Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-15 / 267. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. november 15. A FEHER HAZBAN Sok amerikai elnök kutyát tartott a Fehér Házban, néhányan madár, aligátor vagy egyéb állat társaságában éltek a rezidencián. Barack Obama megválasz­tott elnök múlt heti győzelmi beszédében azt ígérte lányainak, januárban egy új kutyával költözhetnek be a Fehér Házba. George W. Bush még hivatalban lévő amerikai elnök hívja skót terrierjét, Barneyt, hogy menjen be vele - a Fehér Házba FOTÓ: MTI/AP/CHARLES DHARAPAK Az Egyesült Államok eddigi 43 elnöke közül csak kettőnek - Chester A. Art­hurnak és Franklin Pierce-nek - nem volt saját háziállata. Egész állatseregietet tartott maga körül Calvin Coolidge (1923-1929): hat kutyáján kívül egy hiúz, egy. liba, egy szamár, valamint egy macska, két oroszlánkölyök, egy antilop és egy kis kenguru vette körül. Allatkertjének fő attrakciója Billy, a törpevíziló volt. Billy Libériából származott, és Harvey Firestone gyáros ajándékoz­ta az elnöknek, aki később tovább­adta a Smithsonian-alapítvány híres washingtoni állatkertjének. Billy ko­moly karriert futott be; mivel akko­riban nagyon kevés törpevíziló volt az országban, tenyésztési célokat szolgált. Huszonhárom utódról gon­doskodott, és Amerika állatkertjei­ben most is sokan élnek leszárma­zottai közül. Két elnök is talált helyet lakhelyén aligátoroknak. A hatodik elnök, John Quincy Adams (1825-1829) ajándékba kapott egyet Lafayette márkitól, és va­lamelyik fürdőszobában nevelgette a Fehér Házban. Állítólag imádta vele ijesztgetni a vendégeket. Herbert Hoover (1929-1933) egy cso­mó kutya mellett egy aligátorpárt is tartott, néhanap barangolni is hagyta a veszedelmes hüllőket a rezidencia kertjében. Szobor Falának Franklin D. Roosevelt 1940 karácso­nyán skót terrier kölyköt kapott a csa­lád egyik jó barátjától. A kiskutyát Big Boynak hívták, de Roosevelt úgy gondolta, hogy ez nem helyénvaló név egy elnöki kutyának, így átke­resztelte egy skót felmenője után: Murray, a Falahilli zsivány lett. Az egyszerűség kedvéért azonban csak Falának nevezte a kis terriert. Elvá­laszthatatlan társak lettek, Fala min­denhova követte az elnököt. Reggelen­te, amikor Roosevelt megkapta regge­lijét tálcán, azon mindig volt egy csont Fala számára is. A hűséges terri­er szobra Washington belvárosában látható, a Roosevelt-emlékmű része. Az idősebb George Bush elnök Mil­lie-t, a springer spánielt költöztette a Fehér Házba. Az eb irodalmi karrierre tett szert: ő és a first lady „közösen ír­ták" Millie Könyvét. A spániel hat kis­kutyát hagyott az elnöki családra - és ahogy Bush fia is később a Fehér Ház­ban kötött ki, Millie egyik kölyke, a Spot Fetcher nevű kan is elnöki kutya lett. • Spot Fetcher 2004-es halála után sem maradt házikedvenc nélkül a Bush család, azóta a skótterrier-pár, Barney és Miss Beazley birtokolja a first pet címet. Igaz, már nem sokáig, hiszen januártól a texasi családi bir­tok lesz új otthonuk. Barney talán eb­béli elkeseredésében harapott meg a minap egy tévés tudósítót a Fehér Ház kertjében - jegyezte meg az áldozat egy maliciózus kollégája. Kutya-macska barátság A Clinton családnak egy Socks (Zok­ni) névre hallgató macskája és egy barna labrador retrieverje volt. A két kedvenc sajnos ki nem állhatta egymást, így állandóan külön kellett őket tartani. Buddyt, a labrador ret­rievert egyébként tudományos mód­szerekkel választották ki: Ameriká­ban ez a fajta a legkedveltebb csalá­di eb, a színben pedig az volt a dön­tő, .hogy a fekete kutya nehezen fo­tózható, a klasszikus zsemleszínű változatban pedig annyira szép lett volna a négylábú, hogy folyton elte­relte volna a figyelmet a képeken az elnöki párról. Nixon cocker spánielje, Checkers bevonult a történelembe. Amikor Ni­xont 1952-ben alelnökjelöltként kor­rupcióval vádolták a kampányban, egy beszédében kijelentette: egyetlen ajándékot fogadott el, és az Checkers volt, a spániel. A beszédet Chec­kers-beszédként jegyzi a történelem. Fűnyírónak birkanyáj Benjámin Harrison elnök (1889-1893) két oposszumát Mr. Védelemnek és Mr. Kölcsönösségnek hívta. Taft elnöké (1909-1913) volt az utol­só tehén a Fehér Ház történetében, Pauline-nak hívták, és természetesen bőségesen tejelt az elnöknek. De nem Taft volt az egyetlen elnök, akinek kedvencei hasznot is hajtottak. Az el­ső világháború idején Woodrow Wil­son beszerzett egy kisebb birkanyájat, amely gondját