Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-27 / 301. szám

Szombat, 2008. december 27. Szieszta - Programajánló 113 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1937 (28. rész) NOBEL-DIJAT KAP Hetvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bo­csátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visz­szaszámlálásként, időutazásra hív­juk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését át­lapozva fölvillantjuk, milyennek lát­tatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonnyolcadik állo­mása: 1937. „A szegedi egyetem fiatal tanára az el­ső Nobel-díjas magyar tudós" - kiáltot­ta világgá a szenzációt lapunk október 29-i száma. Hoztuk a gyorshírt is: „Stockholm, október 28.: A Karolin or­vosi intézet ma döntött az orvostani Nobel-díjról, és azt Szent-Györgyi Al­bert szegedi egyetemi világhírű tanár­nak ítélte oda".A jelölésről a néhány nappal korábbi jelentések is szóltak, „a hír mégis a szenzáció erejével hatott". Telefoninterjú a „proffal" „A Délmagyarország munkatársa tele­fonon érdeklődött Szent-Györgyi pro­fesszor lakásán", és maga „a prof" je­lentkezett: - Már tudom az újságot - mondotta a telefonba -, Stockholmból kaptam róla telefonértesítést. (...) Mondanom se kell, hogy nagyon boldog vagyok. Életem ta­lán legboldogabb pillanatához érkeztem el, mert jól tudom, hogy egy kutatót éle­tében csak egyszer érhet ilyen öröm. A döntés részleteit még nem ismerem, de azt hiszem, a C-vitaminra vonatkozó ku­tatásaim eredményéért részesültem eb­ben a nagy kitüntetésben. Hogy mi az előzménye ennek a nagy eseménynek? Tíz esztendő óta dolgozom egyetlen problémán, és közben több érdekes adatra bukkantam. Jelöltje már több­ször voltam a Nobel-díjnak, de a bizott­ság eddig nem tartotta elég méltónak munkámat és eredményeimet a kitünte­tésre. Hogy mi a tervem, a jövő progra­mom? Tovább dolgozni. A további ku­tatásokra ez a tekintélyes díj most már anyagi lehetőséget is biztosít, aminek az én számomra óriási jelen­tősége van." Egész Szeged örül a díjnak. Lapunk A világhíres Szent-Györgyi Albertről portrét készít Vágó Gábor szobrász FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY hangsúlyozza: „először történt, hogy Magyarországon dolgozó magyar tu­dós nyerte el a tudományos életnek ezt a legnagyobb kitüntetését". Azt is fontosnak tartjuk kiemelni: bár Szent-Györgyi mindössze hét éve dol­gozik az itteni egyetemen, „de azóta szívvel-lélekkel szegedivé vált". Szeged öröme „- Olyan boldoggá tett a most kapott hír - mondotta a Délmagyarország munkatársának dr. Pálfy József pol­gármester -, mintha közvetlenül Sze­ged várost érte volna ez a páratlan ki­tüntetés. Szent-Györgyi Albert már ed­dig is hírt, dicsőséget szerzett váro­sunknak, de azzal, hogy tudományos eredményeivel kiérdemelte ezt a leg­nagyobb kitüntetést, világhírűvé tette Szegedet." Fiatalemberre, 44 éves tudósra irá­nyul reflektorfény. Eddigi munkásságát összegezve írjuk: „Első laboratóriumát a Kálvária téren, a felsőipar-iskola alagsorában rendezte be, és itt jutott arra a felfedezésre, amelyet most a tu­dományos világ Nobel-díjjal értékelt. Itt jött rá arra, hogy a C-vitamint a sze­Arcél: Sajtos Gyula (1896-1967) Makón született Sajtos Gyula, a jeles újságíró és életrajzkutató. Itt kezdte az újságírást is. Az 1920-as évek végén a makói Vörös Hírlapnál dolgozott. 1920-1930 között a Makói Független Újság, majd a Makói Friss Újság munkatársa, illetve felelős szerkesztője volt. Ezzel párhuzamosan a Színházi Újságnak is szerkesztője. Jó barátságot ápolt Juhász Gyulával és Móra Ferenccel, állítólag ő vezette be körükbe az akkor még gimnazista József Attilát. József Attilával barátsága a költő haláláig fennmaradt, később megjelentette több, korábban ismeretlen versét is. József Attiláról több cikket (például lapunk 1937. karácsonyi számában A tragikus sorsú József Attila makói és szegedi évei címmel). 1939-1941 között a Marosvidék -folyóirat szerkesztője volt. 1945-1959 között a Szovjetunióban élt, Kárpátalja visszacsatolása után az ungvári Kárpáti Igaz Szó munkatársa lett. 1960-ban hazatért Magyarországra, és Rábacsanakon telepedett le, itt is halt meg. gedi paprika tartalmazza aránylag igen nagy mennyiségben, és felfedezte a vi­tamin előállításának módját is." Modern tudós Emberi vonásait is fölvázolja a No­bel-díjas tudósnak a tudósító. Kieme­li: leányával együtt „leglelkesebb hó­dolója a sportnak, különösen teni­szezni szeret, kitűnő autóvezető, és ami egy tudósnál a legszokatlanabb, kitűnő táncos" - bizonyosodhattak meg azok, akik a kávéház parkettjén látták jókedvűen tangózni a nejével. „Szent-Györgyi Albert külseje sem emlékeztet a tudósok jellegzetes alak­jára, inkább a keresetlenül elegáns fér­fitípus, amelyeket leginkább az ameri­kai filmekből ismerhet a közönség. Ezek az apró egyéni tulajdonságok, amelyek a kiváló tudós személyét már eddig is mindenütt rokonszenvessé tették, még őszintébbé és nagyobbá teszik azt az örömet, amelyet az egész város érez a világraszóló kitüntetése alkalmából." Vezércikkben méltatjuk „Szent-Györ­gyi Albert" teljesítményét október 30-án. Két és fél kolumnát szánunk arra, hogy részletezzük: „A város díszpolgá­rává, az egyetem díszdoktorává avatja Szent-Györgyi Albertet. Emlékérem és szegedi otthon köszönti a magyar tudo­mányosság diadalát." „Amikor a professzor fél tíz óra táj­ban megérkezett a Templom téri inté­zetéhez, ott már több százfőnyi diák­sereg várta, és lelkesen éljenezte. Per­cekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetébe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal." A diákok nevét skandálták. Erre és munkatársai unszolására az erkélyre lé­KRONOLÓGIA. 1937. január 13.: Thomas Mann felolvasóestje a bu­dapesti Magyar Színházban. Au­gusztus 4.: Berczely Anzelm Károly Fekete Mária című, népzenei motí­vumokkal átszőtt költői játékát mutatják be a Dóm téren Antos Károly zenéjével. Augusztus 9.: Az első rádióközvetítés a Dóm térről: Kacsoh Pongrác János vitéze. Októ­ber 20.: A Szegedi Büntető Tör­vényszék ítéletet hirdet a kaszáske­resztesek perében. December 7.: Ismét Back Bernátot választják fel­sőházi taggá a szegedi törvényha­tóságon. December 10.: Stock­holmban átadják a Nobel-dijat Szent-Györgyi Albertnek. pett: „- Most nem tudok mást mondani, fiúk, minthogy végtelen jólesik látni azt a szeretetet, melyet ti hoztatok most ne­kem. Nekünk, tanároknak, akik lassan öregedni kezdünk, úgy érezzük, ez a ju­talom majdnem azt mondhatni, na­gyobb, mint a Nobel-díj..." „A legeszményibb professzor ­mondják tanítványai -, modora rend­kívül közvetlen, szívélyes, és valami megmagyarázhatatlan szuggesztív erő árad belőle. Nagyszerű megfigyelő, semmi sem kerüli el a figyelmét, és örökké vidám. Élvezet vele, mellette dolgozni." „Virágokkal köszöntötték a mediku­sok Szent-Györgyi professzort, aki a Nobel-díj odaítélése után hétfő dél­után tartotta első egyetemi előadását - tudatjuk november 9-én. - A profesz­szor elhárította a diákok ünneplését." Azt mondta: „A Nobel-díjat a munká­ért adták!" U T A mérnöki hivatal a polgármester utasítása alapján már jó régen elké­szítette a Valéria tér rendezési tervét, amelyek megvalósítása hozzávetőleges költ­ségvetés szerint mintegy hatvanezer pengőbe kerülne. Ezzel a költséggel a város nemcsak a tér hallatlanul rossz állapotban lévő burkolatát hozhatná rendbe, hanem felépíthetné azt az épületet is, amely eredetileg paprikatőzsde céljára szolgált volna. Ha nem jön közbe a paprikamonopólium" - szól az örömhír március 9-i lapunkban. - 70 ezer pengős kölcsönből akarnak hozzákezdeni a Valéria tér rendezéséhez. MEGHALT „Amitől hosszú, szomorú esztendők óta félt az egész irodalmi világ, ami­nek bekövetkezését mindenki szinte bizonyosra vette, az kedden, ezen a bolondos, szeszélyes áprilisi napon bekövetkezett" - kezdődik lapunk áp­rilis 7-i, szerdai számának címoldalán a gyászkeretbe foglalt név alatt kezdő­dő, másfél kolumnás búcsúztató. „Ju­hász Gyula, a magyarság leghalkabb szavú, talán legmélyebb és legigazibb érzésű költője - a halk szegedi dalla­mok szomorú hegedűse - meghalt." „A magával és az emberekkel megha­sonlott költő saját kezűleg vetett véget az életének. Délután a Fodor utca 6. szám alatt lévő lakásán édesanyja vette észre, hogy a költővel valami történt, mert mozdulatlanul feküdt az ágyán, és hiába szólította, nem felelt. (...) Juhász Gyula veronállal kísérelt meg öngyil­kosságot." Az 54 éves korában elhunyt munkatársunkról azt írjuk: „Rokonnak érezte magát az újságírással, át tudta érezni azokat a problémákat, amelyek átvonaglottak az emberiség sorsán, és formálták, gyúrták a világtörténelmet" NAPI Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1936-ból. FILM A SZEGEDI BOSZORKANYOKROL. „Nagymihály Sándornak, a Szegedről elszármazott írónak egyik közelmúlt­ban megjelent regénye alapján" a bu­dapesti filmvállalat filmet szándéko­zik csinálni a szegedi boszorkányok­ról. A felvételeket a Boszorkányszige­ten veszik fel (január 14., csütörtök). INGATLANFORGALOM. Szegeden 1936-ban 3050 ingatlan, 5,163.033 pengő értékben cserélt gazdát. Ez több, mint 1935-ben. Az ingatlanok 70 százaléka földre vo­natkozott, „házeladás még mindig meg­lehetős szórványos, hetek is elmúlnak, míg egy-egy értékesebb ház gazdát cse­rél. A legtöbb házeladás vételárban alig haladta meg a tízezer pengőt, ötvenezer pengőn felüli házeladás tizennyolc volt Szegeden 1936-ban (február 14., vasár­nap). INFLUENZASZÉRUM. „Az egyetemi gye­rekklinika Angliából kapott nagyobb mennyiségű influenzaszérumot, és ez­zel végeznek kísérleteket. Dr. Kramár Jenő professzor beoltatta a gyermek­klinika személyzetét, rajtuk próbálják ki először a szérum hatását" (március 7., vasárnap). SZERB ANTAL SZEGEDI TANÁR. „A kul­tuszminiszter Szerb Antalnak, a buda­pesti felsőkereskedelmi iskolai tanárá­nak, a kiváló irodalomtörténésznek és ismert írónak a Ferenc József Tudo­mányegyetem bölcsészeti karán a ma­gyar összehasonlító irodalomtörténet (...) egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette" (április 29., csütörtök). A HŐSÖK KAPUJA AVATÁSÁN A KORMÁNYZÓ. „A kormányzói pár má­jus 29-én délután Szegedre érkezik, s másnap, vasárnap részt vesz a Hősök Kapuja leleplezési ünnepélyén. A kor­mányzói pár a vasárnapot Szegeden tölti, és este utazik vissza Budapestre" (május 11., kedd). ÚJSÁGÍRÓK A SZABADTÉRIN. „Pénteken több külföldi újságíró érkezett Szeged­re, ezek között a Politika és a Vreme szerb lap kiküldött munkatársai, két francia újságíró, egy angol és két ame­rikai újságírónő, valamint több külföl­di lap budapesti tudósítója látogatott el ismét Szegedre. Az ember tragédiá­ja utolsó előadására több mint ötven újságíró jelentette be érkezését" (au­gusztus 14., szombat). A SZEGED FC SÚLYOS VERESÉGE. „Jó kez dés után Szojka megsérült, 10 ember ellen és 11-essel győzött a vasutas csa­pat. A Szeged FC súlyos veresége a Tö­rekvéstől". Az eredmény: 5-1 (szep­tember 12., vasárnap). A MAKÓI HAGYMA ÁRA. „Abban a harc­ban, amely az egykéz között a hagy­maexport és főképpen a hagyma ter­melői árának megállapítása körül ed­dig folyt, s amelyben a termelőknek az átvételi ár emelése érdekében min­dig kemény harcot kellett megvívni­uk, meglepetésként érkezett ma a hir, hogy ezúttal maga a METESZ tett elő­terjesztést a hagymaár emelésére: 11 pengő 20 fillérben állapítsa meg a vö­röshagyma átvételi árát (október 27., szerda). KIRÁLYI EBÉD. „A svéd akadémia világ­raszóló ünnepsége és a svéd király la­komája után Holmgren, az orvosegye­tem rektora Szent-Györgyi Albert tisz­teletére ebédet adott, amelyen megje­lent Matuska Péter követ is. Vasárnap Matuska Péter magyar követ a Grant Hotel címertermében nyolcvanszemé­lyes estebédet adott." Szent-Györgyi professzor „az emberiség békéjéről és a svéd-magyar barátságról beszélt" (december 14., kedd). További Mwmác atfmánSH (iw.rtelmágyar.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom