Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-15 / 267. szám

Szombat, 2008. november 15. Szieszta - Programajánló 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1931 (22. rész) PASSIÓ A SZABADTÉRI NYITÁNYA Hetvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, idó'utazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő' újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hu­szonkettedik állomása: 1931. líiSZÁSZI ILONA Helyszíni szemlét tartanak a szegedi Templom téren - a tét: hogy „megálla­pítsák, vajon az árkádos tér alkal­mas-e a szabadtéri játékok rendezésé­re". így indokoljuk május 5-én, ked­den, hogy hétfőn miért látogatott Sze­gedre „Kertész K. Róbert kultuszmi­niszteri államtitkár, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatja, Fü­lei-Szánthó Endre miniszteri osztályta­nácsos, Vojnovics Géza író" és számos színházi szakember. Vojnovics passió­játékának előadását tervezik. A mü­vet húsvétkor a Nemzeti Színházban bemutatták, Szegeden a szabadtéri já­tékok nyitánya lenne. Hatvantagú zenekart, 666 résztvevőt (közte 130 szólót) álmodnak a Temp­lom térre. A statisztériát a budapesti ál­lami színházak személyzetéből és sze­gedi egyetemistákból verbuválnák. „Lehozzák Szegedre az állami színhá­zak technikai fölszerelését, színes ref­lektorokat, az Operaház ruhatárát." Lapunk a játékok mellett Vezércikkben szállunk síkra május 16-án a Szegedi Szabadtéri Játékok mellett - a szabadtéren is előadható passiójáték helyett. „A szabadtéri já­tékokat állandósítani kell..., első gaz­dag forrásai lehetnek Szeged idegen­forgalmának." A külföld figyelmére is méltó darabokat kellene színre vinni. A „Magyar Passió" bemutatásának előkészületiről is tudósítunk. Végleges­sé lett, hogy „az első előadást június Arcél: Sz. Szigethy Vilmos (1877-1956) A szabadtéri játékok első előadása FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY 13-án, szombaton este nyolc órai kez­dettel tartják meg, a második előadást pedig mérsékeltebb helyárakkal más­nap, vasárnap délután fél négy órai kezdettel". „A tervezet szerint 3038 „Sz. Szigethy a színes, eleven, az apró híreket is »kis miniatűrökké« formáló újságírás híve; az írói ambíció és az újságírói igényesség egyesült írásaiban" - írja Lengyel András irodalomtörténész. A szegedi zsurnalisztikának azon nemzedékéhez tartozott, amelyik „a riportot, a gyors és pontos hírszolgálatot, a mozgékonyságot" értékelte, művelte. Szeged város levéltárnokaként dolgozott 1949-ig, nyugdíjazásáig. Közben (1927-től) a Délmagyarország külső munkatársaként „olvasmányaival" a lap érdekességéhez járult hozzá. Például 1931-ben itt jelent meg a később könyv alakban is napvilágot látott műve: A régi Szegedből az újba. ülőhely lesz a nézőtéren", a széksorok mögött „ideiglenes tribünt emelnek, amelyen közel kétezer ülőhely lesz". Konferansz és filmriport „Nagyjelentőségű kísérlet lesz a Ma­gyar Passió Templom téri előadása" ­nyilatkozza lapunknak Kertész K. Ró­bert. „Ha meglesz a siker, akkor a jövő évtől kezdve két-három hetes ünnepi játékciklust rendszeresítünk Szege­den." Azt is aláhúzza, hogy „gondos­kodni kell nappali látnivalókról is", de lehetőség a tiszai regattaverseny, a fürdőzés és sportolás is. A Délmagyar­ország vállalkozása, hogy „június 14-én, vasárnap délelőtt megrendez­zük az első tiszai sétahajózást". „A rádió helyszíni konferansza jön Szegedre és az előadásról, annak kül­sőségeiről filmriport is készül" - ígéri az államtitkár abban reménykedve, hogy a külföld figyelmét is sikerül fel­kelteni Szeged és a salzburgi dóm előtti térnél nagyobb itteni Templom térre álmodott program iránt. „Felette áll minden eddig megren­KRONOLÓGIA. 