viselte a Fehér Ház gyepének, így csökkentve az elnöki kiadásokat az ínséges időkben. Roosevelt és kedvence, Fala Nixonék Checkerse történelmi eb Babits Mihály Szegeden - Barátja volt Juhász Gyula, tanította Rákosi Mátyást is A KÖLTŐ INTERJÚT ADOTT LAPUNKNAK Keresztül-kasul az életemen - Babits Mihály önéletrajzi írásaiban sem em­lékezik kedves időszakként a Szegeden eltöltött két esztendőről. A fiatal Ba­bits 1906 októberében érkezett, és 1908 júniusában távozott Szegedről. A várossal később is kapcsolatban ma­radt - derült ki 1926-ban lapunknak adott interjújából. Az egykori főreális­kola épületében működő Vedres­szakközépiskola mai diákjai ünnep­séggel készülnek a Babits-jubileumra. ÚJSZÁSZI ILONA Legendákkal körbekerített egy-egy „nagy ember" életrajza - írja Onagy Zol­tán, aki tabuk nélkül ír többek között Babits Mihály (1883-1941) szerelmi életé­ről. A szekszárdi születésű, idén száz­éves Nyugat folyóirat nagy nemzedéke egyik vezéralakjára, Babits Mihályra születésének 125. évfordulója alkalmá­ból mint egykori tanárára emlékezik a szegedi Vedres-szakközépiskola. Mert a Tisza-parti nagyvárosban, Szegeden el­töltött két évet is legendák övezik. Jubileum az is, hogy júniusban múlt száz esztendeje, hogy Babits Mihály le­zárta életének szegedi fejezetét. A buda­pesti egyetemen diplomázó, fiatal, la­tin-magyar szakos tanárt 1906 szeptem­berében nevezte ki a vallás- és közokta­tási miniszter a szegedi föreáliskolába. Az ifjú tanár október 3-án érkezett a Ti­sza-parti nagyvárosba, lakott a mai Jó­zsef Attila sugárút 15., majd a Vitéz utca 16. számú házbeli albérletben. Tanított, de újságcikkeket is írt, aminek egyik kö­vetkezményeként elhelyezték, ezért 1908 júniusában elutazott a nagyváros­ból - összegzik Apró Ferenc Babits Sze­geden című, gazdagon adatolt helytörté­neti könyvecskéje alapján iskolájuk egykori tanáráról a mai diákok. - Érettségit tétel lesz idén is nálunk Babits Mihály élete és munkássága ­jelenti ki Dobó László, a szegedi főre­áliskola tekintélyes épületében műkö­dő Vedres Építőipari és Műszaki Szak­középiskola igazgatója. - Nem múlik el iskolai ünnepség, hogy valamilyen formában - a beszéd részeként vagy Babits-verssel - ne utalnánk arra, mi­lyen irodalomtörténeti nagyság taní­totta itt egykor a szegedi diákságot. „Babits tanár úr (...) minden óráját úgy kezdte, hogy a katedra szélére állt, magasra emelte a fejét, és meglehetős szigorral végignézett az osztályon, mire persze mi, mindannyian lesunytuk a DALOK. A szegedi lakos Babits első munkája, Richepin Dal a földről cí­mű versének fordítása 1907. január 6-án jelent meg a Szeged és Vidéke hasábjain. A szerkesztőségben Ju­hász Gyula mutatta be. A Találka előtt, az első Szegeden is közölt Ba­bits-vers június 6-án látott napvilá­got - rögzíti monográfiájában Apró Ferenc. Egyébként Babits a Juhász Gyulával kötött barátsága sokféle hozadékáról beszél az 1926-ban la­punknak adott interjúban. fejünket, hódolva az ősidők óta szokás­ban lévő diák struccpolitikának" - idé­zi Apró Ferenc az újpesti tanítványt, Komjáthy Aladárt. - „Jófejű, de stréber" - így jellemez­te tanári noteszében tanítványát, Rá­kosi Mátyást Babits Mihály. Ezt az anekdotát is el szoktam mesélni ma­gyar irodalom órán. Mint minden kol­léga, én is kötelességemnek érzem, hogy Babits költészetéről szólva a sze­gedi éveiről is külön adalékokkal szol­gáljak - egészíti ki az iskolai hagyo­mányápolás rendjéről készíthető mo­zaikképet egy újabb adalékkal Tóth Zoltán magyar-német szakos tanár, igazgatóhelyettes. A fiatal tanárok Tisza kávéházbeli társaságának állandó tagja lett Babits. Nemcsak azért tért be a Tisza-szálló­ba, hogy elfogyassza mindennapi ebédjét, hanem itt részesült olyanféle szellemi felfrissülésben is, amire a kis­városi tanárkodás után vágyott. jr - Humánérdeklődésűek kevesen vagyunk ebben a nagy reáliskolában - mondja Veres Réka. A végzős diák az iskolai Babits Önképzőkör utódá­nak számító színjátszó kör tagja, az iskolai ünnepségek állandó versmon­dója és moderátora. Az egyik bécsi egyetem kommunikáció szakára ké­szülő diáklány is hallott arról, Babits hírlapíróként is kipróbálta magát Sze­geden, és több költeménye is kötődik a városhoz. m .-fa­Babits két szegedi évéről is sok szó esik majd a Vedres-szakközépiskola ünnepségén - állapodik meg az emléktábla alatt Dobó László igazgató (balról), Veres Réka diák és Tóth Zoltán tanár FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom