlat a szakmá­ban. A lakó elkezdett kiabál­ni, rendőrrel fenyegetőzött, alig tudtam meggyőzni: ártat­lan vagyok, nem akartam be­jutni az otthonába, csak a szi­getelést cserélem a házukon. ragasztják mellé az összeghez tartozó közteherjegyet, de a sor elején nem tüntetik fel a dátumot. Ha nem kapnak ellenőr­zést, akkor ezzel az egy sorral hónapokig lavírozhatnak. Ha viszont megjelennek a mun­kaügyi felügyelők, azt mondja a munkáltató, máris hátrasza­lad a könyvért, és másodper­cek alatt beírja a dátumot. Mi­re az ellenőrök feleszmélnek, már minden szabályos. A trükköknek januártól vé­ge: a munkáltatónak kötelező lesz elektronikusan bejelente­nie a munkavégzés helyét, idejét, a munkakört, a munka­vállaló adatait és a kifizetett bért. így semmiképpen sem kerülhetik el a járulékfizetést, ami a munkabér 25 százalékát teszi ki. A beosztott szolgálati időt gyűjthet össze, viszont csak baleseti egészségügyi el­látásra és baleseti táppénzre jogosult. SZEGED ÚjSZÁSZI ILONA - A magyar nemzet fenntartójá­nak is tekinthetjük a magyar nótát például az 1848-as forra­dalom leverését követő időszak­ban. A nóta a magyar ember lel­kéből fakad - nótázik, ha bol­dog, de ha kesereg, akkor is dal­ra fakad - jelenti ki Majzik Ist­ván. A Magyarnóta-szerzők és -Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete vezetője fontosnak tartja a műfaj népszerűsítését. Úgy véli: a Kodály-módszer ter­jedése nyomán a művészetpár­tolók leírták ezt a műfajt, pedig máig nagy a népszerűsége. Tizenöt éves a Magyarnóta­szerzők és -Énekesek Dél-ma­gyarországi Egyesülete. A ju­biláló civilszervezet körülbe­lül kétszázötven tagja közül a legifjabb 17 éves, a rangidős: 93 évével Bánfalvi József. - Nótaszerzőnk Bánfalvi Jó­zsef. A Radnóti-gimnázium nyugdíjas igazgatója titkos fia­talkori álmát valósította meg nótaegyesületünkben: nem­csak dalszerzőként, sok dalt is­merő nótafaként, hanem mű­sorszervezőként is ismerjük ­magyarázza Majzik István, aki a Bába Kiadó vezetőjeként szá­mos nótás kiadvány, nótás fü­zet megjelentetése körül bá­báskodott. Sőt: szerzője, szer­kesztője és kiadója az országos terjesztésű Nótás Újságnak is. A batyubál hangulatát idé­ző klubdélutánon, minden hó­nap utolsó vasárnapján talál­koznak a nótás egyesület tag­jai a szegedi Eszperantó utcai Senior Centerben. Ugyanakkor az IH Rendezvényközpontban, illetve más színháztermekben eddig tucatnyi estet szervez­tek, amelyen fölléptek az egye­sület előadóművész tagjai is. - Közösséget teremt a nótá­zás - jelenti ki meggyőződés­sel Majzik István, miközben lapozgatja a legismertebb sze­gedi cigányzenészre és „nóta­fára", Dankó Pistára emlékező könyvet. Ebben adták ismét közre az összegyűjtött Dan­kó-nóták jegyzékét: „A bor le­gendája..." kezdetűtől kezdve az utolsóig: „Zúghat a zivatar, zokoghat a szél is..." Muzsikaszó a jubileumon A XIX. század első felében még a magyaros hangvételű hangszeres zenét, verbunko­sokat, stilizált táncokat ne­vezték magyar nótának. Ké­sőbb így illettek minden ma­gyaros hangvételű énekes ze­nét. E zenei stílust mára talán leírták, mondván: felhígult, szerzői olcsó népszerűségre törekednek. Ennek ellenkező­jéről szeretné meggyőzni kö­zönségét a Magyarnóta-szer­zők és -Énekesek Dél-magyar­országi Egyesülete. A 15 éves jubileumát ünneplő július 26-ai rendezvénysorozat első részében több mint félszáz hi­vatásos és amatőr énekes vesz részt az első Dankó Pis­ta-nótaversenyen; majd 18 órától az újszegedi szabadtéri színpadon fergeteges nótamű­sort ígérnek - a fellépőket Báder Béla cigányzenekara kí­séri, Kecskés Sándor prímás vezetésével. Hőre fakuló tinta. Az alkalmi munkavállalói könyvekkel a legtöbbet az M6-os építkezésén csaltak: a munkavállalók könyveibe hőre fakuló tintával írták be a dátumot. A munkásoknak reggel meg kellett mele­gíteniük az alkalmi munkavállalói könyvük aktuális lapját, így az elő­ző napi dátum eltűnt. Annak a helyére írták be az újat. Az emberek­nek egy speciális tollal kellett beírniuk a munkanapokat, amit a mun­káltató szigorúan ellenőrzött. Egy féffi az egyik híradóban elmondta, 90 napot dolgozott, de csak 3 napot regisztráltak a könyvében. Nem pókember és nem is betörő. Ipari alpinista akcióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom