Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-21 / 118. szám

Csütörtök, 2009. május 21. Aktuális 15 Mindenki ott áll meg a kórháznál, ahol tud Szabálytalanul, gyakran a környékbeliek kapuiba parkolnak sokan, akiknek Szegeden, a volt ll-es kórházban akad dolguk. Közelebb ugyanis, a kórház betegparkolójában csak néhány szerencsésnek akad hely. Panaszkodnak a beteget szállító, vizsgálatra érkező autósok és a környék lakói is. TOMBÁCZ RÓBERT - Igaz, hogy a kórháznál nem kell fi­zetni a parkolásért, de ott legtöbb­ször nincs is hely. Ezért szoktam itt, szemben megállni. Még szerencse, hogy tudok járni, és könnyen átme­gyek a túloldalra - mondta tegnap délelőtt Szegeden, a Lendvai utcában parkoló Jenei József. A férfi szerint ­aki kontrollvizsgálaton járt a volt Il-es kórházban - talán kétszer for­dult elő az elmúlt években, hogy az intézmény előtti betegparkolóban si­került megállnia. Azt mondta: mivel a kórház környékén mások is ott áll­nak meg, ahol tudnak - és ami közel van az intézményhez -, gyakran fél órát is köröz, mire valahol talál he­lyet. A Lendvai utcában tegnap dél­előtt is egymást érték a kocsik. - Én nem is próbálkozom bekanya­rodni a parkolóba. Eleve ide jövök. De ne haragudjon, meg kell fordul­nom, mert a forgalommal szemben állok, és egy ismerősömnek ezért vitték el innen a kocsiját - mondta Papp Zoltán, aki január óta minden­nap látogat a kórházban. Óvatossága nem volt véletlen: az utca elején KRESZ-tábla figyelmeztet rá, hogy aki 20 méteren belül parkol, annak elszállítják a kocsiját. „Maszek táb­lákat" mások is kitettek. A kapube­járókban és egy nagyobb társasház udvarának bejáratánál ugyanezzel fenyegetnek a lakók. - Ott van a Plusnál a nagy parkoló, de ott nem áll meg senki. Mindenki ide jön. Többször ki kellett már hív­nom a pókos kocsit, hogy vigye el a kapuban álló autókat, mert egyszerű­en nem tudtam kiállni a házból - ma­SZTK ÉS PARKOLÓHÁZ. A Tisza La­jos körúti rendelőintézetnél - ha lehet - még rosszabb a parkolási helyzet. Egyik oldalról sincs hozzá elég közel parkoló. Ezen csak az segíthet, ha - a tervek szerint - év végére elkészül a Honvéd téri par­kolóház. Addig maradnak a klini­kai épülettömbök előtti fizetőpar­kolók, ahol gyakran egyáltalán nincs hely. Onnan pedig az SZTK-ig a nehezen mozgó betegeknek a bicegés - hozzátartozóval, bottal. gyarázta az utcában lakó Mészáros Antalné. Egyszer - mesélte - egy nő ráförmedt, hogy mit tolat kifelé a saját kocsijával, amikor ő ott áll a ház előtt. A bajok forrásánál - a szűkös kórhá­zi parkolóban - összeszámoltuk: ösz­szesen 23 kocsinak van hely. Ottjár­tunkkor is tele volt. Nem csoda, hogy mindenki ott parkol, ahol tud. Ebben a táblák sem sokat segítenek. Egy for­ráskúti fiatalemberrel például közö­sen próbáltuk értelmezni azt a tábla­sort, ami szerint a kijelölt parkoló tel­jes hosszában tilos megállni, és aki ott parkol, annak a kocsiját begyűjti a pók. Értetlenül állt ő is előtte. A portán érdeklődve azt ajánlották, ha kocsival érkezünk, a Plus előtt vagy a környező utcákban parkol­junk. De elnézik, ha nehezen mozgó beteget hozunk, és épp csak addig ál­lunk meg a kórház előtt, amíg kitesz­szülc - utána továbbhajtunk. A legjobb azonban az, ha hívjuk a betegszállító­kat, akik behajthatnak a mentőfeljá­rónál is. A VOLT II—ES KÓRHÁZ ELŐTT CSAK 23 AUTÓNAK VAN HELY Fotó: Schmidt Andrea 198 MILLIÓBÓL ÉPÜLT, AZ ORSZÁG MÁSODIK LEGNAGYOBB ÜZLETKÖZPONTJA VOLT Felújítanák a 29 éves Szeged Nagyáruházat A MOZGÓLÉPCSŐ MIATT IS NÉPSZERŰ A „NAGYÁBELI" VÁSÁRLÁS Majdnem három évtizede nyílt meg a Szeged Nagyáruház, amely akkori­ban Magyarország második legna­gyobb üzletközpontja volt, 198 mil­lió forintból épült. Az egyik tulajdo­nos szerint a kétszintes épületben vannak ugyan üres üzlethelyiségek, de a kihasználtság átlagos. Felújítá­sát tervezik. GONDA ZSUZSANNA 1980 decemberében nyílt meg a Sze­ged Nagyáruház. 