Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-15 / 267. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2008. novemberi. © szieszta Amerikai repülőgép szállt le 19A5-ben a megyehata'ron - A legénység AO év múlva visszatért emlékezni ERESZCSATORNA LÉHA BOMBÁZÓBÓL Kényszerleszállást hajtott végre egy amerikai bombázó 1945 januárjában Csongrád és Bács-Kiskun megye határában, egy szántóföldön. A közeli tanyák lakói napokig adtak szállást és ételt a katonáknak - és szinte teljesen szétszedték a repülőgépet: szárnyából kapu, fúvókájából disz­nópörzsölő készült. A legénység tagjai 40 év múlva visszatértek újjászü­letésük helyszínére. szik vissza a történtekre a ma már Do­rozsmán élő, 72 éves Czinkóczi György. Ö vállalkozott arra, hogy elvezet minket a ma már semmiről sem ta­núskodó helyszínre: a Kiskunmajsa felé vezető útról kanyarodunk egy keskeny, avarral borított dülőútra, hogy nagy sokára egy sűrűn benőtt, fás résznél felkiáltsanak útitársunk­kal, a szintén szemtanú Minkó László­val: „itt volt a gép!" - Olaszországi támaszpontjukról in­dultak a bécsi olajfinomító bombázá­sára, ám találat érte őket, azért repül­tek idáig, hogy orosz fennhatóságú te­rületen szálljanak le. Ezt a tisztást nézték ki - mondja a 71 éves férfi. Nyúlvacsora, ágyúcsőből ereszcsatorna Ahogy sétálnak az avarban, sorra jön­nek az emlékek. - Tízen szálltak ki a gépből, semmilyük sem volt, enniva­lót és szállást kaptak az itteniektől. A vadászok nyúlvacsorára hívták őket. Néhány nap múlva Garas Kálmán sze­kerén vitte be őket Kiskunmajsára, ahol a posta épületében kaptak szál­lást. Később Fiuméből jött értük autó­busz - mondja Minkó László. A katonák csak személyes dolgaikat vitték el a gépből, aztán sorsára hagy­ták. A repülőt egy-két hónapig civilek őrizték - aztán valakinek eszébe ju­tott: jól jönne a tanyára egy-egy gép­darab. - Vasvágóval felszerelkezett embe­rek lepték el a környéket, egész nap kopácsolás hallatszott. Keményebben dolgoztak, mint a Csepel-művek - me­séli Czinkóczi György, aki gyerekként maga is járt a fényes, krómozott olda­lú gépben, amelyből két hónappal a Kilencévesen látta az amerikai repülőgépet, máig emlékszik a részletekre a dorozsmai Czinkóczi György FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT készítette el a repülőgép szárnyából, Minkó Antal a fúvókából fabrikált kézi disznópörkölöt. A gépágyúcsőből ereszcsatorna, a töltényhüvelyekből öngyújtó, az ejtőernyőből menyasszo­nyi ruha és fürdőnadrág lett - a pilóta­ülést pedig évtizedekkel később egy tanyaszoba ékének számító forgószék­ként látták viszont. Visszatértek, fát ültettek Negyven év múltán visszatértek a pi­lóták is. „Jacob Grimm fát ültetett Kí­gyóson, Magyarországon" - olvasható a pennsylvaniai The Latrobe Bulletin 1986. július 16-i számának címlapján. A gép pilótája feleségével és kilenc életben maradt társával együtt jött vissza hazánkba 1986 júliusában. ­Megcsókolta a magyar földet, ahol ­elmondása szerint - újjászületett, zacskóban földet vitt haza, mondván, ha eltemetik, tegyenek belőle a kopor­sójára - meséli a közeli tanyai iskola egykori tanítónője, Benedek Istvánné. ö volt a nagy esemény konyhafőnöke: pogácsát készítettek, pörköltet főztek, és egy tanyán megvendégelték őket. Hajnalig mulattak. A nyugdíjas asszony igyekszik min­dent dokumentálni, ami a géppel kapcsolatban megjelent a magyar és amerikai sajtóban: egyik mappájából került elő a fentebb idézett vezércikk, de a Petőfi Népe tudósítását is eltette. A kiadónk gondozásában megjelenő Délvilág elődje, a Csongrád Megyei Hírlap riportjához ma már nyugdíjas fotóriporter kollégánk, Enyedi Zoltán örökítette meg a legénység látogatásá­nak pillanatait: koszorúztak, kilenc tölgyfát is ültettek Siklóson - ezek mára elpusztultak, hiszen senki sem gondozta őket. Amerikai zászló és magyar pálinka köszöntötte a bombázó 40 év múltán visszatért legénységét a siklósi tanyavilágban FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN B- T07 egyik gépe - a környék tanyáin élők „A repülőtér" - így emlegetik a szeme láttára. Csongrád és Bács-Kiskun megye hatá­rában található erdőt, egykori szántó- Landolás a tanyák között földet, bár sosem lengedezett itt szél- - Kilencéves voltam akkor. Addig so­zsák, nem épült kifutópálya. Egy sem hallott zúgásra figyeltünk fel, amerikai B-17-es bombázó viszont majd megpillantottuk a láthatóan sé­máig emlékezetes körülmények kö- rült, kerekek nélküli gépet: tett egy zött ért földet: a második világháború kört a kiszemelt szántóföld felett, utolsó évében, egészen pontosan majd visszafordult, s ereszkedni kez­1945. január 21-én hajtott végre kény- dett. Jó 300-400 métert csúszott a 8-10 szerleszállást az USA légierejének centis hóban, mire megállt - emlék­A Repülő Erődből 12 ezer készült A B-17-es bombázót a Boeing cég fejlesztette ki 1934-ben az Amerikai Légierő számára. 1936-tól gyártották, több mint 12 ezer darab készült belőle. A bombázó beceneve Repülő Erőd volt, mert 13 Browning géppuska alkotta védelmi fegyverzetének össztüzén az ellenséges vadászok alig tudtak átjutni. A második világháborúban minden fronton alkalmazták, az amerikaiak a briteknek is átadtak néhány darabot belőle. A háború után néhány példányt kereskedelmi célokra alakítottak át. leszállás után szinte semmi sem ma- mos praktikus eszközzel gyarapodott radt - pedig az oroszok csak a lőszere- - azontúl, hogy az itt élők megismer­ket vitték el. hették a rágógumit és a whiskyt -, Bu­Ellenben a siklósi tanyavilág szá- sa József például tanyájának kapuját Busa József 1986-ban megmutatta : tanyájának kapuját A bombázó legénysége koszorúzott és fát ültetett újjászületésének helyszínén - négy évtized készítette el a repülőgép szárnyából múltán FOTÓK: ENYEDI ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom