Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-27 / 98. szám

161A dél sportja Hétfő, 2009. április 27. MOST HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN TANUL A19 ÉVES MEXIKÓI DIÁK Emberrablók zsarolták Jósé Eduardo családját JÓSÉ EDUARDO MÉG MA IS NEHEZEN BESZÉL A TÖRTÉNTEKRŐL Nálunk elvétve fordul elő, néhány latin-amerikai országban viszont gyakori az emberrablás. Egy ilyen bűncselekmény áldozatává vált a rotarys diákként Vásárhelyen vendégeskedő Jósé Eduardo családja is. KOROM ANDRÁS Meglehetősen jó benyomást szerzett Magyarországról a 19 esztendős mexikói Jósé Eduardo attól a két magyartól, akit odahaza, a Mexikó City közelében lévő városban ismert meg. A fiatalember számára így könnyű volt eldönteni, hogy rotarys cserediákként Koreát, Tajvant vagy hazánkat válassza. - Nemcsak a magyar ismerősök, de amiatt is Magyarország mellett döntöttem, mert ez a szép ország Európában található - mondta. Nem csalódott az országban, bennünket, magyarokat pedig barátságosnak ismert meg. Jósé Eduardo családjának kalandos volt a sorsa, ugyanis édesanyját és testvérét emberrablók ejtették fogságba, s csak egy hét után engedték szabadon - váltságdíj fejében. A fiatalember még ma is a történtek hatása alá kerül, ha beszél róla. Nem úgy történt a dolog, ahogy azt a filmekben látni. Utólag kiderült például, hogy az emberrablók hosszú ideig figyelték a családot, azt: mikor, hová mennek. Majd akkor léptek akcióba, amikor már kiismerték szokásaikat. - Gyakran megtörténik hasonló: rengetegen élnek az országban, ehhez képest viszonylag kevés a munka, így vannak, akik a pénzszerzésnek ezt a rossz útját választják - mondta. A család végül egyhetes alkudozás Fotó: Tésik Attila után fizette ki a váltságdíjat, ugyanis az emberrablók először egy lehetetlenül magas összeget követeltek, hogy mennyit, azt Jósé Eduardo nem árulta el. Csak azután engedték szabadon édesanyját és testvérét, miután megkapták a pénzt. Megtudtuk, hogy a mexikói rendőrség nem foglalkozott kiemelten ezzel az üggyel, több okból is. Egyrészt ez ott gyakori bűncselekménytípus, másrészt pedig elég sok dolguk van a kábítószercsempész-bandák üldözésével. Ugyanis Mexikón vezet az egyetlen szárazföldi út Dél-Amerikából az Amerikai Egyesült Államokba. NYOMOZÁS VAN, ALKU NINCS. Az emberrablás nagyon súlyos, hivatalból üldözendő bűncselekmény. Személyi szabadságától fosztanak meg valakit, s követeléstől teszik függővé, hogy szabadon bocsássák. Magyarországon ilyen eset elvétve fordul elő. A törvény nálunk arra nem ad lehetőséget, hogy a rablókkal alkudni lehessen - tudtuk meg Szenti Szabolcstól, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. Az emberrablásért akár 15 év börtön is kiszabható. Jó dolog a távmunka, csak kevés van belőle A távmunka jó. Az alkalmazott nem fogyasztja az áramot, a vizet, de még a papír kéztörlőt sem a munkahelyén, foglalkoztatásához pedig nincs szükség nagy irodákra. A munkavállaló életében kevesebb a stressz, otthoni környezetben teheti a dolgát. Magyarországon és Kelet-Európában mégsem terjed olyan gyorsan ez a munkamódszer, mint az EU nyugati felén. BÁLINT CSABA A távmunkáról rengeteg tévhit él és terjed az álláskeresők körében. Sokan azt hiszik, a távmunka azt jelenti, hogy félkézzel, a gyerek büfiztetése és elaltatása között el lehet végezni a feladatokat, és hogy bármilyen végzettséggel neki lehet vágni. Az otthoni munkát ajánlók nagy része is ezt akarja elhitetni az álláskeresőkkel. Holott a cégek leginkább a képzett, speciális szakterületen jártas munkaerőt keresik: fordítókat, grafikusokat, könyvelőket, programozókat vagy akár újságírókat. Pápai Csaba a Napi Gazdaság újságírója. Munkahelyére naponta bejár, plusz napi 2-3 órát dolgozik még otthon. Munkaadói általában nagy cégek, amelyeknek szakszövegeket kell fordítania. nem megyek bele ilyesmibe. Nagy a bizalmatlanság a távmunkásokkal szemben, sok cég fél, hogy a munkát félbehagyva elillannak az emberei, ha nem ülnek bent állandóan, vagy nem végzik el a feladataikat, • • Nagy a bizalmatlanság # # a távmunkásokkal szemben, sok cég fél, hogy a munkát félbehagyva elillannak az emberei. Pápai Csaba ha nem tartja rajtuk valaki a szemét. De munkavállalói oldalról is vannak fenntartások - magyarázza a gyakorlott távmunkás. - Általában kevesebbet fizetnek egy távmunkásnak, mégis megéri csinálni. Havonta Unió, itthon Az EU-ban a munkavállalóknak mintegy 1A százaléka távmunkás. Az élen Hollandia áll (28 százalék). A finn és a dán munkavállalók alig kevesebb, mint egy negyede nem jár be nap mint nap dolgozni - az internet révén gyakorlatilag bárhonnan képes elvégezni a feladatait. Magyarországon a távmunkában dolgozók aránya messze alatta marad az EU átlagának, mindössze néhány százalék. A szakminisztérium álláspontja szerint a cégek elzárkóznak az új foglalkoztatási forma elől, mondván, hogy nehézkes a munkaszervezés, nincs meg a kellő bizalom, ha a kolléga nem jár be minden egyes nap a munkahelyre. - Jelenleg egy 70 oldalas kezelési útmutatót fordítok egy szoftverhez. Három hét alatt kellett vele elkészülni, határidőre befejezem. Ez nagyon fontos. Ha csúszik az ember, megbízhatatlannak találják, és akkor soha többé nem fogják keresni. Mindenképpen érdemes legalább egyszer személyesen is találkozni a majdani megbízóval, és nagyon fontos, hogy mindig kössünk szerződést - javasolja Pápai Csaba. - Korábban én is beleestem abba a hibába, hogy jóhiszeműen elvégeztem a munkát mindenféle előzetes szerződéskötés nélkül, de többször előfordult, hogy nem fizettek ki. Ma már 50-70 ezer forintot kereshetek a fizetésemen felül, és szinte mindig van feladat - összegez az online újságíró-fordító. Az interneten végezhető munkát természetesen az interneten kell keresni. Bérszámfejtőként, könyvelőként alkalmaznának, adatrögzítéssel kínálnak a hirdetésekben, ám az olcsó internetes csalások tengerében sajnos alig akad komoly ajánlat. Hosszas böngészés után végül egy szövegírói munkára csapok le. - Sajnos már elkelt - mondják, de szlovénról magyarra fordíthatnám elektronikai cikkek használati utasításait. Sajnos nem beszélek szlovénül. A biztonság a legfontosabb A szőlőtermesztőket igazán próbára tette a 2008-as esztendő. Példátlanul nagy lisztharmatnyomás mellé egyes borvidékeken erős peronoszpóra-fertőzés is párosult. Az enyhe tél valószínűleg nem csökkentette a betegségek áttelelőképleteinek mennyiségét, így a 2009-es szezonban is csak komplex technológiával, nagy precizitással lehet sikeresen megvédeni az ültetvényeket. A szőlő növényvédelmét az ország nagy részén a lisztharmat határozza meg. Sok év átlagában ez a betegség okozza a legnagyobb veszteségeket az ültetvényekben. Mivel a kórokozó gyors felszaporodásra képes, egy pillanatra sem lankadhat a termelők figyelme. A kulcs a megelőzés. Nem a tünetek megjelenése után kell a hatékony szerekhez nyúlni, hanem már a fertőzésveszélyes időszak elején meg kell akadályozni a gomba felszaporodását a szőlőn. A peronoszpóra - a levegővel terjedő spórái révén - nagyon gyorsan tud nagy területen járványokat okozni. Ezért már akkor védekezni kell ellene, mikor a fertőzés bekövetkezésének valószínűsége magas. Ebben az esetben is figyelni érdemes, sőt kell a hatóanyagcsoportok váltogatására és a kontakt valamint a felszívódó hatóanyagok kombinálására. A botritisz fellépése nagyon időjárásfüggő. A fertőzés szempontjából a virágzás, a fürtzáródás és a zsendüléssel a kiemelten veszélyes időszakok. Ezekben az időpontokban kell olyan készítményeket alkalmazni, amelyek biztos védelmet nyújtanak a kórokozó ellen. Amennyiben zsendülés után csapadékos az időjárás, szükség lehet kiegészítő védekezésre is. Fontos, hogy a fenti betegségek elleni eredményes védekezéshez olyan technológiát kövessünk, amely megfelel a következő három feltételnek: 1. A felszívódó szereket más hatásmechanizmusú kontakt készítménnyel kombinálva ajánlja. 2. A hagyományos technológiákhoz képes csökkenti az azonos hatóanyagot tartalmazó kezelések számát. 3. A különböző hatásmechanizmusú készítmények váltott alkalmazását ajánlja. ...biztonságos védelmet nyújtó technológia a teljes szezonban ...hatékonyság minden fő betegség ellen ...kedvező élettani hatás sz '^l Dszem.basf.hu Lefegyverző hatékonyság Syngenta növényvédőszerek Vívandó Flamenco Cantus Mythos RfWral W ».ív«now //• rr A SZOLO IJABOL FONTOS A...