Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-17 / 14. szám

Szombat, 2009. januári! Szieszta - Rejtvény 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%0 (31. rész) EGYETEMBÚCSÚZTATÓ Hetven hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincegyedik állomása: 1940. Egyetemi epilógus címmel október 16-án arról ír vezércikket Tonelli Sándor, hogy „bármennyire érezzük is, hogy nagy, nemzeti szempontból sorsdöntő jelentőségű események játszódnak le körülöttünk, szegedi szempontból nem mondhatjuk, hogy ünnepet ülünk..." Elbúcsúzik a várostól a Ferenc József Tudományegyetem ezen a napon, mert az 1940. XXVII. törvénycikk intézkedik a kolozsvári egyetem újjászervezéséről és a szegedi egyetem felállításáról. Húsz éve jött cím távozik „Szegedről a cím távozik, amely idejött húsz esztendő előtt és vele együtt megy a professzorok egy része, meggyarapodva névben, tudományban, hírben, súlyban és mindazokban a szellemi és anyagi javakban, amelyeknek kitermeléséhez talán ez a város is valamivel hozzájárult. De az az egyetem, amelyért a város esztendőkön keresztül annak reményében vállalt jóformán erejét meghaladó áldozatokat, hogy az a teljesen új intézmény, amely Szegeden létesült, a szegedi talajból nőtt lei, ott meg is fog gyökeresedni..." Szegedi ünnep - magyar ünnep címmel címlapon és fotóval ékesített kolumnás vezércikkel köszönti „Egyetlen vezérünket", vagyis Horthy Mik£ . Sir * Hóman Bálint beszél az 1940. évi ünnepi tanévnyitón. Melette (balról) a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora fotók: somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény lóst lapunk november 10-i száma. Másnap, november 11-én a kormányzó jelenlétében nyílik meg a szegedi Horthy Miklós Tüdományegyetem. Az új rektor: Szent-Györgyi Albert, Szeged Nobel-díjas tudósa. „Nemzeti újjáépítés" Az egyetemavatóval Horthy Miklós két évtizedes országlását is köszöntötte a „magyar föltámadás városa" - írja a tudósító. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyitójában hangsúlyozta: „a szegedi egyetem a korszerű keresztény és magyar nemzetpolitikának, a haladásnak és a magyar műveltségnek hatalmas vára kell, hogy legyen a jövőben". Arcél: Berey Géza (1908-1982) A Szatmárnémetiben született Berey Géza 1926-ban a Nagykároly és Vidéke című lapnál kezdte az újságíróskodást - írja Péter László. Az irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy - vándorévek után - első cikke a Délmagyarországban valószínűleg az 1933. július 2-án napvilágot látott Bukarest című. Szegedre 1938. november 21-én érkezett, „beleszeretett" a városba, ide kérte honosítását. Itt ismerkedett meg Csányi Piroskával, akinek révén - Csányi Jánosné anyagi támogatásával -1940. május 21-én megvette a Délmagyarországot. Neve az impresszumban először 1940. június 12-én olvasható mint főszerkesztő és mint a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat ügyvezető igazgatója, felelős kiadó. Bereyt a Gestapo 1944. április 11-én letartóztatta - a topolyai internálótáborba, majd Dachauba került, 1945. júniusában ért haza. Lapunk főmunkatársa volt, de Révai Józseffel kialakult konfliktusa miatt távozni kényszerült. 1950-től haláláig Budapesten élt, kedzetben nyomdászként dolgozott. Péter László értékelése szerint ember volt - s mint mindannyian, gyarló ember -, ugyanakkor kitűnő újságíró, jó szervező és haladó szellemű politikus. „A nevemet viselő szegedi tudományegyetem megnyitásának mai örömünnepén megelégedéssel gondolok vissza a nemzeti újjáépítés itt átélt sorsdöntő napjaira - idézi „kormányzó urunk" beszédét is a lap. Széltfoglalójában Szent-Györgyi rektor az egyetemről és az ifjúságról értekezett. „Az egyetem feladata hármas: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata lds számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Üjabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével. (...) A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföld szellemi központja legyen." Szent-Györgyi kritizál „Határozottan állítom - mondotta -, hogy az egyetemnek alkalmazkodnia kell hallgatósága és az élet igényeihez. Egész közoktatásunk, úgy a középfokú, mint a magas oktatásnak egyik alapvető hibája, hogy a tanítást a tananyag, nem pedig a hallgató szemszögéből ítéli meg." Máig érvényes gondolata az is, hogy „kívánatos lenne, hogy padjainkra csakis azok kerüljenek, akikben megvan az adottság a szellemi pályára, tekintet nélkül a szülők anyagi, vagy társadalmi helyzetére." Szerinte „a tanár a tanítványának KRONOLÓGIA. 1940. április 6.: Cukor és zsírjegyek bevezetését írja le a 2520/1940. számú kormányrendelet. Április 20.: A Kelet Népe című folyóirat estje a Tisza Szállóban Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és Darvas József részvételével. Május 10.: Lemond A. N. Chamberlain angol miniszterelnök - W. Churchill alakít koalíciós kormányt. A német hadsereg megtámadja Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot. Augusztus 28.: Közzéteszik az 5555/1940. számú kormányrendeletet - kiterjesztik a cenzúrát valamennyi sajtótermékre. Augusztus 30.: Az úgynevezett 2. bécsi döntés: Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal, Kolozsvárral Magyarországhoz kerül. Szeptember 5-13.: A magyar hadsereg bevonul Észak-Erdélybe és a Székelyföldre. nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére" is. Reméli, hogy eleget tehet az egyetem annak a feladatának, hogy „ifjúságunkba oltsuk az izzó hazaszeretetet, mely nem a jelszavak hangoztatásából, a mások gyűlöletéből, vagy eltiprásából áll, de abból, hogy a hazáért a legnagyobb áldozat is csekély legyen, hogy a hazáért ne csak meghalni, de ami annál sokkal nehezebb, élni is tudjunk". NAPI Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1940-ből. LÓÁRVERÉS. Január 10-én 9 órakor a régi huszárlalctanyában kiselejtezett lovak árverése lesz, melyen a vitézek és rokkantak előnyben részesülnek" (január 9., kedd). PEDAGÓGIAI HARC. „A beíratások előtt Tunyogi-Csapó János, akinek magángimnáziuma működik néhány év óta Szegeden, ismertetést tett közzé az egyik szegedi lapban iskolájának működéséről, eredményeiről és modern eszközeiről." Erre „szegedi tízek" aláírással, a többi iskola nevében visszautasították az ilyenféle ismertetőt, amit „vásári ízű, amerikás reklám". Az érintett a törvényszékhez fordult a sértő hangú nyilatkozat miatt az egyik aláíró, Takáts Endre dr. ellen vádat emelve (február 21., szerda). TÁRSULAT. „Tolnay Andor, a negyedik cseretársulat igazgatója kedden Szegedre érkezett, hogy az április 5-én induló szezont előkészítse." Az ország legnagyobb társulata az övé, 52 tagú színészgárdával dolgozik. A Cigánybáróval nyitják a szegedi szezont. „Tatjana Menotti és Pataki Kálmán, vagy Halmos János fölléptével április 15-én színre hozzák a Bohéméletet" (március 20., szerda). FAKITERMELÉS. „Megkezdték a fakitermelést a város átokházi erdejében. Mintegy 50 vagon fa kitermelésére lehet számítani, de ez a mennyiség csak januárra kerülhet forgalomba. A főispán és a polgármester 20 szállítóvagont kért a minisztériumban" (október 22., kedd). CSALÁDIRTÓ BERA TESTVÉREK TŰZHARCA. „Gépfegyveres tűzharcban tette ártalmatlanná a szegedi rendőrség a családirtó Bera testvéreket." Emlékezetes: „szerdán délután 5 órakor fedezték fel Újszegeden a bestiábs kegyetlenséggel végrehajtott hármas rablógyilkosságot, amikor a Hargita utca 28. szám alatt az ágyban beágyazva találták meg Bera Mihály 50 éves virágkertész, 47 éves feleségének és 18 éves Mária leányának teljesen megfeketedett és deformálódott holttestét. (...) A helyszíni szemlén megállapították, hogy a rablógyilkosságot a virágkertész fiai, Bera Jenő és Bera Mihály követhették el..." (november 8., kedd). GABONASEGÉLY. „Mindazok, akik aratásra leszerződtek, de közben katonai szolgálatra vonultak be, aratási segélyben részesítendők" - a földművelésügyi miniszter rendelete szerint. „Negyven vagon aratási gabonasegélyt igényeltek Szegeden. Cipészek, asztalosok, piaci árusok az igényjogosultak' között" (november 16., szombat). SZEGED A BÉRLETEK VÁROSA. „Nemrégi ben statisztika jelent meg arról, hogy Magyarországon 16 millió katasztrális hold földjéből 2,8 millió katasztrális hold, vagyis 17,4 százalék van bérbe adva." Városokra lebontva Szeged vezet: „69.000 katasztrális hold földbirtokával a legnagyobb határú városok közé tartozik, és Szeged területének 33,8 százaléka, szántóinak pedig 58,3 százaléka van bérlők kezén" (november 17. , vasárnap). CSALÁDVÉDELMI ADÓ. „December 31-én megszűnik az ínségadó, helyébe lép a családvédelmi adó. Áprilisig biztosítva van az ínségesek városi segélyezése, utána nép- és családvédelmi munka keretében oldják meg a problémát." „Eddig a város a teljesen nincstelen, szegény sorsúakat segélyben részesítette, amelynek mértéke 30-120 pengő között mozgott aszerint, hogy a segélyezett hány embert tart el" (december 11., szerda). iQyováto FOTÓK a témáról az inttnwtM! wwiw.delmagyar.hu SZOCIOGRÁFIA Surányi-Unger professzor, a szegedi egyetem közgazdaságtudományi tanára, aki hosszabb ideje a miniszterelnökség gazdaságkutató osztályán is működik, érdekes munkát valósít meg a közeljövőben nyolc fiatal közgazdász-tanítványával írjuk április 3-án. „Legutóbb - amint ismeretes - élénk divat lett a falukutatás, számos olyan szociográfiai munka jelent meg, amely a magyar falu életével és viszonyaival foglalkozik. A fiatal közgazdászok most a gyáripari munkásság szociális arculatát kívánják megrajzolni. A munka foglalkozni kíván valamennyi jelentős szakma kérdésével és már az idei könyvnapra megjelenik a Magyar Közgazdasági Társaság Kiadásában." A 8 kutató közül 3 (Buócz Elemér, Olti Vilmos, Csikós-Nagy Béla) nemrégiben a szegedi egyetemen szerzett diplomát. „A könyv az első ilyen kísérlet a magyar szakirodalomban." A „hatósági munkaközvetítő" adatsorát elemezzük január 12-én. Ez az előző esztendőben, 1939-ben 14 ezer 214 munkahelyet tartott nyilván, ezerrel kevesebbet, mint 1938-ban. „A munkakeresők száma is csökkent, 1939-ben 18 ezer 723, ezzel szemben az előző évi 19 ezer. Elhelyeztek 13 ezer 319 embert, az előző évi 14 ezerrel szemben. A számokból kitűnik, hogy a munkahelyek 6,5 százalékkal, a munkakeresők 1,8 százalékkal, a közvetítések száma 7,5 százalékkal csökkent." „A legtöbb munkahelyet munkásoknak és napszámosoknak kínálták föl, szám szerint 5527-et, ezután következett a szolgaszemélyzet 2482 munkahellyel. Az iparban 406 munkahellyel első helyen szerepelt a ruházati ipar, második helyen 224 munkahelylyel a vas- és fémipar, 102 munkahellyel a gépipar, 161 munkahellyel a faipar, 192-vel a kereskedelem". Képünkön: A híres Rejtő csemegüzlet a szegedi Kárász utcán. Hoffer traktor hajtja a cséplőgépet