198 millió forint­ból épült, és Magyarország második legnagyobb áruháza volt. A megnyi­tón - a Délmagyarország címlapon hozta december 5-i számában - ez­rek keresték fel, vállalva a többórás sorban állást. „Az eladók példás tü­relemmel, kitartó szorgalommal áll­ták a vásárlók egész napos roha­mát, valamennyi osztályon rekord forgalommal zártak" - áll a tudósí­tásban. Bevásárlóközpont és hiper­market a 29 év alatt több is nyílt Szegeden, a „nagyá" azonban - an­nak ellenére, hogy kevés parkoló­hellyel rendelkezik - még mindig népszerű. - Az egyetemisták, a környéken dolgozók járnak ide, sokan ebéd­időben ugranak be - közölte Veress Lászlóné üzlettulajdonos, aki 1987 óta árul gyerekruhákat a nagyáru­házban. A költözés gondolata fel­merült, de mégis maradt. - Törzsvá­sárlóim vannak, és úgy tudom, máshol sem nagyobb a forgalom - indokolt. • • Az egyetemisták, a 7 # környéken dolgozók járnak ide, sokan ebédidőben ugranak be. Veress Lászlóné Az áruház honlapja szerint a föld­szinten 22 üzlet van - beleszámolva az éttermet és a szupermarketet is -, Fotó: Segesvári Csaba az emeleten 12 bolt található. Van­nak üres üzlethelyiségek is. A föld­szinten például három, de ebből ket­tőre már megkötötték a bérleti szer­ződést. A mostani kihasználtság „normális állapotnak" számít. Kele­men János, a Coop Szeged Zrt. vezér­igazgatója - a Coophoz tartozik az épület földszinti része - elmondta: volt, amikor sorba álltak a jelentke­zők, máskor nehezebben lehetett ki­adni az üzleteket. Utóbbi összefüg­gött az új bevásárlóközpontok meg­jelenésével. A gazdasági visszaesés hatását érzik, de nem ijesztő mérték­ben. Marketingmunkával igyekeznek megtartani a vevőket. A nagyáruháznak öt tulajdonosa van, az egész épületre vonatkozó dön­téseket hozni ezért bonyolult. A reno­válást, korszerűsítést azonban mind­nyájan szeretnék, ezért a tulajdono­sok megbízást adtak a felújítás és a költséghatékonyabb üzemeltetés ter­veinek kidolgozására. A tervek hama­rosan elkészülnek. | Kapa és sztriptíz A nagyában egy akkori hirdetés szerint a nyitáskor árultak például k lóerős rotációs kapát, fűnyíróval. Volt hangszer, ruha, virág, élelmiszer. A gyerekeket megőrzőbe adhatták a szülők, vagy mozgólépcsőztek velük - az áruházba járni családi programnak számított. Mellette rövid ideig működött egy szórakozóhely is, a Szeged Nagyáruház Bár - ez is 1980-ban nyílt meg. Műsoros estekkel szórakoztatták a közönséget, egyik programjuk címe például ez volt: Pezsgő és sztriptíz. magassághiányt pedig az alumínium mobil gátrendszer telepítésével. Nagy Sándor városfejlesztési alpol­gármester elmondta, hogy a korábbi elképzelésre, a 15 milliárd forintba ke­rülő mobil rugós partfalra - amely csak az árvízi védekezéskor pattant volna ki a földből - nem sikerült pályázati for­rást találni. Ha a mostani szegedi pá­lyamunkát kedvezően fogadják, akkor az 1,5 milliárdos beruházás 2011-re ké­szülhet el. Kozák Péter, az Atikövizig osztályvezetője a beruházás leglátvá­nyosabb eleméről szólva elmondta: a Stefánián fél méterrel megemelik a jár­daszintet, lebontják a hetvenes évek­ben épített vasbeton támfalat, és ha jön a víz, összeszerelik az alumíniumból készült mobil gátat a partfal helyén. Így árvízmentes időszakban a városlakók­nak és a turistáknak közvetlen kapcso­latuk lesz a Tiszával. SZABÓ C. SZILÁRD Legutóbbi ülésén úgy döntött a szegedi közgyűlés, hogy pályázatot nyújt be az árvízvédelmi rendszer rekonstrukciójá­ra a Tisza belvárosi szakaszán. A ter­vek szerint a gyermekkbnikától a Ber­talan hídig tartó, mintegy 2 kilométeres szakaszon felújítják a partfalat, és 1120 centiméteres szintig mobü gátrendszer­rel biztosítják a védmagasságot. Emlé­kezetes: 2006-ban rekordnagyságú ár­• EZ A PARTFALSZAKASZ ELTŰNIK A STEFÁNIÁN. ÁRADÁSKOR MOBIL GÁTAT ÁLLÍTANAK A HELYÉN Fotó: Frank Yvette LEBONTJÁK A STEFÁNIÁN A VASBETON TÁMFALAT Rugós helyett összeszerelós partfal Másfél milliárd forintból újulhat meg 2011-re a belvárosi partfal mintegy 2 kilométer hosszan Szegeden. A Stefá­nián lebontják a hetvenes években épített vasbeton támfalat, megeme­lik a járdaszintet, és ha jön a víz, összeszerelik az alumíniumból ké­szült mobil gátat a partfal helyén. hullám vonult le a Tiszán, amely 1009 centiméterrel tetőzött Szegednél. A szükséges vízzárás hiánya, illetve a partfalat keresztező vagy annak köz­vetlen közelében lévő, használaton kí­vüli csatornáknál betörő víz három éve növelte az árvízi kockázatot a belvárosi szakaszon. Ezt csökkentik majd a men­tett oldali szivárgórendszer és köpeny­fal (vízoldali szigetelés) kiépítésével, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom