Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-23 / 120. szám

A Fekete párduc a meccseken keresztet viselt a nyakában - A katolikus futballakadémia: hungarikum JÉZUS A MAGY Nem túlzás: új fejezetet nyit rendszerváltás utáni történetében a magyar katolikus egyház azzal, hogy bekapcsolódik a labdarúgás utánpótlásának nevelésébe. A Biblia és a tömegeket megmozgató futball közege csak látszólag áll távol egymástól: a gyulai akadémiára jelentkező gyerekek a világ legjobbjai közül választhatnak maguknak hívő példaképet. Ilyen lehet a Milanban futballozó Kaká, vagy az akadémia névadója, Grosics Gyula, akit papnak szánt a család, és meccseken is keresztet viselt a nyakában a fekete mez alatt. SZURKOL Gera szaltózik csapattársa, Bobby Zamora mellett. Amikor futballozni kezdett, a fejét is alig bírta felemelni FOTÓK: DM/DV A futballiskolák általában azt tartják dicsőségnek, haJcülföldre szerződtetik növendékeiket. A Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia viszont a magyar futballnak szeretne játékosokat nevelni. Papnak készült, kapus lett A Magyar Püspöki Kar épületében tartott csütörtöki tájékoztatón elhangzott, amire nyilván sokan kíváncsiak voltak: olyan gyerekeket is vár az akadémia, akik még nincsenek megkeresztelve. A vezetők azért azt szeretnék, ha a jelentkezők tiszteletben tartanák az intézmény keresztény szellemiségét. A kezdeményezők nem egyszerűen ismertsége miatt választották névadónak a legendás Aranycsapat kapusát. A 83 esztendős Grosics Gyula vallásos családban nőtt föl, 15 éves koráig papnak készült, a véletlenen múlt, hogy futballista lett, de életében ezután is nagy szerepe volt a vallásnak; edzéseken és meccseken is keresztet viselt a nyakában. A kapus harminc éve várja, hogy legyen az országnak az Aranycsapathoz fogható válogatottja, és nagyon örülne, ha a gyulai iskola lehetne ennek a magja. • A megyés püspök véd Az is a szocializmusnak köszönhető, hogy az emberek csodálkoznak az egyházi futballakadémia ötletén. Hiszen természetes, hogy az egyház nemcsak a lelki, de a testi egészség megőrzésében is segít a társadalomnak. Ezt szokta mondani Kiss-Rigó László megyés püspök és kapus, Grosics tisztelője, barátja, az iskola alapítója, amikor az egyház új vállalásáról faggatják. És ez sűrűn előfordul, mert az akadémia két hét alatt a sportújságok kedvenc témájává vált. Azzal, hogy gyerekeket nevel sportra, egészséges életre, és a még mindig jelentős szocializáló erőnek számító labdarúgás mögé áll, a római katolikus egyház valószínűleg olyan emberek rokonszenvét is elnyeri, akik nem vallásosak. A svájci gárdisták is rúgják Azért izgalmas a püspök ötlete, mert a futballal közösséget építő, gyerekeket gyámolító pap alakja Don Camillo óta a film világában is hódít. Olaszországban majd minden plébániának van saját csapata, s bajnokságukban a pápát őrző svájci gárdisták is játszanak, de Európában mégis a gyulai lesz az első egyházi fönntartású utánpótlásbázis. Mint minden induló intézményben, itt is lesznek majd megoldandó nehézségek. Az azonban biztos, hogy a gyerekeknek nem kell sokáig keresgélniük, ha hívő példaképet akarnak választani maguknak. Főleg, ha tágítjuk a kört, és nemcsak a katolikusok férhetnek bele, de az úgynevezett karizmatikus keresztények is. Elsőként a mostani magyar válogatott egyik legjobbját, a 30 éves Gera Zoltánt érdemes megemlíteni. Legutóbb idén március 21-én figyelt fel rá a világ, amikor a Fulham-Manchester United meccsen ollózós gólt lőtt Edwin van der Sarnak. Gera a Ferencvárosnál vált ismertté, de nem a Zöld Sasoknál, hanem a Hit Gyülekezetének pécsi csapatában, a Sínai Sasokban kezdett játszani, 1995-ben - miután abbahagyta a kábítószerezést. „Amikor először megláttam, még a fejét se tudta fölemelni, görbe háttal, olyan vékonyan és fejletlenül nézett ki, mint egy tizenhárom éves kisfiúÉdesapja, mikor bemutatta nekem, azt mondta: „Olivér, itt a Zoli fiam, nagyon ügyes gyerek."... Úgy nézett ki, mint akit biztosan állandóan csúfolnak. Mikor először lejött, nem is játszott, csak nézett minket. De amikor a labda és Gerzson lába találkozott, fölizzott a levegő" - emlékezik egy barátja a döntő pillanatra. Gera nem titkolja, milyen sokat jelent számára a vallás, gyülekezetének „reklámarca" volt egy időben, ám a pályán nem szokta hirdetni hitvallását. Ebből a szempontból más például a brazil Lucio, aki miatt a német ligában olyanféle korlátozó szabályt vezettek be, mint a franciaországi csadorviselési tilalom, merthogy gól után felhúzta a mezét, amely alatt „100% Jézus" feliratú trikót visel. Krisztus Bajnokai, 6500-an Keresztet vetni azért továbbra is szabad a német pályákon, és meg szabad köszönni a segítséget is az égieknek - ahogyan ezt Itáliában a Milán aranylabdás játékosa, a világ talán legismertebb hívő futballistája, a 27 éves Ricardo Izecson dos Santos Lelte, vagyis Kaká szokta tenni. A brazil fiatalember gyerekkorában elesett az úszómedence mellett, eltört egy csigolyája, úgyhogy az orvosok szerint csoda, hogy egyáltalán fölépült. Kaká nem titkolja, hogy mint Zé Roberto, ő is lelkész szeretne lenni, miután befejezi futballpályafutását. A dolgok természetesen nem úgy függnek össze, hogy a brazil futball azért olyan sikeres, mert játékosai között van a legtöbb hívő. Inkább úgy, hogy a jó utánpótlás-nevelés révén ez az ország „exportálja" a legtöbb jó futballistát - akik között egyre több a hívő ember. Ez a futballtól független jelenség: ami Dél-Amerikában zajlik, azt reformációnak nevezi a szociológia - nálunk, Európában ez a 16. században játszódott le. A szegény brazil családok életében az új formában megélt hit a sikeres polgárosodás jele. A 187 milliós országban számtalan kis felekezet működik, híveik 26 millióan vannak, miközben még mindig magas a történelmi egyházakhoz tartozók aránya. Erre a folyamatra az ismert emberek megtérése is hat: a Krisztus Bajnokai nevű mozgalomhoz már 6500 élsportoló tartozik, köztük Edmilson, Kaká és Lucio is. És mivel a példaképeknek az európai futballban is nagy a szerepük, a brazilok minden bizonnyal hatnak az öreg kontinens pályáinak légkörére is. Nemrég arról irt az újság, hogy a szocializmus idején ateistává lett, s most újból „evangelizálódó" Albániába meghívták a 94-es vb-n győztes brazil válogatott tagjait. Jorginhót, Paulo Sergiót és Claudio Taffarelt elsősorban azért invitálták, KOLLÉGIUM, CSARNOK, PÁLYÁK 2 MILLIÁRDBÓL. A gyulai intézmény már idén megkezdi működését, ideiglenesen a Karácsony János Általános Iskola és Gimnázium fogadja be, de 2010 őszéig önálló kollégium, csarnok, műfüves pálya és fedett lelátójú kisstadion épül a gyulai sporttelep melletti, 6 hektáros portán. Azért itt, mert az egyházmegyének ebben a városban volt erre alkalmas területe. A mintegy 2 milliárdos beruházás költségeit a gyulai önkormányzat, a szeged-csanádi megyés püspökség és támogatók állják, az akadémiát egy alapítvány működteti, évi 80-100 millió forintból. Megyénkből, sőt a határon túlról is várják a jelentkezőket június 2-áig, most a 95-ben és 96-ban, illetve 97-ben és 98-ban születetteket. hogy hitükről beszéljenek, egy stadionban, húszezres közönség előtt. Kérdés, hogy a hívő futballisták sorsa mikor fog legalább annyi embert foglalkoztatni, mint a méregdrága autóját összetörő, milliomosok feleségét elszerető Cristiano Ronaldóé, vagy a fogyasztói társadalom egyik ikonjának számító Dávid Beckhamé, vagy a kábítószer-problémákkal küzdő, egykor „isten kezével" gólt szerző Diego Maradonáé. És vajon a katolikus futballakadémia hatása mikorra látszik meg a lelátón ülő felnőtteken? 1 Gólöröm, Kaká módra. Neki sohasem felejt el köszönetet mondani