1931. Január 13.: munkanélküliek 2 ezer fős tünteté­se. Május 11.: a bécsi Credit-Anstalt bejelenti a csődöt - az európai pénzügyi válság kezdete. Június 19.: a pápai bulla szerint Szeged hivatalos püspöki székhely, a foga­dalmi templom székesegyház (dóm) rangú. Június 29-30.: or­szággyűlési képviselő-választás ­szegedi honatyák: Klebelsberg Ku­nó (Egységespárt), Kéthly Anna (szociáldemokrata), Rassay Károly (liberális). dezett szabadtéri játéknak" a szegedi - nyilatkozza lapunk június 3-i szám­ban Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója a Magyar Passióról, mely­nek budapesti próbái elkezdődnek. „A nagy érdeklődésre való tekintettel vasárnap este is előadják a Magyar Passiót" - harangozzuk be a harmadik előadást június 7-én. „Gardenpartit" rendezett a Tisza kerthelyiségében június 12-én, pénte­ken a város hatósága legalább száz meghívottnak - köztük volt József fő­herceg és Anna hercegasszony és szá­mos színházi híresség (a Nemzeti ve­zetőin kívül, a művészek közül példá­ul Bartos Gyula és Tőkés Anna). Mikófalvától Szegedig A főpróbát zivatar zavarta meg. Az er­ről beszámoló június 13-i számunkban három fotóval gazdagított riportban visszük el olvasónkat Mikófalvára, ahol az első szabadtéri passiójátékot rendezték. Lengyel Vüma „Magyar Passió - Az el­ső szegedi szabadtéri játékok" címmel ír kritikát június 14-i számunkban az elő­adásról, melynek premierjét ötezer em­ber látta. A Délmagyarország nemes ha­gyományainak megfelelő, több oldalas összeállításában képet kapunk a proto­kollvendégekkel zsúfolt nézőtérről, de az idegeneknek szegedi specialitásokat („az ízlésesen csomagolt szegedi papri­kát, a pillangós papucsokat, a tarhonyás zsákocskákat, a szegedi képekkel díszí­tett üveg- és majolikaárut, a Szegedet is­mertető képes füzeteket, levelezőlapo­kat, emléktárgyakat") kínáló árusokról, a szállásproblémákról és a különvonat­ról is. A hazai szabadtéri játékokról ad körképet „(n. a.)", Vér György pedig a salzburgi játékokon szerzett élményei­nek csokrát nyújtja át. Hont Ferenc a Szabadtéri színjátékról ír cikket. Szegedi Passió című vezércikkünk köszönti az elsőket: „Az épülő kassai dóm előtt játszódott le a Magyar Pas­sió, s az épülő szegedi fogadalmi temp­lom előtt játszódott le a Szegedi Passió. Szeretettel köszöntjük mindazokat, akik első magvetői annak a szerencsés ötletű munkának, amiből talán egykor kultúra és tradíció lesz..." REMHIREK ÉS CÁFOLATUK MUNKATÁRSUNKTÓL A hat évtizede „a magyar fapiac egyik legjelentősebb vállalata", a Winkler Testvérek cég fizetési nehézségeiről kö­zölt tudósításunk nyomán újabb rém­hírek terjednek - vezetjük be a május 5-én, kedden közölt összeállítást. Czigler Arnold építészmérnök, a tör­vényhatósági bizottság tagja: „Ha ma az adósokat - valamennyit - arra kényszerítenék, hogy 48 órán belül fi­zesse ki tartozásait, bizony itt minden­ki fizetésképtelen lenne..." Tonelli Sándor kamarai főtitkár: „Hidegvér és nyugalom. Elszigetelt jelenségek a szegedi piac általános helyzetét annál kevésbé rendíthetik meg, mert a ban­kok nagyon óvatos hitelpolitikát foly­tatnak". BŰNÖS I MUNKATÁRSUNKTÓL A hivatalos adatok szerint Szegeden 1931-ben összesen 3877 bűncselek­ményt követtek el - írja tudósítónk de­cember 25-én. A februári 270-nel szemben novemberre 442 bűnös cse­lekedetet kell elkönyvelni. „A nincste­lenség és a korgó gyomor" a legfőbb bűnokozó: a 2587 vagyon elleni bűn­tettből 1340 lopás. Ugyanakkor „majd­nem minden második nap eltűnik va­laki Szegeden": ebben az évben 158 személy. E szempontból a legaktívabb hónap: május, akkor szinte minden­nap eltűnt valaki Szegedről. A balese­tek (1027) és az öngyilkosságok (117) száma évről évre nő: a reménytelen szerelem mint halálok kiment a divat­ból, az öngyilkosok legalább 90 szá­zaléka valójában a gazdasági válság áldozata. •I T^i K „Vasárnap kánikulai hőség köszöntött a városra. ATisza strandjai, fürdő­házai roskadásig megteltek - tudósítunk a nyári hőségről július 14-én. - A Tisza mindkét partján színes fürdőruhákba öltözött embertömeg hullámzott. Rekordot ért el a csónakforgalom is, amennyiben vasárnap nem volt pihenő csónak, vitorlás, motoros. Közel 2500 vízi jármű szelte a vizet. A Maros-torkolattól a vasúti hídig úgy­szólván ember-ember hátán tolongott... Vasárnap szinte 20 ezer ember keresett enyhülést a Tisza hullámaiban." NAPI Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1931-bó'l. TRIANONI ÉVTIZED. „Lord Rothermere a következő új évi üzenetet küldte: Szo­morúsággal és csalódással teljes tíz év zárul le Magyarország számára a tegna­pi nappal. Ez volt a trianoni évtized... Nekem meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a jog Magyarország olda­lán van. Három és fél millió magyar kénytelen akarata ellenére idegen ura­lom alatt élni..." (januári, csütörtök). SZENT-GYÖRGYI SZABADEGYETEME. „A Ferenc József Tudományegyetem Bará­tainak Egyesülete ma, csütörtökön dél­után 6 órakor az egyetem jogi karának I. számú termében (központi egyetem, II. em.) szabadegyetemi előadást tart. Előad dr. Szent-Györgyi Albert egyete­mi tanár a biochemia alapjairól. Belé­pődíj nincs" (február 5., csütörtök). OLCSÓBB A SÖR. „Az első komoly és je­lentős árleszállítás csak most követke­zett be azzal, hogy a sörárakat teg­napról mára poharanként 40 fillérről 28 fillérre szállították le. Kerek 30 szá­zaléknak felel meg ez az árredukció" (március 22., vasárnap). NYOMORENYHÍTÉS. „Tekintettel a tavasz ra, április 17-én beszüntetik az ingyen tűzifa- és kenyérosztást, amellyel a vá­ros a téli hónapokban enyhíteni igyeke­zett a nyomoron." Csak az ebédakció folytatódik. Az indoklás: Szegednek el­fogyott a segélyezésre szánt pénze, és kezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkák (április 12., vasárnap). TENISZEZŐK. „A Rothermere-serlegért Szeged és Szombathely teniszcsapatai mérkőztek. A versenyt a szegediek nyerték 3:2 arányban (július 14., kedd). ÓCEÁNREPÜLŐK. Endresz György és Ma­gyar Sándor, a dicsőséges magyar óceánrepülők a közeli napokban az országban tervezett körrepülés során Szegedre is ellátogatnak" - a Justice for Hungaryvel, melyet kiállítanak, 50 fillérért megtekinthető (augusztus 6., csütörtök). RIZS SZEGEDRŐL. „A fehértóti rizsterme­lő kísérlet teljes mértékben sikerült" ­mondja Kogutovicz Károly, az Al­föld-kutató bizottság elnöke. „A Fehér­tó bizonyos részein eredményesen ter­meszthető a rizs... A Gyevi-Fertő kü­löntelepen holdanként 12 mázsa ter­mést várnak (augusztus 15., szombat). KISRONGYOS AKCIÓ. „A szegény iskolás gyermekek téli meleg cipővel és ruhá­val való segélyezése érdekében felké­rem a törvényhatóságom nemes lelkű társadalmát, hogy minden erejével tá­mogassa azt a kisrongyos akciót, amely már több mint egy évtizede a társada­lom jótékonysága útján óvja a magyar jövő ártatlan reménységeit a tél fagyos leheletétől" - Aigner Károly főispán (október 29., csütörtök). GUGLIELMETTI ÉNEKE. Guglielmetti An­na Mária szerdai szegedi hangver­senyét követően pénteken már a Tra­viatát énekli Pesten, azután Debrecen következik, majd Hoffmann meséi és a filharmonikusok hangversenye (no­vember 18., szerda). A VÁLSÁG. „A nagy világgazdasági vál­ság, mint valami szörnyű pusztító és leküzdhetetlen szú-féreg berágta ma­gát az emberiség életfájába" - írja Ko­gutowicz Károly egyetemi tanár. Sze­rinte „a gyógyulás, a segítség leghatá­sosabb módja volna, hogy a társada­lom maga venné kezébe a mentés munkáját. (...) A lényeges az, sikerül­jön az általános mentő és újraépítő munkát megszervezni" (december 25., péntek). Ü További információk. FOTÓK a témáról ax interneten! www.delmagyar.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom